Milyen órákat gyártson egy olyan márka akinek az évi össztermelésük nem éri el az 1000 darabot? Persze, hogy valami egyedit kell letenni az asztalra, de mindenki tudja, hogy igazán újat már szinte lehetetlen alkotni. Ilyenkor jön az, hogy hogyan lehet kombinálni a legkülönfélébb dizájn elemeket, anélkül, hogy feltalálnák a spanyol viaszt.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
A Linde Werdelin nem csupán egy apró, független luxusmárka, valódi tapasztalatuk van a legextrémebb felhasználásra gyártott órák terén. Járt már órájuk a Mount Everesten, de a tengerek legmélyebb zugaiban is. Ezek mind inkább csuklószámítógépek voltak, mintsem klasszikus értelemben vett órák, de a márka tervezői így is rengeteg tapasztalatot szereztek. Ezt a tömérdek tudást sűrítik bele olyan hétköznapibb modellekbe, mint az Linde Werdelin Oktopus Moon 3DTP White Black Ink, már ha ezt ér hétköznapinak nevezni.
Egy hatalmas órával van dolgunk a képek alapján, ám valódi méretei sokkal hordhatóbbak, mint gondolnánk. 44 milliméter átmérőjű a 3DTP karbon tok, de hossza tokfültől tokfülig csak 46 milliméter. Ehhez hozzájön a 15 milliméteres vastagság és sokkal inkább hoki korongra fog emlékeztetni az óra, de nem fog túllógni a csuklón. A 3DTP, azaz a háromdimenziós, vékony rétegű karbon éppen az amit a neve sugall. Szénszálas lapokat helyeznek egymásra és úgy tömörítik, valamint hajtogatják őket, hogy a végeredmény az Oktopus egyedi, szögletes tokformája legyen. Az aszimmetrikus tok 3 órai kinövése koronavédőként szolgál, míg a 9 órai korábbi modellekről maradt velünk. Régebben voltak olyan változatok, melyekhez a tok bal oldalán csatlakoztatni lehetett egy búvárkomputert.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Vastag, fehér kerámialünetta veszi körbe a zafírüveget. Alatta az áttört számlap látható. Búváróról van szó, de ha valaki tényleg búvárkodáshoz keres karórát, akkor nem ez lesz a befutó és ezt a Linde Werdelin is tudja. Nincs búvárlünetta és az áttört számlap sem éppen a legleolvashatóbb, de itt nem is ez a lényeg, ebben senki se fog búvárkodni, hiába vízálló 300 méterig.
A hatalmas mutatók és a túlméretezett 9, 12 és 3 órai indexek is lume-al töltöttek. Extra mélységet ad a számlapnak, hogy a külső percskála nem a szokásos formában döntve, hanem vertikálisan csatlakozik a számlaphoz. Az áttörés alatt és a 8 és 4 óra közti kivágáson keresztül a Hold stilizált képe bukkan fel. Egyes modelleken a Hold valós képmását festették a számlapra, de ehhez a monokromatikus témához sokkal jobban illik a fekete-fehér megoldás. Egy bökkenő van csak, hogy nem igazán lehet leolvasni a Holdfázist. Elsőre nem egyértelmű, hogy a látható állások közül melyik az aktuális. Annyi segítséget kapunk, hogy ha az égen egyáltalán nem látszik a Hold, akkor a számlapról is teljesen eltűnik.
A masszív tokban egy meg nem nevezett szerkezet ketyeg, rajta egy Linde Werdelin Holdfázis modullal. Tudni lehet, hogy más Linde Werdelin órákban Concepto szerkezet lapul, ami valószínűsíti, hogy ebbe is ők készítették az alap werket. Tekintve, hogy a Concepto olyan márkákkal dolgozik, mint a Jacob & Co. és a Bulgari, egészen biztos, hogy a minőségre nem lehet panasz. 4 Hz-es frekvencián jár és 42 óra a járástartaléka.
Integrált gumiszíjon érkezik, amit pár csavar eltávolításával könnyedén cserélhetünk. Klasszikus értelemben nem limitált az óra, de a márka nagyon kevés, évi 700-800 órát gyárt le, így nem lesz egyszerű hozzájutni egyhez. Listaára 19.000 svájci frank.
