Paul Newman – Rolex Daytona. Steve McQueen – Heuer Monaco. Sean Connery – Rolex Submariner. Pierce Brosnan – Omega Seamaster Professional.

James Bondnak, az MI6 (Brit titkosszolgálat) legendás ügynökének az egyik legfőbb, korához képest mindig modern fegyvere az órája. Sean Connery legtöbbször Rolex Submarinert viselt, de Breitling, Gruen, Pulsar, Seiko és Heuer is volt ‘Q’ repertoárján. Aztán 1993-ban az Omega beszállt a franchise-ba és azóta nincs megállás. A típustörténet 2. részének modellcsaládja a Pierce Brosnan-féle Bond csuklóján futott be kiemelkedő karriert.

A ‘Bond Seamaster’

-- A modern kori Omega Seamaster -- 2. rész

1. generáció –
ref. 2531.80 és 2541.80 (1993-2004)

1993-at írunk, amikor a 90-es évek megkérdőjelezhető dizájn hulláma eléri az Omega tervezőrészlegét is. A Pre-Bond külsejétől teljesen eltérő, új Seamaster családot mutatnak be, aminek legfontosabb tagja a Seamaster Professional.
Napjainkban a harmadik generációnál járnak, apró változtatásokkal, de közel 25 év után is megmaradt a dizájn, amivel -akkor még merésznek tűnő vállalkozásként- útnak indult a modell.

Számlap és mutatók

A korban elterjedt Mercedes mutatók, és az Omegánál újra és újra felbukkanó kard-mutatók helyett egy egészen érdekes megoldást választottak. Formára megmaradt a kései Pre-Bondnál megismert hosszúkás, egyenes, a Mercedes jelből -hogy kellőképp keverjék a stílusokat-, csak a kör alak ismerhető fel. Sem osztás nincs benne, sem szélesedés, csak egy kis kör a végén, a kardmutatókra csak a kissé hegyesre vágott vége emlékeztet. A percmutató kard alakú, és a végén, a kard csúcsán háromszög alakban ér véget. Világító festék viszont csak a végeken van, a mutató -mondjuk úgy-  szkelettált.

A modern kori Omega Seamaster - 2. rész
Forrás: Omega

 

A számlap hullám-textúrát kapott, ez az egyik legjellegzetesebb része a Bond Seamastereknek. Az indexek kör alakúak, kivéve a 12 és 6 órás indexek. Előbbi két “vonal”, utóbbi egy vonal. SuperLuminova festékkel töltöttek, kifejezetten erősen világítanak még 15-19 év után is.
Fontos hozzátenni, hogy nem csak SuperLuminova festékkel gyártották, hanem tríciumos indexekkel is.
Az Omega, szemben a gyártók túlnyomó többségével, nem jelezte külön a számlapon, hogy éppen tríciumos festékkeverékkel, vagy SuperLuminova festékkel készített órát tartunk a kezünkben. Összehasonlításból viszont kiderülhet az az apró részlet, amiről meg tudjuk különböztetni ezeket.
A trícium számlapos modell esetében a 300m/1000ft felirat betűtípusát megfigyelve látjuk, hogy a 3-as szám asszimetrikus, szemben a SuperLuminovás modell teljesen szimmetrikus hármasával (a szám alsó és felső része között kell keresni az azonosságot, vagy az eltérést), valamint a luminovás tipojában az ‘f’ betű karcsúbb, és magasabb, míg a tríciumos számlapon rövidebb és kövérebb.

