Elég átfutni a magazinban lehozott újdonságokat, hogy lássuk, most a vintage és újra kiadott órák trendje dübörög. Azon belül is nagy népszerűségnek örvendenek a 60-as, 70-es évek dizájnjai. Gondoljunk csak a Tissot PRX-re vagy a CasiOak-ra. Ebből az érából merített most az Orient, ám egy új perspektívát mutatva. A 70-es évek funky, még nem unalomig ismételt, klasszikus tokformáját hozták vissza, de nem egy konkrét, régebbi modellel.
Ez a forma legegyszerűbben úgy magyarázható, hogy egy négyzet lekerekített sarkokkal. Erre talán az első példa az eredeti Rolex Oyster tok, ám ha vetünk egy pillantást az Orientre, látjuk, hogy ez bizony messzire ment már egy négyszögtől. A párnatok ilyen mértékben lekerekített formája már határozottan az úgynevezett hordó típusú tokok közé tartozik. Ezek jellegzetessége, hogy nincsenek tokfülek, vagyis vannak, de teljesen mértékben a tok külső ívébe integrálva. Ezernyi nyolcszögletes hajóablakot idéző óra jelent meg az utóbbi években, de ez a szintén jellegzetes és szeretni való sziluett sokkal kevesebbszer jön szembe az emberrel, főleg ebben az árkategóriában, nagy márkától.
Nem áll meg a retró őrület a toknál, az óra egészét átjárja, a számlapi oldalon leginkább csíkok formájában. Mint sok más vintage inspirálta órán, itt is temérdek egyenessel találkozunk, ami néha már túl sok lehet, ám ezúttal, jól illenek az összképbe. Valószínűleg ezt az inverz megoldásnak köszönhetjük. A legtöbb vonal nagyon vastag, így például a belső, forgatható lünetta jelölései nem maguk a vastag, ezüstös csíkok, hanem az azok közt hagyott hézag. Csakúgy mint a tokforma, a belső, forgatható lünetta se egy mindennapi megoldás. Ritkán találkozunk ezzel a megoldással, pedig egyszerű, de annál hatékonyabb szerkezet ami érdekes megjelenést nyújt. Ezúttal a 4 óránál található, jelezett koronával működtethetjük. Nagyon közvetlen és pontos a mozgása, pont amiért a régi autókat is szeretjük.
12 óránál egy fluoreszcens pöttyöt, úgynevezett pip-et kapott, ami a többi lume-al egyetemben kellően fényes a sötétben. Mivel a lume nagy része pöttyökben van felvíve, így azok hamarabb vesztenek fényükből, de a mutatók kellő ideig világítanak. 12-től 3 óráig sötétszürke a lünetta skálája a fekete tokos modellen, ami bizonyos fényviszonyok között nehezebbé teszi a leolvasását, ám feltűnően jelöli a 15 perces intervallumot. Jól leolvasható, határozott számok emlékeztetnek az eltelt percekre, kiemelt 15, 30 és 45 feliratokkal.
A számlap finoman texturált, ami a félfényes lakkozásnak hála néha-néha megcsillan a napfényben. Körben, a lünettáról ismerős csíkokat találjuk a percskálán, majd beljebb, apró osztásokat, melyek csak néha sejlenek fel, színüktől függően. Az applikált indexek érdekes formát kaptak, idézik a lünetta számlap felőli letörését, további mélységet adva az órának. Mindhárom modellen egy színes csík vágja félbe a vastag jelölőket ami sárga vagy barnás sárga, modelltől függően, de a limitált, fekete tokos referencián a szivárvány 11 színében tündökölnek. Csak 11, hiszen 3 óránál egy nap-dátum kijelző kapott helyet, az indexekhez passzoló, polírozott rámával. Mint sok más ilyen szerkezet esetében, itt is választhatunk két nyelv közül a nap kiírásához. Európai modelleknél ez angol és spanyol. A dátumváltás kellően tempós, a nap először a másodlagos nyelvre vált, majd kicsivel később jelenik meg a kiválasztott nyelven.
Applikált az Orient logó és felirat, a water resistant és a 20 bar pedig ezüstös festékkel lett felvíve. Szívesen láttam volna az utóbbi két feliratot azonos betűtípussal, de így sem bántó. A mutatók odafigyeléssel lettek tervezve, a perc és óramutató középen meg van törve. Egyik oldala polírozott, míg a másik szál-húzott, így minden fényviszonyban biztosított a jó leolvashatóság. A másodpercmutató nagyon vékony, elegáns ellensúllyal a túloldalán.
200 méteres vízállóságot ígér a 43,5 milliméter átmérőjű tok. Érdekes lehet, hogy egyik jelzett korona se menetes, ami jól példázza, hogy a koronazár önmagában nem feltétlenül a gyakorlati vízállóságért felel, csupán megakadályozza, hogy az a víz alatt véletlenül kihúzódjon. Enyhén domború az ásványi kristály, amit egy hullámos vagy fluted ráma ölel körbe. Ezt sokan a Rolex modellekről ismerik, de azokhoz képest ez sokkal szolidabb, kevésbé észrevehető, ám nagyon jó részlet. Ez az egyetlen polírozott felület a tokon, miden más szálhúzott. Fekete és bronz színű bevonatos modellek is elérhetők az acélon kívül, a bevonathoz illő színvilággal.
Esett már szó a tokformáról, de itt bővel van mit ecsetelni. Oldalról nagyon szép íve van ami finoman hajlik, ezzel is rövidítve az amúgy is rövidnek számító 46 milliméteres tokfülek közti távolságot. Ennek hála a nagyobb átmérő ellenére se lóg túl a legtöbb csuklón. Az én vékony csuklómon se tűnt szembeötlően nagynak, míg a fentebbi képen látható, hogy vastagabb csuklón is jól mutat. A két korona oldaláról asszimetrikus az elrendezésű. Mivel a lünetta a szerkezet fölött van, így az azt mozgató korona feljebb került mint a szerkezethez kapcsolt. Mindkettőn az Orient logó címerében található, díszes O betű található.
A hátlap tömör és menetes. Szimpatikus, hogy a limitált kiadáson pontosan olvashatjuk, hogy az adott darab éppen hányadik a 2000-ből. Alatta pedig az Orient saját, F6922 szerkezete ketyeg 3 Hz-es frekvencián. Sokszor emlegettük már, hogy az Orient gyártja a legolcsóbb in-house szerkezetet, ami további érdekes történeteket rejt a Seiko-Epson csoporton belül, de ezt majd egy másik cikkben. Teljesen felhúzva 40 óra járástartalékot biztosít, gyárilag megadott pontossága pedig -15/+25 másodperc naponta. Akinek van tapasztalata japán szerkezetekkel, tudja, hogy ez az érték a valóságban sokkal barátibb szokott lenni. Például a nálunk járt fekete tokos verzió napi eltérése 5 másodpercen belül volt, ami jó eredmény.
Az acéltokos egy elsőre öt szemesnek tűnő acél csaton érkezik, ami igazából csak egy szemből áll. Ügyes felületkezeléssel megoldották, hogy kívülről több sorosnak tűnjön. Ez költséghatékonysága miatt a gyártón kívül a vásárlóknak is jól jöhet, hiszen így lényegesen olcsóbb egy extra szem vásárlása és az óra árát se emeli, mint egy komplex csat. Egy helyen áldozhattak volna többet, mégpedig a csatzár terén. Mint ahogy azt a japán berkekben sajnos már megszoktuk, itt is préselt lemezből készült. Működését és megbízhatóságát ez nem befolyásolja, csupán egy apró részlet amivel növelhették volna a prémium érzést. A két, bevonatos tokhoz barna és fekete bőrszíj társul, tüskecsattal. Nem a klasszikus tömött megoldásról van szó, egy vastag darabból áll, ezért mindenhol kényelmesen puha, frissen se túl kemény, nem még ha használja az ember egy kis ideig. A fekete tokos, színes indexes modellt nagyon fel lehet dobni szinte bármilyen színű szíjjal, főleg ha az passzol valamelyik indexhez.
179,900 forint a magyarországi ára mindhárom referenciának. Az előző cikkem erről az óráról csupán egy hír volt a megjelenésről és annak írásakor 100,000 forint köré tippeltem az árat, kiindulva a World Map árából. Azóta megérkeztek az új belföldi árak, sajnos az egyre növekvő szállítási díjak és a finoman szólva sem ideális devizaárfolyam tendenciák itt is megmutatkoznak. Ezeket figyelembe véve, ezen az áron is megállja helyét az új trió, főleg, hogy ezt az tokformát ilyen körítéssel nem kapjuk meg máshol, főleg nem ennyiért.
Az órát a hazai forgalmazó, a Next-Time Kft. biztosította a teszt erejéig.