A Vacheron Constantin idén 270 éves, amivel – állításuk szerint – ők a legrégebbi, folyamatosan működő óra manufaktúra. Ilyen évfordulóra egy magát komolyan vevő svájci óragyár, főleg, ha a legnevesebbek közé sorolják, természetesen mindent be kell dobjon. A Vacheron Constantin pontosan így tett.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Régi vita, hogy melyik a legrégebben alapított, leghosszabb ideje működő stb. óragyártó, de valószínűleg erre egyértelmű válasz sosem lesz a történelem viharos eseményei miatt – ebbe a témába most nem is szeretnék belemenni. A Vacheron Constantin 270. évfordulójának megünneplése méltó helyszínen, a Louvre-ban történik, ahol a múzeum egyébként is nagyon értékes gyűjteményével együtt a VC alkotásait is kiállítják 2025. november 12-ig. A Vacheron Constantin és a kiállítás ékköve, csúcspontja az az állóóra, amit erre az alkalomra készítettek La Quéte du Temps (az idő keresése) néven.
A La Quête du Temps egy, régi szóhasználattal automatának nevezett alkatrészt tartalmaz úgy, hogy ez funkcionális időmérő komplikációként jelenik meg. Az automaták vagy automatonok, amelyek kisebb-nagyobb mértékben a robotok elődjének tekinthetőek, leginkább a középkorban voltak népszerűek. Különböző gépeket, bábukat, jeleneteket mozgattak, ilyen például Kempelen Farkas legendás sakkozó automatája. A La Quête du Temps-ben mozgó alak különböző mozdulatokkal, gesztusokkal jelzi az időt.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Az állóóra 107 centiméter magas, több egymásra épülő, különböző funkciókat tartalmazó részből áll. A legfelső rész üvegkupolájának átmérője több mint 40 centiméter, egy csillagtérkép látható benne, amely a Vacheron Constantin feletti égboltot ábrázolja: Retrográd mozgású, háromdimenziós Hold és Nap szimbólum mozog a szerkezetben, az automata figurájának lábánál nap-éj kijelző látható.
A La Quête du Temps óraműve 23 komplikációval működik, a tourbillont bagett csiszolású gyémántok, öröknaptár, 24 órás kijelző és 15 napos járástartalék-kijelző veszik körbe, a szerkezet az égboltot valós időben, mozgó kozmikus térképként ábrázolja.
Az alsó, kétszintes talapzat egyik részét a Naprendszer stilizált ábrázolása foglalja el, amelyet féldrágakővel, gyöngyházzal és a bolygókat ábrázoló cabochon kövekkel díszitettek, másik része tartalmazza azokat a mechanizmusokat, amelyek az automata mozgását működtetik.
Az óra összesen 7 évnyi fejlesztéssel készült el, összesen 6293 mechanikus alkatrészt tartalmaz. A működést biztosító 9270-es számú szerkezet 2370 alkatrészből áll.
Az állóra és az évforduló ünneplésére a Vacheron Constantin készített egy karórát is. A 20 darabban limitált óra a VC művészeti kategóriájába, a Métiers d’Art-ba tartozik, Tribute to The Quest of Time néven. A karórán visszaköszönnek az állóóra motívumai, arany színű emberalak mutatja az időt a dupla retrográd kijelzőn, felül holdfázis, a hátoldalon pedig az északi félteke csillagképei láthatóak a 43 milliméteres fehér arany tokba építve. A négy szabadalmi bejelentéssel elkészült, 512 alkatrészt tartalmazó, új, 6 napos járástartalékkal rendelkező szerkezet, a Calibre 3670 mozgatja az órát. Árat nem közölt a Vacheron Constantin, de erre az órára is igaz az a luxusipari mondás, hogy ha valaki az árára figyel, akkor nem neki készült.
A november 12-ig Párizsban, a Louvre-ban megtekinthető kiállításról több információ itt érhető el, aki arra jár, ne hagyja ki: LINK
Galéria:
