A kvarcválság és az 1973-as olajválság előtt 4 évvel, 1969-ben járunk. Az automata órák már mondhatjuk, hogy elterjedtek, de még mindig jócskán kapni kézihúzós darabokat. Stopperes órákból pedig gyakorlatilag csak azt kapni. Az első automata kronográfok története egy igen izgalmas verseny.

Talán a mai napig nem született egyértelmű eredmény annak kapcsán, hogy melyik gyártó készítette az első automata felhúzású stopperes karórát, minden gyártónak természetesen saját maga felé hajlik keze. Ami biztos, hogy három főbb versenyzőről beszélhetünk. A Zenith – Movado koprodukció, a Breitling, Heuer, Buren, Hamilton és Dubois-Depraz társulás (hozzávehetjük még a Leonidast), őket nevezzük Chronomatic csoportnak és a Seiko.

Az első automata kronográf(ok) szoros befutója - 1969
– Forrás: Jeffrey M. Stein, Project 99

A gyártók már a hatvanas évek első felében nekikezdtek a fejlesztésnek, de akkoriban, főleg az ehhez hasonló kísérletezések nem mentek zökkenőmentesen. Olykor szüneteltették, olykor felgyorsították a fejlesztések menetét. A Zenithnek ’68 végén már készültek prototípusai, csak úgy, mint a Chronomatic csoportnak, viszont ezek elsősorban arra készültek, hogy a gyakorlatban is tesztelhessék a működésüket -semmiképpen nem kereskedelmi forgalomban.

Az első automata kronográf(ok) szoros befutója - 1969
Heuer Monaco prototípus – Forrás: Jeffrey M. Stein, Project 99

A Zenith az 1969-es Baselworldre tartogatta a bemutatót, viszont az iparági pletykák szerint a Chronomatic csoport még a bázeli órakiállítás előttre tervezte a magáét. A Zenithnél kialakult pánikot nem a legjobb módon kezelték: Összehívtak egy kifejezetten apró és esetlen sajtótájékoztatót a helyi svájci lapoknak és bemutattak pár darabot a prototípusokból. Látszik, hogy akkor is szükség volt már a marketing megfelelő eszközeire, mivel a szűkkörű, helyi sajtótájékoztató kevés volt ahhoz, hogy a bejelentés híre megfelelően elterjedjen.

Az első automata kronográf(ok) szoros befutója - 1969
Első generációs Zenith El Primero – Forrás: Chrono24.com

A korai bejelentés ellenére az első kereskedelmi forgalomban kapható darabokat, már az automata kronográf caliber 3019 PHC szerkezettel szerelve, El Primero – magyarul: az első – néven csak 1969 októberében lehetett elérni. Fontos jellemzője a szerkezetnek, hogy a stopper rész teljesen integrált, tehát nem egy stoppermodult építettek az alapszerkezetre, hanem a tervezés során egy ‘szétválaszthatatlan’ egységként tekintettek a stopper részre, ezt hívhatjuk integrált stoppernek.
Érdekes, hogy már a modell nevében is megjelent, hogy ez az első, nyomatékosítva mindenkiben, hogy bizony ez lett elsőként bemutatva.

Az első automata kronográf(ok) szoros befutója - 1969
Zenith El Primero 3019 PHC

A Chronomatic csoport másként gondolta ezt és a Heuer vezetője Jack Heuer gyakorlatilag tudomást sem vett a Zenith elbaltázott bejelentéséről. 1969 március 3-án, tehát tényleg a Baselworld előtt, a világ 5 nagyvárosában, Genfben, New Yorkban, Beirutban, Tokyoban és Hongkongban egyszerre mutatták be a Chronomatic csoport fejlesztését, a caliber 11-et.

Az első automata kronográf(ok) szoros befutója - 1969
A Chronomatic csoport cal.11 robbantott ábrája – Forrás: Jeffrey M. Stein, Project 99

Érdemes tudni, hogy ellentétben az El Primeroval, a caliber 11 nem integrált, hanem modulos megoldást alkalmazott. Az alapszerkezetet a Buren biztosította, egy mikrorotoros automata képében, a modul megalkotásában pedig a Dubois-Depraz játszott jelentős szerepet. A modulos felépítés az oka annak, hogy első ránézésre nem feltétlen mondanánk meg, hogy egy automata órával van dolgunk, hiszen a mikrorotor az alapszerkezeten, tehát a stopper alatt van.

