Az előző részben átnéztük, milyen búvárórák kaphatóak és javasoltak nagyjából a 200.000 forintos határig. Ebben a részben megnézzük mit kaphatunk ezen határ fölött.

Az órákkal kapcsolatos fanatizmustól függően mind másképp állunk az órákhoz. Vannak, akik csak jeles alkalmakra veszik fel a drágább darabokat, vannak viszont akik úgy vélik, hogy az óra van értünk, nem mi értük, és a kellő odafigyelés mellett, de szó szerint használják óráikat. Utóbbiak azok, akik nem rémülnek meg attól, hogy 3-5-700.000 forintos, vagy akár milliós órájukat vízbe vigyék.

Az előző résztől viszont eltérünk annyiban, hogy most nem 5 órát, hanem 5 órapárost mutatunk be, a kiválasztott márkákból kettőt-kettőt. Van úgy, hogy nehéz kiválasztani a legérdekesebbeket, így hasznosabb az olvasóra bízni a választást.

1) Tudor

Pelagos

Nincs tippem arra, hogy mikor szakadhat ki a Tudor abból, hogy a Rolex leányvállalataként tekintsünk rá. Mint “olcsó-Rolex”, ahogy szoktak rá hivatkozni, pedig a jelenlegi kollekció alapján ez egyre kevésbé megalapozott. Két ikonikus búvárjuk a Black Bay Heritage (BB) és a Pelagos. Egyik legfőbb különbség az anyagukban rejlik. Míg a BB az óragyártásban megszokott 316L jelölésű acélt használja, a Pelagos titán. Ha nem mélyülünk el a kémiában, elég annyit megemlíteni, hogy a titán antiallergén, ellenálló a savakkal és a tengervízzel szemben, utóbbi pedig egy búváróránál kifejezetten hasznos tulajdonság. A tömege lényegesen kisebb az acélnál, így a Pelagos titán szíjjal 145-150 gramm könnyű, míg egy hasonló méretű acéltokos, acélszíjas óra 200-250 gramm is lehet. Nem tűnik nagy különbségnek, de nem fekvenyomni kell ezt, hanem egész nap a csuklónkon hordani.

Tehát a 43 milliméteres titán tokba a Tudor saját, kronométer szabványnak megfelelő szerkezetét szerelik MT5612 néven, -ami rossz nyelvek szerint meglepően hasonlít felépítésében a Rolex 3135-ös werkjére-. A számlapja matt, az indexek pedig a számlap döntött peremébe süllyesztettek. A korai Tudor Submariner Snowflake-ből ismert “hópehely” óramutató a másik jellegzetessége a Pelagosnak. Ritka példány itthon, ha mégis van, 750.000-1 millió forint között kérnek érte.

Órák és a nyár – 3. rész: A drága vízpart - búvárórák felsőbb kategóriája
Tudor Pelagos 25600tb – forrás: Youtube

A Black Bay Heritage az 1954-es Tudor Submariner modern változata, a mutatóit pedig a “Snowflake” Submarinertől örökölte, csak úgy, mint a Pelagos. A tokja a klasszikus 37 milliméter helyett modern, 41 mm, finom, klasszikus vonalvezetésű, a számlap korhű mása az ’54-es Submarinernek, csupán a korral változott és lett modernebb. A festett rádiumos indexek helyett már rakott, SuperLuminovával töltött indexet kapott, és a plexi helyett zafírüveget. Három verzióban kapható az új, saját szerkezetes változat kék, fekete és bordó lünettával, de ennek színével a számlap apró részletei is változnak, érdemes közelről megnézni mindegyiket. A 79220-as referenciaszámmal átalakított ETA 2824-2 szerkezettel szerelték, ref. 79230 már a Tudor saját szerkezetével (MT5602) kapható – 550-900.000 forint között-.

