Végre itt a saját szerkezetes Roamer Mechano

Sokat vártunk rá, még a prototípussal is foglalkozunk a YouTube csatornánkon és végre itt van hosszú évtizedek óta az első saját szerkezetes Roamer.

Az utóbbi években minden óramárka, főleg a nagyobb cégcsoportokba tömörülők, egyre nagyobb hangsúlyt fektettek saját szerkezetek fejlesztésébe és gyártásába. Emellé erős marketing is társult, ami tovább sulykolta a saját mechanikák fontosságát és szép lassan már a középkategóriában is hatalmas vásárlási ösztönző lett egy saját werk.

Az egész valahol a 2010-es évek elején kezdődött, amikor a Swatch Group alá tartozó ETA-nak, a legnagyobb svájci szerkezetgyárnak elege lett abból, hogy monopol helyzetére hivatkozva a svájci kormány által előírt mennyiségben kellett szerkezeteket biztosítani bárkinek aki bekopogtatott hozzájuk. Persze, ez valamennyi jól kiszámítható plusz bevételt is jelentett, de az is velejárója lett, hogy a Swatch Group márkáinak konkurensei is mindig hozzájutottak a cégcsoport szerkezeteihez, ezzel gyengítve azok versenyképességét. 2013-ban sikerült közös nevezőre jutnia az ETA-nak és a harmadik feleknek, hogy 2019-re csökkenti az ETA a kötelezően a szabad piacra eladott tételek számát, majd 2020-tól maguk dönthettek arról, hogy adnak-e szerkezeteket a Swatch Group márkáink kívül másoknak. Ez bőven elég időt adott a többi gyártónak, hogy keressenek másik beszállítót vagy saját fejlesztésbe fogjanak. A Roamer egyszerre kezdte a kettőt és eleinte Sellita, majd Soprod szerkezeteket kezdett használni, miközben visszakeresték régi, MST szerkezetik tervrajzait.

Fritz Meyer 1888-ban alapította céget, ami később a Roamer nevet kapta, és 1908-ban állt össze Johann Stüdelivel, hogy saját szerkezeteket gyártsanak MST néven. Több évtizedig állítottak elő saját és módosított beszállítói mechanikákat, majd valahol a kvarcválság után (amit a márka szerencsésen átvészelt) ezek eltűntek, és egészen 2003-ig vártak, hogy újra visszahozzák az elérhető árú, svájci mechanikus órákat, ekkor már kizárólag beszállítói alkatrészekkel. Akkor kimondottan az volt a cél, hogy a Roamer visszatérjen eredeti küldetéséhez, amihez azóta is tartja magát, és ennek megkoronázása most az új Mechano, ami végre saját szerkezettel érkezik és maradt középkategóriás, mint a cég többi terméke.

Jól mutatja milyen nagy feladat egy saját szerkezet fejlesztése és tesztelése, hogy először majdnem pontosan egy éve járt nálunk a Mechano prototípusa, akkor még csak MST néven. Az alap koncepció nem változott azóta, külsőleg nem sok változás történt, minden munka a szerkezet körül történt.

39,5 x 41,5 milliméteres a szögletes tok, ami a forma tulajdonságai miatt inkább egy 40 milliméter fölötti kerek órának felel meg, határozottan férfias méret, de 41,5 milliméteres hosszával kisebb csuklón is elfér. Vastagságát nem adta meg a gyártó, közepesen vastag a tok, ami ezúttal hozzáad az összhatáshoz, mintsem elvesz. Úgy oldották meg a tokfülek csatlakozását a középtokhoz, mintha a középtok teljesen külön állna, már-már olyan mintha kivehetnénk a tokfülek öleléséből.

Ez főként az acél csaton feltűnő, amin igazán életre kel az óra, míg a mellé járó bőrszíjat inkább egy bónusz kiegészítésnek érzem, ami jól jöhet elegáns alkalmakkor. Hosszanti szálhúzás és polírozás váltja egymást a tokon és a csaton is. A „H-szemes” csat szűkül a pillangózár felé, feszes és szépen követi a csukló ívét, polírozott középső szemek dobják fel.

Úgy tűnik nincs számlap, mégis van. Maradt egy klasszikus percskála, rajta applikált indexekkel és nyomtatott osztásokkal, de középen átlátszó a számlap, így megmutatja a Roamer büszkeségét az új kézi-húzós szerkezetet és lebegő hatást nyújt az applikált Roamer logónak 12 és 6 óránál. Indusztriális érzést keltenek a kimart hidak, melyek büszkén felfedik a mechanika működését. 6 óránál, rögtön a Roamer pötty mellett látszik a méretes billegő, vele átellenben pedig a rugóház, aminél maradt egy kihagyott ziccer, zárt a teteje, nem látjuk a rugót. Sok – más – esetben rugóház burkolatát is szkelettálják, hogy látszódjon maga rugó, ami különösen hasznos egy kézi-húzós werknél, mert némi önfejlesztés után körülbelül be tudjuk lőni vele, hogy mennyire van felhúzva a szerkezet (mennyire feszes a rugó). Zafírkristály zárja a tokot alul-felül, ami 50 méterig vízálló, így még nem esik a sportóra kategóriába.

A hátlapon keresztül is látjuk az MST-23 kézi-húzós, áttört szerkezetet, ami egy régi MST alapjaira épül. Igaz, nincs sok hely a filigrán hidakon, de egy Roamer felirat is jól mutatott volna a szerkezeten az MST mellett. 44 órás járástartaléka átlagos, figyelni kell rá, hogy ne álljon meg minden második nap. Az arany-acél változatokban a szerkezet is arany bevonatot kapott. Egyelőre nem sokat tudunk a szerkezetről, elvileg egy régi automata szerkezet újratervezése. Az biztos, hogy ránézésre a széles billegő híd modern és robosztus.

Méretes fa díszdobozban érkezik az óra, amiben megtaláljuk az extra bőrszíjat is, amit könnyedén cserélhetünk a gyorskioldós stifteknek hála. 499.000 forint az alap acél verziók ára, míg a kéttónusú arany-acél és fekete-arany modellek ára 534.900 forint. Mindegyik 99 darabra limitált színenként.

A teszthez biztosított órát a Roamer hazai forgalmazójának, a Next-Time Kft-nek köszönjük.