Az ikonikus modelleknek ismert története van. Az Omega Speedmaster a Holdon járt elsőként, a Rolex Explorer pedig a Mount Everest csúcsán. Legalábbis a legenda szerint. Innen indulunk, egészen 2017-ig.

Aki ismeri a Rolex Explorert az ismerheti a hozzá kapcsolódó legendát, miszerint ez az első óra, ami feljutott – természetesen emberi csuklón- a Föld legmagasabb pontjára, 8848 méterre, a Mount Everest csúcsára. Aki nem ismeri, az az ismerkedés első napján találkozik ezzel a történettel. Ha csak a márka típusait nézzük, akkor -szinte -minden modellhez tartozik egy -vagy több- történet, vagy monda…

Rolex Explorer 1016

A legenda valós története

Tehát adott egy “legenda”, ami dióhéjban úgy terjedt el, és az egyszeri érdeklődő felé úgy érkezik meg, hogy az Explorer volt az első óra ami feljutott a Csomolungma csúcsára Sir Edmund Hillary csuklóján, 1953 május 29-én. Ez az állítás, és kétértelmű reklámüzenetek, valamint az az emberi tulajdonság, hogy szeretünk jelentést, jelentőséget és egyfajta történelmet tudni, tulajdonítani a tárgyaknak,  amiket birtokolunk és szeretünk, amikre büszkék vagyunk, volt szükséges ahhoz, hogy ez a legenda ma is éljen. A monda alapján tehát az Explorer, maga a neve is erre utal -felfedező- egy olyan óra, amivel birtokosa közvetetten, de részese lehet a történelemnek. Bárki, az autóvezetőtől a bankáron keresztül a virágboltoson át a cégvezetőig bárki egy kicsit hegymászónak érezhette magát, már a hatvanas, hetvenes években. Legalább annyira, mint amennyire én egy tengerjáró vitorlás kapitányának éreztem magam az Ulysse Nardin-nal való találkozás során.

Rolex Explorer 6610 – Bob’s watches

Ehhez az érzéshez elég volt venni egy Rolex Explorert, akkoriban 100 dollár körüli áron, ami ma nagyjából 800-850 dollárnak felelne meg. Ehhez képest a modell mai, hivatalos ára Amerikában 6500 dollár, érezhetjük a különbséget. Onnantól, hogy egy óra birtoklásával bárki átérezhette a Föld legmagasabb pontjának megmászását, megállíthatatlanná vált az óra története. Azóta, tehát 1953 óta ez az óra az, ami elsőként feljutott, ami a hegymászók órája, -aminek viselésével mi is profi hegymászóvá válunk. Gondolatban. Mind ismerjük az érzést.

Rolex Explorer reklám 1966-ból

Az 1953-as expedíció indulásakor még nem volt Rolex Explorer modell. De ne szaladjunk a történet végére, derítsük fel a legenda hátterét szép sorjában. A jeles dátum másik érdemes szereplője maga a nepáli serpa, aki Sir Edmundot segítette a hegycsúcsra, Tenzing Norgay. Norgay egy évvel korábban, 1952-ben a Raymond Lambert által vezetett úgynevezett Svájci Expedícióval 8611 méterig jutott és a rossz időjárási viszonyok miatt kellett megszakítani az utat. Egy évvel később a John Hunt által szervezett brit expedíció keretei között a már említett Sir Edmund Hillary és serpája Tenzing Norgay sikeresen feljutottak. Ez a történelmi alapja a legendának.

Sir Edmund Hillary és Tenzing Norgay az Everesten

Az óra története ennél gyengébben dokumentált, és a családi emlékek és marketing szövegek között nehéz megtalálni az igazságot 64 év távlatából. Sir Edmund Hillarynak az expedíció alatt egy Rolex volt a csuklóján. Egy Rolex Oyster Perpetual (röv.: OP), nincs pontos hivatkozás, de több, mint valószínű, hogy egy 36 milliméteres ref.6098. Egy érdekes és fontos pont a történetben, hogy a Rolex az akkoriban indult hivatalos Everest expedícióknak tesztelés céljából órákat adott, amiket a hegymászás után vissza kellett szolgáltatni a gyárnak, hogy megfigyeljék a fokozott igénybevételnek és szélsőséges időjárási körülményeknek kitett modelleket, a tokot, tömítéseket, szerkezetet. Sir Edmund Oyster Perpetualja a visszaszolgáltatás után már nem került vissza a brithez, a Rolex gyárában maradt és őrizték, míg a zürichi Beyer óramúzeumnak nem adományozta a cég.