Órák és a nyár – 3. rész: A drága vízpart - búvárórák felsőbb kategóriája
Tudor Black Bay Heritage 79230 – 2016-os kollekció

2) Breitling

A Superocean a Breitling egyik legkeresettebb modellje. A 90-es években kiadott típus, amiből a ref. A17360-at emeljük ki magán hordozza a gyártó akkori jellegzetes dizájnelemeit: A rakott betétek a lünetta negyedes osztásainál, a három soros szíj, és a karakterkészlet. A márka repülős múltját sem tagadhatja le, -csak úgy, mint a Fortis esetében – a számlapra világító arab számos indexek kerültek. Sárga, kék, narancssárga és fekete számlapokkal készült, nem nevezhetjük egyhangúnak a kínálatot. Búváróra lévén 1500 méteres vízállóság mellett a koronazár szinte alapvető követelmény, a 42 milliméteres tok pedig még a kényelmesen viselhetőek közé tartozik. A benne rejlő szerkezet az úgynevezett cal.17, ami egy a Breitling által minimálisan átdolgozott kronométer minősítésű ETA 2824-2.

Órák és a nyár – 3. rész: A drága vízpart - búvárórák felsőbb kategóriája
Breitling Superocean A17360 – A tulajdonos ízlése szerint tükörpolírozva. Gyárilag szálhúzott – tükör polírozott felületek váltják egymást. Forrás: Watchtalkforums – Scott D

Modernebb változata a Superocean Heritage (micsoda oximoron: modern heritage), amit a keményvonalas búváróra-kedvelők előszeretettel hívnak álbúvárnak, vagy kamubúvárnak. Ennek oka a hiányzó lüme-pötty, ami a lünettán a “0” jelzésként szolgál. Ennek hiányában részben búvár-funkcióját veszti az óra. Viszont, ha egy klasszikus, és kifejezetten letisztult, már-már elegáns megjelenésű búvárórát szeretnénk, akkor a Superocean Heritage áll közelebb a megoldáshoz. 38, 42 és 46 milliméteres változatok közül válogathatunk, fehér, fekete és selyem-kék számlapokkal variálva. A vízállósága az elődhöz képest csak 200 méter, de a könnyű búvárkodást zokszó nélkül kell viselje. A szerkezet pedig gyakorlatilag ugyanaz a cal.17, ami a korábbi típusban is volt, nyugodtan mondhatjuk, hogy egy divatos stílusváltás érte az órát.

Órák és a nyár – 3. rész: A drága vízpart - búvárórák felsőbb kategóriája
Breitling Superocean Heritage A17320

3) Omega

Nincs búváróra sorrend Omega nélkül. Az ötvenes évek óta létező Seamaster kollekció miatt a név kötelezi a gyártót arra, hogy minden évtizedben legyen búváróra a kollekcióban, szerencsére jól és jó irány mentén csinálják. A páros első tagjával, a Seamaster Professional-lal már részletesen megismerkedhettünk a modern kori Seamaster történet második részében, de pár szót ejtsünk róla itt is. 41 milliméteres acéltokja, a héliumszelep, a búvárlünetta és a 300 méteres vízállóság teszi teljes mértékben alkalmassá, hogy vízbe vigyük. Az első generációt az Omega által cal.1120-ra keresztelt, finoman módosított ETA 2892-a2 szerkezet hajtja.

Az igazán nehéz döntés a különböző évjáratok megismerése után következik csak. Az 1993-tól 2012-ig gyártott hullám mintás, festett -vagy rövid ideig rakott- indexes, acél lünettabetétes modell, vagy a 2012 óta gyártott, és napjainkban is kapható fényes, de nem texturált számlapos, rakott indexes, kerámialünettás, a már megbízhatóra fejlesztett 2500D koaxiális Omega szerkezettel. Ez már csak ízlés és pénztárca kérdése: előbbi használtan 4-500.000 forint, utóbbi használtan 650-850.000 forint, újonnan éppen több, mint egymillió.

Órák és a nyár – 3. rész: A drága vízpart - búvárórák felsőbb kategóriája
Omega Seamaster Professional Diver 300m – forrás: GMY123’s photobucket

A páros másik tagja a Planet Ocean (PO). A modern kori Seamaster történet negyedik részében részletesen is megismerhetjük a típust, most csak a legfőbb részletekre koncentrálunk.  Az új verziók 39,5; 43,5 és a kronográfok esetében 45,5; a korábbiak 42 és 45,5 milliméteres változatban készülnek. A számlapjuk a korábbi verzióktól eltérően kerámia (kék, vagy fekete, ezek mellet pedig több limitált változat), ami egy egészen magával ragadó tükröződő felületté teszi a számlapot, a zafír pedig mindkét oldalán tükröződésmentes bevonatot kapott, így sokszor olyan hatást kelt, mintha nem lenne üveg az órán. A lünettabetét is kerámia a legújabb típusoknál, szemben a régebbi, kopásra hajlamos acéllal.