A modern kori Omega Seamaster - 2. rész
kép forrása: rolexforums.com

Általánosságban elmondhatjuk, hogy nem csak hasznos, de látványos dolog, amikor egy óra mutatói, indexei, vagy a lünettája világít sötétben.Az 1920-as évektől kezdődően egyes dísztárgyak gyártása, valamint az órák számlapjának kezelése során erősen sugárzó rádium-izotóppal kevert festéket használtak, melynek egyik tulajdonsága, hogy a sötétben fényt bocsát ki magából. Annak ellenére, hogy súlyos egészségkárosító hatása már 1928-ban köztudomású volt (a „rádium-lányok” esete, akik védőfelszerelés nélkül dolgoztak az anyaggal), az óragyártásban egészen 1968-ig alkalmazásban maradt ezeknek a festékeknek a használata, szigorú előírások mellett. Ekkor tértek át a szintén radioaktív, de enyhébb tulajdonságokkal rendelkező és a rádiumnál olcsóbban előállítható trícium alkalmazására a festékek gyártása során. A könnyebb kezelhetőség mellett az újonnan alkalmazott izotóp hátránya, hogy a felezési ideje mindössze 12,5 év, majd 25 év elteltével teljesen elveszíti fénykibocsátó tulajdonságát. Ezzel szemben a sokkal ritkább (drágább) és veszélyesebb, nehezebben kezelhető rádium izotóp felezési ideje 1600 év.

Ám ahogy a tudomány fejlődik, úgy szigorodnak az egészségügyi előírások is, 1998-ban betiltották a festékkel kevert radioaktív anyagok használatát az óraiparban -a trícium csövekről most nem ejtünk szót-. A 2000-es évek elejétől ún. SuperLuminova festéket alkalmaznak a gyártók, mely a nem látható (UV) tartományban beeső fényt elnyeli és látható fény formájában magából folyamatosan kibocsátja. A „begyűjtött” energia fogytával a kibocsátás intenzitása gyengül, viszont azonnal újra is töltődik amint ismét fény éri. Hátránya, hogy a kibocsátott fény időtartama és ereje nem folyamatos és egyenletes, előnyei viszont hogy egészségre ártalmatlan, a kibocsátott fény ereje meghaladja a radioaktív festékekét, valamint a tríciummal ellentétben nem öregszik el, évek múltán is ugyan olyan intenzitással képes működni.

A rádiumos, vagy tríciumos indexeknek mostanra ugyan csökkent a fényerejük, azonban az idővel nagyon szép, ódon hatású sárga patina érett rajtuk, ami elengedhetetlen a 25 évnél idősebb órák vintage hatásához, összképéhez.

Automata, vagy kvarc?

A kvarc, vagy automata kérdést a Pre-Bondhoz hasonlóan ítélhetjük meg, elvégre még mindig a Seamaster családon belül vagyunk. A kvarc verzió számlapján az alsóbb felirat ‘Seamaster Professional’, míg az automata esetében ‘Seamaster Professional Chronometer’ (A Pre-Bond szériánál még a Professional helyett Automatic szó szerepelt). Megfigyelhetjük még, hogy a dátumablak melletti index három óránál a kvarc esetében hosszabb. Ennek oka, hogy a kvarc szerkezeten a dátumtárcsa beljebb helyezkedik el, mint az automatánál.

A modern kori Omega Seamaster - 2. rész

 

Megkülönböztetünk festett és rakott indexeket. Elnevezésükből adódóan a festett indexek kizárólag festve vannak a számlapra, míg a rakott indexek külön elemként, alkatrészként “rá vannak rakva”, ahogy az angol találóan fejezi ki ‘applied indexes’.

Az indexek, -amiknek a világítását már átvettük- festett indexek az első szériáknál, ha már megállapítottuk, hogy az óra automata, kitalálhatjuk a szerkezetet is, ugyanis rakott index pár limitált szériától eltekintve a Co-Axial szerkezetes modellen (2220.80) jelenik meg.

 

A modern kori Omega Seamaster - 2. rész
Omega Seamaster Professional 2531.80, trícium indexekkel

És eljött a pont, ahol már érdemes referenciaszámokkal megnevezni a konkrét típusokat. Az 1995-ös Golden eye -Aranyszem- c. Bond filmben szereplő darab a kvarc, 2541.80, míg ennek az automata változata – amit aztán az 1997-es Tomorrow never dies (A holnap markában), az 1999-es The World Is Not Enough (A világ nem elég), valamint a 2002-es Die Another Day (Halj meg máskor) c. részben visel Pierce Brosnan, a 2531.80-as referenciaszámú modell.

