Annyira gőzerőre kapcsolt mostanság a Mido, hogy majdhogynem heti szinten érkezik új különkiadás, limitált darab vagy modellváltozat. Érdekes ez a Swatch Group berkein belül, hiszen korábban a Tissot és a Certina hívta fel a figyelmet erre az árszegmensre, talán jobban sikerülnek az új Mido-k, ezért találkozunk velük hamarabb. Az is lehetséges, hogy míg a Tissot élvezi a PRX szinte töretlen népszerűségét, addig a Mido sok, kisebb megjelenéssel egyenlítené a médiafigyelmet.
A Mido valódi pályafutása 1934-től kezdődött, a Multifort kiadásával. Két évtizeddel később kiadták a Powerwind névre hallgató automata szerkezetüket, ami akkoriban a márka legpontosabb werkje volt. Ezt a két eseményt kombinálják most egy 1954 darabra limitált kiadással. Igaz, most nincs egy konkrét modell amire emlékeznek a múltból, de ez nem is baj. Előszeretettel magyaráznak bele bármit egy-egy régi modell újra kiadásába, ami valljuk be néha már túl sok. Most erre nincs szükség, készítettek egy arányos, vonásaiban vintage, de mindenképp versenyképes és modern órát. Igazi „crowd pleaser” (széles tömegek igényeit kielégítő) lett, sokak ízlésének megfelel.
Egyértelműen a számlapon van a hangsúly. A sötétkék és a rózsaarany időtlen kombináció, ami nincs is eltúlozva, hiszen a tok és a szíj maradt acélszürke. Nagyon letisztult lett a tipográfia, csak a lényeg olvasható, annak is egy része rejtve. 10 és 12 óra között látjuk a kronométer és a limitált kiadás feliratot, ami ízlésesen lett elhelyezve. Sok vintage hatású óránál van úgynevezett railroad, azaz vasút percskála. Ez általában két koncentrikus kört jelent melyek össze vannak kötve egy-egy csíkkal percenként. Most ennek egy modernebb változatát használták ahol megmaradt a külső kör, de a belső eltűnt, ezzel a számlap közepe felé terelve a hangsúlyt. Ugyan ezt a hatást érik el a befelé szűkülő indexek és a domború számlap is. Az, hogy a mutatók az indexekkel ellentétesen karcsúsodnak, dinamikát biztosít. Nem említve a selyemfényű, nagyon finom szemcsés textúrával ellátott számlapot, ami a fény irányától függően mutatja mindig egy új arcát.
Ami mindent összefon és egy egésszé formáz azok az arányok. Nagyon nagy hatása van a helyes arányoknak. Sokszor ha egy óra alapjában rendben van de mégis kissé furcsán hat, az az elrontott arányok miatt lehet. Itt sok mindennek kell passzolnia egyszerre, de ami számomra mindig egyből feltűnik az a mutatók hossza. Ezt akkor hozták össze jól, ha a mutatók valóban mutatnak valahova, vannak pontok a számlapon amit majdhogynem érintenek. Ezen az órán például a másodpercmutató a percskála jelöléseiig ér, a percmutató az applikált indexek szélesebb oldaláig, míg az óramutató a 12, 6 és 9 órai indexek végéig.
A tok kellően részletes, nagyrészt polírozott, de egy precíz szálhúzott felület fut végig a tok oldalán. 40 milliméteres átmérőjével minden csuklón jól mutat. Nem túl nagy egy öltönyhöz sem, ami nagyon sokoldalúvá teszi. Hétköznapokon se kell félteni, zafírkristály és 50 méteres vízállóság teszi alkalmassá napi használatra.
1200 svájci frankért egy COSC kronométer tanúsítvánnyal rendelkező ETA 2836-2-at kapunk. 4 Hz, 38 óra járástartalék, megbízható werk. Hét soros acél csaton, különleges dobozban érkezik mind az 1954, számozott kiadás.
