A kisebb, vékonyabb, új Omega Speedmaster Moonphase Meteorite

Kihagyhatatlan ziccer egy Holdon járt órán a holdfázis kijelzés. Az 1985 óta létező Omega Speedmaster Moonphase most kisebb tokkal és egy kézi-húzós szerkezettel frissült.

Hirdetés

-----------

Hirdetés

-----------

A Omega Speedmaster nem egy kis óra. A legtöbb referencia 42 milliméter körüli – már 1967-ben is annyi volt – a komplikáltabb modellek pedig van hogy súrolják a 45 millimétert, mint a 2016-os Speedmaster Moonphase, 44,25 milliméteres átmérőjével. Vannak viszont trendek, amiket követnie kell egy márkának ha a felszínen maradnának. Most épp a kisebb tokok jelentik ezt, az Omega is próbálkozott, 43 milliméter lett belőle.

Leírva, sőt valószínűleg csuklón sem apróság, az új 43 milliméter átmérőjű és 13,6 milliméter vastag tok, de elődjéhez képest komoly változáson ment keresztül. Hollywoodi hírességeket megszégyenítő Ozempic kúrán diétán ment át, így 3,3 milliméter vékonyabbra sikerült, már az Omega Speedmaster Chronoscope arányait kapta. Szintén figyelemreméltó a 48,6 milliméteres hossz, ami ehhez az átmérőhöz egészen baráti, hála a jellegzetes, rövid, csavart Lyre tokfüleknek. Persze, nem lett egy csapásra Patek Philippe Ellipse, de jó irányba mozdult a Swatch Group igáslova.

A tok elrendezése nem tartogat meglepetéseket. Jobboldalt találjuk a stopper két gombját és a koronát, süllyesztve. Szemből egy megemelt zafírkristály idézi a régi plexis időket, a vízállóság pedig a megszokott 50 méter, aminél többre nincs is szükség az űrben. „Dot over 90” tachymeter skála került a kerámia lünettára, így az űrhajós, tubusos reggelit fogyasztó, keményvonalas fanoknak is van min lelkesedni. Nem Speedmaster származásúaknak ez annyit jelent, hogy a skálán a 90-es szám a hozzátartozó pötty alatt van, nem pedig mellette, ami vintage óráknál komoly árfelhajtó tényező, és közönségkedvenc, ezért a márka már a modern óráit is így nyomtatja. Egy fekete lünettás, sötétebb számlapos és egy kék lünettás, világosabb számlapos verzió jelent meg.

18 karátos fehéraranyból készültek a mutatók és applikált indexek, melyek kék bevonatot kaptak a világosabb verzión. Mindkettő osztozik üdítő, piros részleteken a kijelzéseken és a Speedmaster feliraton. Sok funkciót zsúfoltak a két klasszikus segédszámlapba 3 és 9 óránál. 3 órához került a stopper 12 órás és 60 perces gyűjtője, vele átellenben pedig a futó kismásodperc és a mutatós dátum lakozik. 6 óránál, a főszereplő a holdfázis kijelzés, amit bőszen villogtattak a nyálcsorgatós beharangozó videókban. Meteoritból készültek a nagy számlapok is, viszont a holdfázis kijelzésen a két kis Holdat olyan meteoritból faragták, ami a Holdról pottyan a Földre.

És nem, nem tévedtek a földrajztanárok, még mindig csak egy hold kering a Föld körül, viszont az a dupla ablakos kijelzés egyszerre mutatja minekét földtekén a Hold fázisait. Extra komplikációt ez valójában nem jelent, csak kivágták azt az alsó részt, ami általában takarásban van. A tárcsára szórt fehér pöttyök tudatosan kerültek fel, azt az égboltot mutatják, amit az Omega főhadiszállásról, Bielből lehetett látni 1969-ben, amikor az Apollo 11 küldetés sikeresen landolt a Holdon.

Az üvegbetétes hátlapon át látszik, hogy mennyire kitölti a tokot a calibre 9914 kézi-húzós szerkezet, szinte szétfeszíti azt, így sokkal kisebb már nem lehetett volna az átmérő. Ez az új szerkezet osztozik a már említett Chronoscope 9908-as mechanikájának alapjain, hozzáadott holdfázis kijelzéssel és átrendezett segédszámlapokkal. Kiváló specifikációi, 60 órás járástartalék, szilícium billegő, vertikális kuplung, oszlopkerék, Master Chronometer pontosság és Co-Axial gátszerkezet vígasztal az egyébként csúnyácska sokat takaró, háromnegyedes látképért. Ha valahol, akkor itt az árkokkal tűzdelt sztyeppén közelről lehet vizsgálni a spirális Genfi csíkozást.

Mindkét óra az Omega állandó kollekciójához csatlakozik 15.000 svájci frankos áron, ami erős a Speedmaster felhozatal többségéhez képest.