A gyűjtőket célzó, egyedi, bekeretezett karóra reklámok értékesítése a pandémia időszakának egyik legeredetibb ötlete.
Marketingesként rajongok az igényes, régi print reklámokért. Különösen érdekelnek a korabeli autó és karóra hirdetések, amelyeket tökéletes korlenyomatoknak tartok. Lenyűgöznek az ötletes headline-ok, a kreatívot életre keltő Nagy Ötletek, az átgondolt, sokszor játékos tipográfia– ezeknek köszönhető, hogy akár 60-70 év távlatából is frissek maradnak.
Meglepett, amikor körülbelül egy hónappal ezelőtt különféle keretezett print reklámnyomtatványok tűntek fel a social media órakedvelő csoportjaiban. Az első percben szemet szúrt, hogy nem modern eszközökkel reprodukált, újranyomtatott, hanem eredeti, korabeli sajtóreklámokat láttam igényesen bekeretezve. A képek melletti leírásból az is kiderült, hogy az eladó megkereshető bármilyen egyedi igénnyel, legyen szó évről, vagy óratípusról.
Két nappal később szépen csapdába kerültem: kedvenc print reklámomat láttam viszont bekeretezve.
Ezt már egyfajta jelnek tekintettem és kíváncsivá tett, ki készíti ezeket a zseniális, keretezett reklám képeket. Bevallom, volt bennem egy jó adag kétkedés is, hiszen ha mindegyik reklám eredeti, akkor ez azt is feltételezi, hogy a titokzatos eladónak hihetetlen méretű gyűjteménnyel kell rendelkeznie. Azt pedig tapasztalatból tudom, hogy egy ilyen gyűjtemény felépítése sok évet (sőt évtizedet) vesz igénybe.
A hétvégén üzenetet küldtem az eladónak, aki készségesen válaszolt és pillanatok alatt leszerveztünk egy személyes találkozót a következő hét elejére.
Így ismertem meg Gajdos Barnát, egy hazai vállalkozás üzletfejlesztési vezetőjét. Barna két hatalmas mappát cipelt magával – a találkozás pillanatában még nem tudtam, hogy ezeknek köszönhetően másfél órás intenzív időutazásban lesz részem. Barna az a típusú ember, akivel öt perc után úgy érzed, mintha egész életedben ismerted volna. Ugyan számos kérdéssel készültem, de nem emlékszem, hogy két-háromnál többet kérdeztem volna, annyira lenyűgözött mindaz, amit elmesélt a reklámokról, a gyűjtésről, egy zseniális vállalkozásról és a szakma szeretetéről. Most következzen az ő sztorija 😊
A bűvös padlás
Barna nemzetközi karrierje szorosan kapcsolódik a lapkiadáshoz és a nyomtatott médiához: az alapvetően digitális transzformációval foglalkozó szakember Franciaországban, Németországban és Lengyelországban dolgozott nemzetközi lapkiadóknak. A közgazdász és marketinges végzettségű Barna elkezdte összeszedni a különféle magazinok évfolyamait, amelyek rendszerint a padlásra kerültek, dobozokba. Az évek során a print magazinok gyűjtése a hobbijává vált, akkor már a régebbi évfolyamokra is vadászott – és egyre több doboz telt meg a padláson. Pár év múlva aztán rácsodálkozott a gazdag kincsestárra, ami az évek során összegyűlt.
Egyszer az egyik reklámot bekeretezte és kitette a falra. Nem sok ideig gyönyörködhetett benne: egy ismerőse gyakorlatilag kikönyörögte, hogy az övé lehessen.
Valahogy így indult az ötlet, amelyben kulcsszerepet kaptak a bűvös padláson egymás hegyén-hátán álló dobozok, amelyek a 60-as évektől rejtettek magazinokat.
Amikor egy ötlet életre kel
A kivitelezéshez kellett a pandémia alatti családi bezárkózás is. Barnának az anyag befotózásában ugyanis 10 esztendős kislánya segített a modern időknek megfelelő ellenszolgáltatásért: az időrabló munkáért cserébe a kiskamasz virtuális ROBUX valutát kapott, amelyet egy videójátékban költhetett el.
Saját maga készítette el a weboldalt is. A feltöltött reklámokat virtuális kerettel együtt nézhetik meg a látogatók. Az igényes, szerkesztett fotók mellett természetesen nagy hangsúlyt fektetetett a reklámnyomtatványok valódi keretezésére is, amelyhez tapasztalt szakembert keresett. Eleinte mindössze néhány darabot töltött fel órákkal foglalkozó social media csoportokba. Maga is meglepődött a fogadtatáson. Az első hónapban alig bírta kielégíteni a gyűjtők megrendeléseit: 60-70 képet adott el a csoportok tagjainak. Volt olyan ügyfél, aki egyből 8 darabot rendelt és ha előkerült egy újabb reklám a lelkes gyűjtő kedvencei közül, már kérdezés nélkül keretezte is neki.
Barna a beszélgetés során nagy szakértelemmel mutatta be a hatvanas évektől kezdve a legnagyobb óramárkák sajtóreklámjait. Ugyan alapvetően sorozatgyártott reklámokról beszélünk, mégis bizonyos szempontból egyedinek tekinthetőek ezek a hirdetések, kisebb-nagyobb eltérések ugyanis gyakoriak. Jó példa erre a Patek Philippe Nautilus reklámja a 70-es évekből: a 8-10 verzió szinte mindegyike különbözik.
Van olyan verzió, amelynél egy teljes mondat eltűnt a reklám szövegéből. Az ok prózai: a kreatív nyomdába adásakor nem számoltak az 5 mm-es kifutóval… Ugyanígy meghatározó a papírminőség is, ami magazinonként eltérő. Barna az egyes nyomtatványok apró, nüánsznyi különbségeire is felhívja a figyelmet: előfordult, hogy az egyik neves óragyártó egy éven keresztül foglalt hirdetési felületet ugyanabba a magazinba és ugyanazt a reklámot adta le – egyedül a főcím betűtípusát változtatta meg.
Lapozz, a következő oldalon folytatjuk a flax. további hirdetéseivel!!!