Az első automata kronográf(ok) szoros befutója - 1969

Az első 100 prototípus már áprilisban a főbb forgalmazóknál volt, mondhatni vevő csalogatóként, de ’69 nyarára már mindenki számára elérhetővé váltak a caliber 11-gyel szerelt Heuer, Breitling és Hamilton modellek.

Az első automata kronográf(ok) szoros befutója - 1969
Heuer Autavia Chronomatic – Forrás: onthedash.com

Mindeközben Japánban sem tétlenkedtek. Hogy pontosan mikor készült el az első, nem tudjuk. Azt viszont igen, hogy Májusban már kereskedelmi forgalomban is elérhető volt a 6139-es szerkezettel szerelt Seiko. Jack Heuer elmeséléséből tudjuk, hogy a ’69-es Baselworldön Itiro Hattori a Heuer standjánál gratulált az első automata kronográf megalkotásához, emellett pedig nem tett említést a Seiko sajátjáról.

Árulkodó viszont néhány Seiko hátlapja, amin a sorozatszámból megállapítható a gyártás ideje, aránylag pontosan, és találtak olyan Seiko SpeedTimer-eket, amiket a sorozatszám alapján 1969 márciusában készítettek.

Hogy ki volt az első? Azt kell eldöntsük, hogy pontosan miben szeretnénk megtalálni az elsőt.

  • Az első automata kronográfot a Zenith mutatta be. Ez volt az első integrált stopperrel és 36.000-es lengésszámmal, viszont ez került legkésőbb szériagyártásba, ’69 őszén.
  • A Chronomatic csoport 19.800-as lengésszámon dolgozó automata kronográfjait lehetett elsőként kapni világszerte kereskedelmi forgalomban, nagyjából ’69 nyarán.
  • A Seiko már 1969 májusában értékesített 6139-es szerkezettel szerelt belpiacos (!) darabokat, és a sorozatszám alapján már 1969 márciusában is készültek végül piacra került órák, viszont a japán cég nem törte magát a marketing és PR versenyben, ezért ritkábban említik, mint az első automata kronográf megalkotóját. És mint japán belpiacos típus volt az első, így akkoriban vajmi kevés esélye lehetett világszerte elterjedni. A 6139-es szerkezet a Zenith-hez hasonlóan oszlopkerekes megoldást használt, és a japánoktól megszokott 21.800-as lengésszámon ketyegett.
Az első automata kronográf(ok) szoros befutója - 1969
Korabeli Heuer reklám – Forrás: Monochrome-watches.com

Ezek alapján mindenki maga döntse el, hogy számára melyik volt az első. A sors és pontosan az ajtóban álló kvarcválság fintora, hogy az egykor konkurens Zenith és Heuer most egyaránt az LVMH csoport tulajdonában vannak, és hogy mindkettőnek meglegyen a maga érdeme a Zenith-et az első tizedmásodperc mérésére alkalmas – és integrált – automata kronográfként említik, míg a Heuer cal.11-ét az első modulos automata kronóként.

Az első automata kronográf(ok) szoros befutója - 1969
Breitling Chronomatic 1969-ből – Forrás: Watcholdtimes

Ezek az ikonikus modellek napjainkban sem olcsók. Eredeti ’69-es El Primerot az első szériából már alig találni, de ha mégis sikerül, akkor 8-25000 euró között lehet állapottól és tartozékoktól függően, ennek oka, hogy a klasszikus El Primerot 1972-ig gyártották és utána csak később, a 80-as években hozták vissza, ismét az eredeti megjelenéssel. A Heuer modelljei is aránylag jól és magasan tartják az árukat, 4500-5000 euró alatt cal.11, vagy cal.12-vel szerelt Heuert tisztességes állapotban nem lehet kapni. A Seiko modelljei viszont egészen elérhető árban vannak, bár érdemes kiemelten figyelni a számlap és a mutatók eredetiségére, rengeteg az utángyártott, vagy újrafestett darab. Akár 200 eurótól elérhetőek, a szebbek mégis a pár évvel később megjelent nem egy, hanem már két segédszámlapos, 6138-as szerkezettel szerelt órák, ezek jellemzően 120-140.000 forintról indulnak. Egy tisztességes szervizelés után hasonlóan megbízhatóak, mint svájci kortársaik.