December elején jelent meg a hír, hogy bizonyos kijelölt Rolex kereskedők a szükséges inspekción és javításokon átvezetett használt Rolexeket is árulhatnak. Rengeteg kérdés merült fel az összes órapiaci, sőt óraipari szereplőben, és ezek egy részére már választ is kaphattunk. Ebben a cikkben azzal fogunk foglalkozni, hogy a pontos részletek ismerete nélkül mire számítottunk, és ehelyett mi lett, ami milyen hatással lehet a piacra.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Tegyük hozzá, hogy néhány kérdés még mindig nyitott. De kezdjük a kialakult helyzettel és annak előzményével. A Rolex az egyik legkeresettebb márka. Évente nagyjából 1.000.000 azaz egymillió órát készítenek. Ezek között vannak a drágaköves arany, arany-acél női modellek és a legkeresettebb acélból készült órák is. Legalább több hónapos, de sok esetben több éves várólistákra számíthat az, aki betér egy butikba. Nem sorszámot kapunk, hanem felkerülünk egy listára, amin ki tudja milyen szempontok szerint kerülünk előrébb, hátrébb, vagy éppen sorra.
Ha nem akarunk várni, meg lehet venni a Rolexeket a másodpiacon/szürkepiacon/használtpiacon – ez a három elnevezés ugyanazt fedi: nem boltból, hanem már „használtan”. Mégha nem is volt egy másodpercig sem csuklón. Ennek viszont ára van. Típustól függően 10-250% közötti felárral kell kalkuláljunk. Egy – már kifutott – 116710-es referenciaszámú kék-fekete lünettás GMT-Master II, ún. Batman 14-20.000 euró között mozog a másodpiacon, míg a kifutás-kori bolti ára talán a 9.000 eurót sem lépte túl. Az aktuális Pepsi ennél még erősebb, jelenleg hazánkban 11.450 euró Jubilee szíjon. A másodpiaci ár-szűréseink alapjául a Chrono 24 oldalát szoktuk használni, ez a legnagyobb nemzetközi, használtórás piac. Európai uniós hirdetőkre szűrünk, hogy ne merüljön fel fizetendő vám és ÁFA költség, ez ugyanis 30-32%-kal dobhatja meg a költségeinket, ami jelentős. Ezekkel a szűrőkkel a cikk írásakor 18.00 euró a legolcsóbb Pepsi, a legdrágább, aminek az árát kiírták 31.000 euró. Az átlag mégis inkább 22-23.000 körül mozog, ami jelen árfolyamon több, mint 8 millió forint egy újonnan 4,6 millió körüli óráért. Hasonlóan kirívó még a Daytona is, de a Submariner is, ami 10.550 a boltban és 13,5-14.000 euró körül indul a szürkepiacon.
Ezek elég szignifikáns felárak, nehéz elmenni ezek mellett szó nélkül, én személy szerint azt szoktam javasolni azoknak, akik hozzám fordulnak tanácsért, hogy ha nem sürgős, inkább várják ki, hogy megérkezzen a választott modell a butikba, mintsem kiadja a dupláját egy óráért, mivel…
nem véletlenül kerül egy adott óra 4 millió forintba és nem 8 millióba. Ha a gyártó a cég teljes körű üzemeltetése, fejlesztések finanaszírozása, gyártókapacitás bővítése és fejlesztése mellett a maga luxus-profitjával együtt kiszámolja, hogy egy adott modell 4 millió forintba kerül nála, akkor az nem véletlenül nem 6-, vagy 8 millió és nem is 10.
Mivel azért a pénzért már más kategóriába is bele lehet csúszni, noha a Rolexek kiváló órák, van feljebb az óraiparban. De mi az oka annak, hogy ennyien meg vannak őrülve a Rolexért?
A Rolex modelljei maradéktallanul hoznak egy olyan egyen-minőséget, amibe nehéz belekötni. A (legalább) 100 méteres vízállóságú Oyster tok, a nagyon jól kialakított Twinlock és Triplock koronazár, a Professional fémszíjakon látható Glidelock mikroállítási lehetőség, a masszív tok, a múltbéli modellektől nem elszakadó, csak folyamatosan frissülő – sokak szerint unalmasnak és egyhangúnak tartott – megjelenés, az olyan apró finomságok, mint a fehér-, vagy sárgaarany mutatók és indexek, a kiváló és pontos szerkezetek. Egyszóval az örökkévalóság érzetét sugározza.
Vannak finomabb márkák, szebben kidolgozottak, művészibbek, összetettebbek, több funkciót kínálók, és a többi, számtalan olyan márka van, ami valamiben jobb, mint a Rolex. De ilyen mennyiségben ilyen magas színvonalat ilyen konzisztens kollekciókkal más gyártó nem nyújt. Persze minden típusnak megvan a vetélytársa, és nyugodt szívvel állítanék a 15.250 eurós, mai árfolyamon 6,3 millió forintos árcédulával jegyzett Daytona mellé egy új, 3,5 millió forintos Breitling Chronomat B01-et, nem tudnám kijelenteni, hogy közel 3 millióval jobb óra lenne a Rolex, sőt!