Szerkezetek

Omega cal.1120 automata és Omega cal. 1438 és 1538 kvarcok. Kezdjük a kvarcokkal. Jellemzően 20-40%-kal olcsóbbak újonnan és használtan egyaránt. Részben a történelmi okok miatt, mivel a kvarc létjogosultságának két főbb oka volt: olcsóbb az előállítása, így akarta a svájci óraipar felvenni a versenyt a japán kvarcokkal; valamint gondozásmentesebb, két-három évente elem és tömítéscsere szükséges -a tévhitekkel ellentétben a kvarcokat is illik szervizelni, feltéve ha a szerkezet szervizelhető, szemben az automaták öt évenként esedékes szervizelésével-. Sőt, alapvetően pontosabb, mint a mechanikus szerkezetek.
A megszállottak viszont úgy tartják, hogy a kvarcnak nincs lelke, az csak egy gép. Nem él a viselőjével együtt, mint egy automata, ami mozgásra “húzza fel magát”. Utóbbinak viszont van tolerált járáseltérése, költségesebb a szervize, és valamivel érzékenyebb a fizikai behatásokra.

A modern kori Omega Seamaster - 2. rész

A 1438 és 1538-as kvarc szerkezetek között a szerkezet optikai megmunkálásán, úgymond finiselésén kívül nincs különbség. Mindkettő alapja az ETA 255.461 szerkezet. Az Omega sosem adott ki erről közleményt, a gyűjtők úgy vélik, hogy a finiselésen változtatva a kaliberszámot is megváltoztatta az Omega. A járáseltéréséről egészen konkrét hivatalos adat nincs, de gyári ajánlásból kiderül, hogy havi -3 és +9 másodperc között elfogadott, bár a felhasználók ennél sokkal kisebb eltérésről nyilatkoznak a fórumokon.

A modern kori Omega Seamaster - 2. rész

A cal.1120 már egy érdekesebb werk. Csak úgy, mint az automata Pre-Bondnál, az ETA 2892-a2-ből alakította át az Omega. 21 helyett 23 köves lett a szerkezet a csapágylemezbe már az Omega kaliber száma került (a billegő alatt, a csapágylemez szélén találjuk), és a rotort is a gyártónak megfelelően díszítették.
Az ETA 2892-a2 az ETA elegánsabb, karcsúbb szerkezete, legtöbb órába kronométer (COSC) minősítésű változata került, így kiváló alap volt az Omegának. A cal.1120 is kronométer minősítésű, ezt a számlapon is olvashatjuk. A minősítés napi -4, +6 másodperc közötti tolerált járáseltérést jelent, tehát ha az óra napi négy másodpercnél kevesebbet késik, vagy hat másodpercnél kevesebbet siet, akkor megfelel a szabványnak. Legtöbb esetben a minősített órák ennél pontosabbak.
Személyes tapasztalatom egy mid-size Seamasterrel való 4 hónapos együttélés alatt napi +1 másodperces eltérés. 

Tok

A korábbinál izgalmasabb, fantáziadúsabb tokot terveztek az új szériának. A lünetta 12 szögű, 120 klikkes, benne a festett acél lünettabetét kék színű. A festett lünettabetét legfőbb hátránya hogy az idő és az UV sugárzás hatására fakulni kezd, sok esetben szinte fehérre -vannak márkák, típusok, ahol ez kifejezetten értéknövelő, az SMP nem az-.

A modern kori Omega Seamaster - 2. rész
Omega Seamaster Professional 2531.80, fakult lünettabetéttel. – Forrás: omegaforums.net

 Cseréje gyári alkatrészre külön nem volt elérhető, kizárólag a komplett lünetta cserélhető, ennek viszont igen nagy anyagi vonzatai vannak, 50-80.000 forint körül lehet a végösszeg.
Online több helyen elérhetőek utángyártott lünettabetétek 5-15.000 forint között, de ne feledjük, az nem gyári alkatrész, azzal -bár nagyon hasonlít az eredetire- megbontjuk az óra eredetiségét és eladásnál, csak úgy mint vételnél is értékcsökkentő hatású.