Órák és a nyár – 3. rész: A drága vízpart - búvárórák felsőbb kategóriája
Omega Seamaster Planet Ocean Chronograph cal.9900 – forrás: WiZARD

Szerkezetében az első generációknál a 2500-as koaxiális werkek egyedfejlődése a jellemző, apró részletekből derülhet ki csupán, hogy C, vagy D típusú werkkel szerelték az éppen kézben tartott darabot. Az újabb, kerámiás, három mutatós modelleknél már a Master Chronometer minősítésű cal.8900 werket találjuk, ami jelentős fejlődés az elődökhöz képest. Számtalan verzióban gyártották, a választást komoly piacfelmérés kell megelőzze -ebben lesz segítségre a modern kori Seamaster történet negyedik része-. Csak úgy, mint az SMP-nél, a régi és az új verzió között a pénztárca és ízlés kérdése dönthet, 650.000 és 1.800.000 forint között tervezhetünk típustól függően.

4) Seiko

Semmiképp nem hagyhatjuk ki ebből a társaságból a Seiko-t. A Marinemaster 300-at leánykori nevén SBDX001-et heritage darabnak is nevezhetjük. Megjelenését, az indexek formáit, a számlap részleteit és a tok vonalvezetését az 1968-as bemutatású 6159-7001-es modelltől örökölte. Jócskán megnőtt, 44 milliméteres és 15 milliméter vastag, tehát aránylag nagy, és nagynak is hat. Hiába a széles, erőteljes lünetta és a viszonylag kicsi számlap, az óra nagyon masszív, erős benyomást kelt.

Szokatlan megoldás, hogy a tok monoblokk, tehát nem letekerhető a hátlap, a szerkezethez a számlap felől lehet hozzáférni. Ha már számlap: a Seiko Lumibrite festéke minden gyártó számára irigylésre méltó, mindegy, milyen napszakban néz rá az ember, egészen biztos, hogy leolvasható, sötétben fáklyaként világít. A szerkezet a Seiko sajátja, 8L35 jelölésű, ami állítólag a GrandSeiko-k esetében használt 9s55 alapja. Zafírüveg a repertoárba nem fért bele, maradt a Hardlex elnevezésű ásványi üveg. Hazánkban nem egy elterjedt darab, így használtpiaci árára nincs egzakt adat, de 5-600.000 forint körüli összeggel számolhatunk.

Órák és a nyár – 3. rész: A drága vízpart - búvárórák felsőbb kategóriája
Seiko Marinemaster SBDX001 – forrás: forum.tz-uk.com

A Seiko-tól mostanra önálló márkaként különvált Grand Seiko (GS) a japán szériagyártott órák magasiskoláját képviseli. Az SBGA029 referenciaszámú modell pedig a japán búvárórák legfelső szegmensét. A Seiko egyedülálló szerkezet-zsenialitása a 9r65 Spring Drive került bele, amiről -bár angol nyelven- ITT található egy hosszabb értelmező cikk. Röviden, a Spring Drive az automata szerkezetek működési elvét ötvözi a kvarc szerkezetek legfőbb előnyével, a pontossággal. A kidolgozás emellett elsőosztályú. A 44 milliméteres tok finishelése, a számlap rakott alkatrészeinek megmunkálása precíz, japán kézimunka, a lüme az indexeken és a mutatókon szintén a Seiko sajátja, ami talán a legerősebb a jelenleg gyártott órák között. A GS fémszíjának csatja aprólékos állítási lehetőséget kínál, nyári melegben megduzzadt csuklón egy mozdulattal lehet hosszabbra állítani a szíjat. A 200 méteres ISO minősítésű vízállóság mellé jár a koronazár, a kerámia hatású acél lünettabetét és a Seiko esetében ritkának számító zafírüveg. A Marinemasterhez hasonlóan nem túl elterjedt hazánkban, de használtan már 1,3 millió forinttól hozzá lehet jutni. Aki eddig kizárólag a svájci óraipar bűvöletében élt, érdemes lehet kézbe vennie egy Grand Seiko-t.