Sokan azt gondolják, hogy a Rolex tudna annyi órát gyártani, hogy az összes vásárlói igényt kielégítse. Viszont, ha évi 1 millió órát készítenek, és a legfrissebb Credit Suisse elemzést alapul vesszük, ami szerint 2021-ben nagyjából 62,5 millió dollármilliomos él a földön, akkor máris lekötöttük 62,5 évnyi kapacitását a Rolex gyárnak, ha mindegyikőjük csak egyetlen darabot venne. Persze ez nem így működik, nem valószínű, hogy minden dollármilliomos szeretne venni boltból Rolexet, és azt is sejthetjük, hogy hány dollárszázezres van (36+ millió forint), ha ez egyáltalán egy mért kategória, aki szeretne Rolexet venni – máris láthatjuk, hogy felfoghatatlanul nagy a túlkereslet.
A szürkepiac pedig habzsolja a pénzes és annál inkább elszánt vevőket. Noha sokszor hallom másodpiaci kereskedőktől, hogy „Szerinted én bolti áron vettem? Alig van rajta 500/1000 euróm maximum, de van, hogy még annyi sem.” valahol csak elszublimál az a néhány ezer euró és úgy tűnik, hogy valóban vannak készpénzes vevők a túlárazott modellekre – van szerencsém a Pesti órás óraszervizben elég sok eredetiségvizsgálatot, műszaki bevizsgálást elvégezni és látni amit kollégáim elvégeznek.
Van olyan, hogy nem feltétlen baj sodródni az árral, ha már 1-2 éve feliratkoztunk a butikban a várólistára, rendszeresen érdeklődünk és nem történik előrelépés, majd egyszercsak 10-20% felárral előkerül a vágyott darab, hát lelke rajta a türelmetlen órakedvelőnek. A dupla, vagy akár háromszoros ár kifizetése az én véleményem szerint már butaság, de ne személyeskedjünk.
A Rolex bejelentette december elsején, hogy aznaptól elindítja a használtóra programját, Certified Pre Owned névre keresztelve. A Rolex bejelentései általában megfontolt, gondosan kitervelt lépések eredménye. Nem azt jelentették be, hogy 1 hónap múlva lesz – hogy megvárhassanak 1 hónapnyi visszajelzést, és aszerint finomítsák a programot -, hanem aznap jelentették be, amikortól már érvényben is volt. Ez azt jelenti, hogy jól kitalálták, számtalanszor átgondolták, és arra jutottak, hogy az, amit kitaláltak, az visszajelzésektől teljesen függetlenül beleillik a Rolex arculatába, képviselhető a márka számára.
Bennem a hír olvasásakor három kérdés merült fel:
- Vajon könnyebben jut majd új Rolex modellhez az, aki beszámíttatja a régi óráját, mint az, aki készpénzes vásárló?
- Milyen áron számolják be a használt Rolexeket? Ha (másod)piaci áron, akkor sok esetben a listaár többszöröséért? Csak nem, hiszen akkor a használt óra árából tudna venni egy újat az ügyfél, és még maradna is pénze mellette. Ez nem tűnik túl valószínűnek, nem lenne logikus lépés listaár fölötti áron beszámolni, vagy megvenni órát.
- Milyen áron adják majd el a felújított Rolexeket? Listaáron, vagy aktuális szürkepiaci áron? Akkor már egyszerűbb lenne újat venni – ha elérhető lenne, de azt csak nem lépheti meg egy cég, hogy a használtakat “többre tartja”, mint az újakat. Listaár alatt? Veszélyes, hiszen a haszonlesők megindulhatnának tömegesen, hogy rövidesen fent legyenek valamelyik használtóra-portálon.
Én rögtön arra gondoltam, hogy a Rolex a flipperek működését fogja ellehetetleníteni, végre órát kaphatnak az érdeklődők, a használ órák áraiból pedig hip-hop eltűnik a türelmetlenségi felár lufi. Én azt gondoltam, hogy azért csinálja ezt a Rolex, mert mondjuk ha beviszem az 5 éves órámat, hogy meguntam, és szeretnék helyette mást, akkor (listaár-40%) összegért beveszik, és kapok rövidesen egy kiszemelt, új modellt – rövidesebben, mintha készpénzes vásárló lennék. Ők meg majd kiteszik (listaár – 15%)-on mondjuk, vagy valami ilyesmi.
Ezek voltak az elképzeléseim, aztán rövid időn belül meg lehetett találni a Bucherer honlapján a Certified Pre-Owned modelleket.
Hogy milyen áron? És a decemberi bejelentés óta mi történt az órapiaccal? Az a következő részből kiderül…
