Identitáskeresésben az Audemars Piguet, miután jó ideig gyakorlatilag csak a Royal Oakra redukálódott a márka és most, hogy csökkeni kezd a kereslet a nemrég még használtan új áruk dupláját érő acél sportórákért, itt az ideje más vizekre evezni, még ha csak egy limitált kiadás erejéig is.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Rendkívül repetitív az Audemars Piguet katalógusa, Royal Oak Royal Oak hátán, ilyen-olyan limitált vagy speciális kiadásban. Hol az újdonsült crypto milliárdosoknak való, hol a királyi tölgy eredetéhez fűződő új órákat adnak ki. Egy biztos, hogy konkrét csapásvonalat nehéz felfedezni a kínálatban, viszont az, hogy szinte csak egy érdemi modell létezik, ami kell is az embereknek, egyáltalán nem kívánatos.
Egy ideig el lehet evickélni ezzel, de minden trend elhal és márkahűséget is nehezebb kicsikarni a vásárlókból, ha majd’ minden óra egy kollekcióba tartozik. Ebbe a különös helyzetbe hozott egy kis felüdülést az Audemars Piguet 2020-ban elindított [Re]Master kollekciója, ami régi -nem Royal Oak – modelleket hoz vissza, jó alkalmat biztosítva arra, hogy az AP letesztelje mi mennyire rezonál a közönséggel. Most egy brutalista, 1969-es órát élesztettek újra és milyen jól tették.
Nem az eredeti dizájn teljes újraalkotása a cél, hanem egy modern újragondolásra törekednek. Az 60-es években született 5159BA talán a márka legkifejezőbb órája, éles éleivel és feltűnően aszimmetrikus alakjával, ami jó emlékeztető arra, hogy az Audemars Piguet sok különleges tokformát rajzolt a múltban. 41 milliméteres az új tok, ami szemmel egy átlagos méret – noha nem kör alakú óráknál ez csalóka lehet -, de hatalmas ugrás az eredeti 27,5 milliméteres szélességhez képest. Az eredeti még mezei sárgaaranyból készült, míg az új 18 karátos Sand Goldból, ami az AP saját aranyötvözete, homokárnyalattal. Nem csak az anyaghasználat, de a megmunkálás is rengeteget változott, hiába könnyebb arannyal dolgozni, mint acéllal, mégis az eredeti órán feltűnően puhábbak és határozatlanabbak az élek, mint az újrakiadáson. Ez remekül mutatja mennyit fejlődött a technika azóta. Mindenütt szálhúzott a különös forma, aminek alakját a zafírkristály is követi.
A klasszikus óraszerkezetek működéséből értelemszerűen következik a kerek tokforma és a kerek számlap, ezért is nagyon érdekes minden ettől eltérő vállakozás. Jobboldalt, ha kerek tok lenne, akkor középen helyezkedne el a számlap, ami a legegyszerűbb megoldás gyártás szempontjából, mégis újabb szintre emelte volna az újrakiadást, ha a mutatókat is sikerül eltolni jobbra. Hiába a jobboldali kitörés, mindig a mutatók felé vonzzák tekintetünket az egybefutó arany vonalak, melyek felosztják a számlapot. A mutatók nagyon egyszerűek, viszont a percmutató tartogat egy meglepetést, mikor délhez, hat vagy kilenc órához ér, hiszen hossza miatt beleakadna a tokba, de precíz kivágások miatt éppen csak el tud siklani.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Az órát megfordítva látszik miért nem lehetett eltolni a mutatókat, hiszen egy hagyományos, kerek szerkezet került az órába. Az az igazán elegáns, amikor egy ilyen szokatlan formánál a werk követi a tok vonalait, de itt erre már nem fordítottak energiát. Az itt használt 7129-es szerkezet alapjával találkozhatunk az új Royal Oak Jumboban is 7121 néven. Mindössze 2,8 milliméter vastag, 4 Hz-es frekvencián jár és 52 óra a járástartaléka. Az új Audemars Piguet [Re]Master02 kék aligátorbőrszíjon érkezik 38.000 svájci frankos áron, 250 darabra limitálva.