Sir Edmund Hillary Rolex Oyster Perpetualja – Forrás: Hodinkee

A másik érdekesség, ami a történet kapcsán felmerül, hogy Sir Edmund Hillary önmaga sosem mondta, hogy a csúcs meghódításakor rajta, vagy nála lett volna az órája. Viszont az angol Worshipful Company of Clockmakers múzeumában (magyarul talán úgy nevezhetnénk, hogy Órások Méltóságos Szervezete) egy Smiths de Luxe típusú óra van kiállítva, amit Sir Edmund adományozott a múzeumnak, mint az óra, amit 1953-ban a Mount Everest csúcsán viselt.

Bal oldalon a Smiths reklámja, jobb oldalon Sir Edmund órája

Ezen a ponton elbizonytalanodhatunk, hogy melyiket vihette fel a hegycsúcsra? Erre a kérdésre talán már sosem kapunk választ, így elengedhetnénk azt a kérdéskört, hogy melyik volt ott az első óra. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül Tenzing Norgayt, a serpát. Norgay tudását és rátermettségét elismerték a hegymászók és az expedíciók szervezői. Különösen jó barátja volt Raymond Lambert, aki az 1952-es svájci expedíciót is vezette (az expedíció a nevet onnan kapta, hogy a résztvevők mind svájciak, többségében genfiek voltak). Norgay amikor Svájcban járt, Lambert a saját otthonában látta vendégül. Minthogy Lambert is azok közé tartozott, akik tesztelés céljából kaptak órát a Rolextől, az utólagos ellenőrzés után, mint egy kedves gesztus, egyedi üzenettel kapta vissza a maga darabját.

Raymond Lambert által viselt OP – Forrás RPR

Viszont a hegy szempontjából érdekesebb lehet a Norgay órája, amit viszont tudunk, hogy magával vitt az 1953-as brit expedícióra. Bár neki is volt Smiths, amihez feltehetőleg korábbi expedíciók során jutott -és az ’53-as expedícióra nem azt vitte magával felesége unszolása ellenére-, ő az 1952-es ‘sikertelen’ kísérlet után kapta a Rolextől az arany Datejustot, hátlapján egyedi gravírozással (“A Mount Everest – Svájci Expedíció emlékéül Serpa Tenzing Norgaynek a Rolex óra vállalattól“):

Amellett, hogy tömör arany, és egyedi a személyes üzenet, egy egyébként is ritka darabról beszélünk. A szegecselt arany oyster szíj, és a számlapon a piros Datejust felirat -főleg utóbbi- kifejezetten ritkaság számba megy, csak úgy, mint a piros számok a dátumtárcsán. Legközelebb a ref.6075 18 karátos arany változatához áll, a számlap mégis az acél verzió elrendezésére hasonlít a pálcika-indexekkel. A tok 36 milliméter átmérőjű, csak úgy, mint napjaink Datejust modelljei és 100 méter mélységig vízálló, a szerkezet pedig a korai A296-os jelzésű.

Tenzing Norgay arany Datejust-ja.

A történet és Sir Edmund elmondása szerint, Norgay ért fel először a csúcsra és az egyetlen fénykép is róla készült. Hillary úgy emlékezett vissza, hogy a serpa korábban nem használt fényképezőgépet, és nem a Mount Everest csúcsa volt a megfelelő helyszín, ahol erre megtanította volna. Így tudhatjuk, hogy az első ember a Csomolungma csúcsán Tenzing Norgay serpa volt, és tudjuk azt is –az alapján, amit a Rolex Passion Report egyik szerkesztője Philipp tudott meg Lambert özvegyétől, valamint Tenzing családjától-, hogy Norgay magával vitte és végig viselte az órát az expedíció során.