Órák és a nyár – 3. rész: A drága vízpart - búvárórák felsőbb kategóriája
Grand Seiko SBGA029 – forrás: Hodinkee

5) Rolex

A Rolexről azt tartják, hogy ez a márka az “elérhető luxus”. Vitatható, de tény, hogy a kidolgozottsághoz, minőséghez és történelemhez kétség nem férhet. Vannak érdekességek, mint például az Explorer-story, de bizonyos modelljeik apró módosításokkal több, mint 50-60 éve szerepelnek a kollekcióban. Ilyen például a Submariner, aminek története 1953-ban indult. Nézzük a 2010 óta elérhető 116610-es referenciaszámú kerámia lünettabetétes verziót. A tok már-már a tradícióhoz hűen 40 milliméteres, az aránylag vastag tokfülek viszont ennél valamivel robusztusabb érzést adnak. Az indexek és a mutatók fehéraranyból készültek, a Rolex saját fejlesztésű Chromalight keverékétől erősen és kéken világítanak sötétben. A szerkezet a gyártó saját fejlesztése, alapjai az ötvenes évekig nyúlnak vissza, ez a cal. 3135, amit már 1987 óta szerel a Rolex különböző dátumos modelljeibe, apróbb fejlesztésekkel. A fémszíj a klasszikus “oyster” fantázianevű, amin a Glidelock csat 10×2 millimétert enged hosszabbítani, ha alkalom adtán lazábbra engednénk a szíjat. A 300 méteres vízállóságról az Oyster tok kialakítás és a TripLock elnevezésű teljesen ázás-biztos koronazár biztosít. Korábbi modellek már 1,4 millió forinttól elérhetőek, az újabb kerámiás típus 1,8-2 millió forintról indul. Használtan.

Órák és a nyár – 3. rész: A drága vízpart - búvárórák felsőbb kategóriája
Rolex Submariner 116610LN – forrás: Bulang & Sons

A Sea-Dweller gyakorlatilag a Submariner nagy testvére, 14  évvel később adták ki az első darabot, 1967-ben. Sokáig a Sub-hoz hasonlóan 40 milliméteres tokkal építették, viszont 2 milliméterrel vastagabbra. A legfőbb különbség a vízállóságban és a küklopsz (dátumablak fölötti nagyító) hiányában mutatkozik.
A Sea-Dweller (SD) családból most emeljük ki az ún. pre-ceramic, tehát kerámia lünettabetét előtti verziót (ref.16600), amit 1988-2008 között gyártottak.
Tehát 40 milliméteres, még nem a széles tokfüles (Supercase) tok, fém lünettabetét, és 1220 méteres vízállóság jellemzi az órát tőszavakban. Ez a típus mérete ellenére még őrizte a klasszikus Rolex tokforma elegáns karcsúságát, amit a későbbi modellek a az említett Supercase tokkal már elengedtek. Egy jelentős különbség, ami életre hívta a SD-t, az a fokozott vízállóság miatt a tok oldalába épített automata héliumszelep. A héliumszelep lényege szaturációs merülés alkalmával kerül előtérbe, amikor a tokon belül megnövekedett (hélium) nyomást az automata héliumszelep engedi ki a tokból, hogy ne alakuljon ki túlnyomás.
1998-ig tríciumos indexekkel szerelték, ennek a jelzését a számlapon a Swiss Made felirat mellett láthatjuk. Ha nincs ilyen jelzés, akkor SuperLuminovával töltött indexek világítanak.
Használtpiaci ára évjárattól, állapottól és tartozékoktól függően 1,5-3,5 millió forint között mozog.

Órák és a nyár – 3. rész: A drága vízpart - búvárórák felsőbb kategóriája
Rolex Sea-Dweller 16600

5+1)

A +1 most elmarad. Nem azért, mert nem lenne mi ide kerüljön, hanem azért, mert túl sok olyan óra van, ami ide kerülhetne. A TAG Heuertől kezdve a Longines-on át a Blancpain-ig nagyon sok olyan búváróra van, amit ár-érték aránya miatt, vagy történelme, vagy a szerkezete, vagy a megjelenése miatt be lehetett volna szorítani ide. Így viszont egy külön fejezetet kapnak, és a cikksorozat negyedik részében megnézzük azokat a búvárórákat, amik innen kimaradtak.