A tokfülek 20 milliméteres távolságra vannak egymástól, nem teljesen egyenesek, finoman csavartak, éles vonalak határolják a szálcsiszolt és a polírozott felületeket. 10 óránál manuális héliumszelepet kapott az óra, ha éppen hélium dús környezetben lettünk volna, így egy búvárharangban, akkor a héliumszelep segítségével megóvhatjuk az órát a nyomás okozta sérülésektől. Fontos és apró részlet a hátlap, a hátlap közepén a későbbiekhez képest kis méretű logóját találjuk a Seamaster családnak.

A modern kori Omega Seamaster - 2. rész
Bal oldalt a korábbi, 2531.80 hátlapja, jobb oldalt a későbbi, 2220.80-tól szerelt hátlap

 

Mint már a Pre-Bond esetében is említésre került, jelen cikkben még fontosabb kiemelni a szériaszámot. A hátlapokat bemutató képen a 2220.80-as nekünk jobb felső tokfülébe láthatjuk belegravírozva a szériaszámot. Ugyanezt a számot kell megtaláljuk az adott óra szerkezetébe nyomva is. Feljebbi, 1120-as werket bemutató képen látható a billegőtől balra, nyolcas számjeggyel kezdődő szériaszám. Tehát ezeknek egyezniük kell, amennyiben mégis más, akkor vagy a tok, vagy a szerkezet -és ki tudja még mi- cserére szorult használat éveiben.

Itt kell megemlítsük a piros pötty rejtélyét is. Az alábbi képen (LINK) láthatjuk a hátlap és a tok közötti piros pöttyöt. Ennek szerepe, hogy lássa a felhasználó, vevő, tulajdonos, szerviz, hogy az óra amióta elhagyta a gyártósort, nem volt még bontva. Megbontáskor, tehát a hátlap letekerésekor ez a pötty törik, és eltűnik.

A másik érdekesség még a lézer gravírozott ‘Omega Globe’, tehát Omega földgömb, ami a 2220.80 hátlapján is látható az Omega logó alatt, a hátlap peremén. Ezt 2003-ban vezette be az Omega a hamisítóiparral, de elsősorban a szürkegazdasággal szemben. Pontos leírást az Omega sosem adott, de arra következtethetünk, hogy az európai piacra szánt modellek kaptak gravírozott hátlapot, hogy az amerikai piacra szürkeimport útján érkező órákat, azokat értékesítő kereskedőket szűrjék. A kétezres években ezáltal alakult ki az Omega kontra Costco per az Egyesült Államokban.

Méretben megkülönböztetünk három félét. Ladies size 28mm, mid-size 36,5mm, valamint a full size 41mm. A számlap alapján könnyen megkülönböztethetjük a variánsokat, csak úgy, mint a Pre-Bondnál, a 3 órát jelző, dátumablak melletti index a mid-size esetén csak jelzés értékű, míg a full size-nál teljes méretű.
Árulkodó még a hélium szelep koronája, ami mindkét tokméreten ugyanakkora, így arányaiban láthatjuk a különbséget.
Vékonyabb, 15-16 centiméter átmérőjű férfi csuklón még jól mutathat a mid-size is, de ennél nagyobb csuklón már kicsinek hat, optikailag a vastag búvárlünetta is kicsinyít.

A modern kori Omega Seamaster - 2. rész
Bal oldalt a 41 milliméteres full size 2531.80, mellette a 36,5 milliméteres mid-size 2551.80

Variációk

Az eltelt 24 év alatt kifejezetten sok kisebb példányszámban gyártott, vagy limitált kiadásként kiadott modell jelent meg a típuscsaládon belül. Különböző számlap színek, eseményeknek szignált darabok, és a többi. A limitált szériák a típustörténetben külön fejezetben kerülnek bemutatásra.

 

A modern kori Omega Seamaster - 2. rész
st.396.1502 – ref. 2832.21 1994 – ref. 2532.80 1993

A cikk a következő oldalon folytatódik a második generációval és annak koaxiális szerkezetével.