Sir Edmund hillary és Tenzing Norgay

Hogy miért nem kapott Norgay ugyanúgy acél Oyster Perpetualt tesztelés céljából, mint Sir Edmund? Ő ennek az expedíciónak nem volt hivatalos tagja, ellenben az ’52-es svájci expedícióval, így neki ennek kapcsán nem volt semmilyen “kötelezettsége”.

George Band expedíciós Oyster Perpetualja

 

Összefoglalva világossá válik, hogy az Explorer legenda szó szerint egy legenda. Az első óra a Föld legmagasabb pontján egy arany Datejust volt a serpa csuklóján, a Rolex mellett egy Smiths de Luxe is 8840 méter fölé került, az embereknek mégis az Explorer társul a Mount Everest meghódításával.

A kétértelmű marketing

A Rolex 1953-ban mutatta be az Explorer modellt, az Everest megmászásának tiszteletére. Bár az alapja, a ref.6150 már létezett Explorer felirat nélkül, ’53-ban megkapta ezt a kiegészítést, valamint ebben az évben kiadták, és mindösszesen egy évig gyártották a 6350 referenciaszámú Explorert, többségét méhrács mintázatú számlappal. Ez utóbbi napjainkban kiemelkedő gyűjtői értékkel bír.

Rolex Explorer 6350

A modell legfontosabb tulajdonsága a megbízhatóságon és strapabíróságon kívül a könnyű leolvashatóság volt, ezt pedig a fekete számlapon világító indexekkel és 3-6-9 óránál rádiumos festékkeveréktől világító arab számos jelölésekkel oldották meg.

A típus marketingje elsősorban a sikeres expedícióra épült. Voltak reklámanyagok, ahol olvasható volt, hogy alapvetően OP-val mászta meg Sir Edmund a hegyet, de ennél több olyan plakát is ismert, amin ha nem is szöveges, de képi utalás található arra, hogy az Explorer járt fent akkor. Azt pedig tudjuk, hogy egy reklámanyagon nem szükséges szöveges megerősítés, ha akár csekély előzetes ismeretanyaggal, arra utaló képeket látunk, mint például ezen a hirdetésen:

Rolex reklám a kétezres évek elejéről

A modell bevezetése és népszerűsítése során szem előtt tartotta a gyártó, hogy hangsúlyozza: az Explorer a hegymászók, és ahhoz hasonló, kalandos és szélsőséges körülmények között munkát végző, vagy hobbit gyakorló emberek órája. (És egyébként is Everest!)

Sir Edmund Oyster Perpetualját is népszerűsítő reklám az ötvenes évekből

Ezzel a “körítéssel” pedig eljutunk oda, amit a cikk elején említettem: a vásárló egy olyan történetet kap az óra mellé, amivel nem csak egy különösen pontos és sok mindennek ellenálló időmérőt kap, hanem egy életérzést. Egy tárgyat, eszközt, ami felruházza viselőjét azzal a különleges tulajdonsággal, hogy Ő is képes lehet rá.
Természetesen nem képes, legalábbis nem az órájától. De a hétvégi családi kirándulás, túrázás során, amíg a gyerek egy bot (kard) segítségével sárkányokkal (szabadon választott erdei röpködő lény, vagy a levegő pusztán) küzd meg, addig az apa az Explorerrel a csuklóján az Everestet mászta épp meg.

“Azért hoztuk létre a Rolex Explorert, mert a Matterhorn csúcsán nincs óraszervíz”

A típus nem csak az ötletes, mély -talán gyermeki- érzelmekre ható reklámtól lett sikeres. Azt a stílust, amivel elindult a modell 1953-ban, napjainkban is tartja. Sokat változott, de típusra jellemző főbb jegyek mai napig megmaradtak. A következő részben pusztán az órával foglalkozunk, megnézzük közelebbről Sir Edmund óráján a rádium okozta nyomokat, és végignézzük a szériákat 1959-től egészen 2017-ig.


Az előbbi 1490 szó nem jöhetett volna létre a Rolex Passion Report, Jake’s Rolex Blog, Network54.com, Hodinkee, hillarytenzingedition.com, Bob’s watches, Matthew Bain inc. nélkül.  – A konklúzió és a levezetés egyéni véleményt is tartalmaz, a megállapítások nem fedhetetlenek, a fellelhető források alapján logikai következtetéseken alapulnak.