Ahogy korábban egy másik Zenbookot (link ide: UX425JA), az ASUS Magyarország jóvoltából kipróbálhattam ennek a termékcsaládnak a frissen megjelent csúcsát, az Asus Zenbook Flip S UX371EA-t.
Bár nem a kinézet az elsődleges szempontom, amikor laptopot választok, azt be kell vallanom, hogy dögös, és mégis prémium érzést sugalló laptoppal állok – ülök – szemben. Ami plusz pont, hogy nem csak sugallja a prémiumságot, hanem valóban az is: ráadásul nem csak a kinézet prémium, hanem az anyaghasználat, itt-ott elhelyezett réz/aranyszínű betétek teszik még látványosabbá a gépet. Hogy a betétek valóban rézből készültek-e , nem tudnánk leellenőrizni úgy, mint annak idején a Ventus Mori búvárórájánál, mivel az egész laptopot be kéne áztatnunk ecetbe, a márkaképviselet javaslatára ezt inkább nem próbáltuk ki.
A csatlakozók számára sem lehet panaszunk. Van itt minden, ami kellhet a hétköznapokban, HDMI, két darab USB-C, amin keresztül gyorsan tudunk adatokat másolni, illetve ezen keresztül történik a készülék töltése is. Ezen felül még a jobb oldalán a klasszikus USB portot is megtalálhatjuk, úgyhogy a régebbi eszközeinket is használhatjuk. Egy negatív pont a jack csatlakozó hiánya. Ez igazán beleférhetett volna, a gépház legalábbis van elég vastag hozzá. Azonban öröm az ürömben, hogy az Asus nagylelkűen ad a géphez egy USB-C/3.5 milliméteres átalakítót.
Felnyitás után az első, ami a wow-faktort okozza, az a kijelző. Tűélesek a képek, nagyban megkönnyíti a tartalomgyártás a vloghoz, illetve a cikkek írását. A fényképek szerkesztésénél pedig nagyon fontos, hogy élethű színeket kapunk. Ami tetszett még a kijelzőben, hogy huzamosabb ideig fókuszálva sem fáradt el a szemem a munkában.
A korábban kezem ügyébe került Zenbookkal ellentétben itt már az Intel legújabb 11. generációs i7-es processzora (Intel Core i7-1165G7) dolgozik 16Gb RAM-al kiegészülve, ami igaz, hogy nem dupla annyi, mint az UX425JA-ban, cserébe egy modernebb típusú és gyorsabb LPDDR4X típusú egység szolgálja ki a munkámat, ami érezhető volt. Hihetetlenül gyorsan vált a futó programok között, és akkor sem jött zavarba, ha a Chrome-ban rengeteg lap volt megnyitva – ami egy állandó probléma szokott lenni, főleg akkor, amikor valamit Chrome használat mellett szeretnék renderelni például Davinci Resolve-ban. Általában választanom kell, hogy mit zárjak be, itt ez nem merült fel. Gyakorlatilag egy elég széles réteg igényeit le tudja ez a laptop fedni, és a legjobb, hogy ezt a teljesítményt egy ilyen pici testbe tudták belerakni.
Mindezek mellett nem mehetünk el szó nélkül a billentyűzet mellett sem. Munkám során rengeteget kell gépelnem, és ritkán találkozom ennyire jó billentyűzettel, ahol pont jó a gombok nyomáspontja. A pláne az egészben, hogy sötétben ugyanolyan gyorsan lehet püfölni a klaviatúrát hála a nem túl tolakodó, viszont kellően erős billentyűzet-háttérvilágításnak. Bár azt gondolnánk, hogy 2020. végén ez alapvető „extra”, de sajnos nagyon sok gyártó kihagyja a gépeiből. Sikerült kiküszöbölni az alacsonyabb kategóriás Zenbookok legfájóbb pontját, a bekapcsológombot. Annál lehetetlenebb elhelyezést, mint ahova azt pozícionálták a Delete és a Backspace gombok közé, ki sem találhattak volna. Cserébe tendenciózusan el lehet küldeni a gépet szunyókálni, ha nem figyelünk eléggé. Itt a gép jobb oldalára került, ahol senkit nem zavar. (Van olyan, akit mégis?)
Fontos lenne pár szót ejteni a touchpadról. Az utóbbi pár évben (ha az internet emlékezete nem csal) az Asus megcsinálta, hogy a kisméretű laptopokon is legyen szinte teljes értékű numpad, azaz numerikus billentyűzet. A touchpaden található egy gomb a jobb felső sarokban, amit ha megnyomunk, akkor az addigi matt felület feléled és megjelenik egy numerikus érintőfelület. Rejtély, hogy miért nem csinálták meg korábban. Nagyon jól használható, reszponzív felületről beszélünk, ami nagy segítség lehet bármilyen excel táblához, vagy számolós művelethez. Végre nem kell a felső számsorral ügyetlenkedni!
A következő pozitív dolog a laptop hűtése. Mivel gyakran használom ölben a gépet munka közben, ezért nagyon jó, ha az a magasabb terhelés alatt nem akarja leégetni a lábamat – rendszeres probléma sajnos. Mivel itt a szellőzőrostélyok a ház közepe felé találhatók, így ölben tökéletesen tud szellőzni a gép, és ezáltal teljesítményt se fogunk veszteni egy huzamosabb terhelés mellett, mivel a processzor nem fogja visszavenni a teljesítményt melegedés végett. Igaz, hogy ezt ki lehet küszöbölni házi praktikákkal, vagy esetleg egy ventilátoros laptop tartóval, de úgy gondolom, hogy erre nem a felhasználónak kéne megoldást találnia. Itt sikerült ezt kiküszöbölni, szép munka.
Az utolsó, amire kitérnék az akksi idő. Ennek a kategóriának, az ultrabookoknak az elméleti lényege, hogy munkához, és itt most az irodai munkára gondolok (böngésző, Office, azaz közepes-minimális terhelés) kihúzza minél tovább. Azaz lehetőség szerint, ha otthon felejted a töltőjét, akkor egész nap kibírja. Ami szép és jó, de itt van egy nehezítés, mégpedig a 4K felbontású kijelző, ami zabálja az energiát a 67Wh összkapacitású cellákból. Ennek ellenére a szubjektív tesztem eredménye szerint majdnem 7 órát bírta (Chrome, Office, illetve minimális! Photoshop), ami elég közel van egy teljes naphoz. Meg kell, hogy mondjam, lenyűgözött, mennyire okosan bánik a konfiguráció a rendelkezésre álló naftával. Picit utána olvastam, és a gép elérhető Full HD-s kijelzővel is, amire 15 órát mond a gyártó, ami mellett már nem kell kapkodjunk a Lightroomban és talán egy-két videó-render is belefér. A kép csak majdnem teljes, mivel nem kapunk dedikált videókártyát, „be kell érjük” az Intel Iris X megoldásával.
Összességében egy kifejezetten mutatós és lenyűgöző teljesítményű gép képét mutatja az UX371EA, ami széles keretek között konfigurálható, kitűnő társ otthon is és az irodában is. És persze a kanapén is, ha már ennyire szépen kialakult home office-os időket élünk. Ez a Zenbook nem olcsó, ez tény. De egy könnyen hordozható, kiváló anyaghasználattal készült, bivalyerős gépért minden gyártónál tisztes összeget kell fizetni.
