Az óragyártók világa kemény világ, csak a legmagasabb minőséggel lehet versenyben maradni, és a túlélés még úgy sem biztos. Felsorolni is nehéz, hány óramárka tűnt el a piacról, nagy részükről ma már szinte senki sem hallott. De ahogyan mindenhol, az óragyártókon belül is van egy szűk elitklub, ahova csak kőkemény feltételek teljesítése után lehet bekerülni, ha a szigorú bírák erre engedélyt adnak. A lehetőség szerencsére mindenki előtt nyitva áll, amihez az útmutatót is megadják.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
A legfontosabb elitklub a 2005-ben alapított Fondation de la Haute Horlogerie (FHH). Az Haute Horlogerie-t nehéz pontosan magyarra fordítani, talán az órás iparművészet, órásművészet szó írja le legjobban. Az FHH az órásművészet alapítványa, amit 2005-ben alapítottak azért, hogy őrködjenek a minőség megtartása, az egységesen magas elvárások felett konferenciákkal, publikációkkal, képzésekkel és olyan események megrendezésével, mint a genfi SIHH.
Az Alapítványnak jelenleg 29 partnertagja és 36 társult tagja van. A tagok között gyakorlatilag minden nagy presztízsű márka ott van, a mindenki által jól ismert Rolex, Omega, Breitling, Zenith, Patek Philippe, Vacheron Constantin, Audemars Piguet, Tag Heuer, Jaeger-LeCoultre nevektől kezdve a német csúcsgyártókon át – Lange & Söhne, Glashütte Original – a kisebb, de a legmagasabb színvonalat és innovativitást jelentő manufaktúrákig, mint például MB&F (a különlegességek kedvelőinek érdemes nyomon követni munkásságukat), Voutilainen, Thomas Prescher, Urwerk, Jaquet Droz, Harry Winston. Nemrégen az Ulysse Nardin is csatlakozott hozzájuk.
Az FHH úgy találta, hogy érdemes nyilvánosságra hozni azokat az elveket, amelyek alapján kiválasztják tagjaikat. Ha megosztják azt, hogy szerintük mit jelent az igazán magas minőség, azzal segíthetik annak fenntartását és bemutathatják, miért különleges amivel foglalkoznak, miért indokolt az a magas presztízs, amit egy komoly karóra jelent, milyen nagy mennyiségű munkát és tudást jelent egy óra, egy szerkezet kifejlesztése, gyártása, összeszerelése.
Az elveket, szempontokat Fehér Könyvben írták le, amit az elmúlt pár hónapban az egész világon bemutattak, Genfben, Párizsban, Milánóban, Dubaiban, New York-ban, Sanghajban és Hong Kong-ban.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
A Fehér Könyvben olvasható az a fogalom is, ahogyan az óragyártás nagyágyúi meghatározzák, mivel foglalkoznak minden nap: „Az órásművészet (Fine Watchmaking) kiválóság az óragyártásban, az órás és iparművészeti technikák együttes alkalmazása”.
Az órásművészetet szerintük öt érték jelenti:
- identitás (az óramárka),
- megbízhatóság (amikor a szavak és a tettek -a minőség- egységben vannak),
- eredetiség (a kreativitás és az innováció alapúság),
- hitelesség (az egyetlen út a technológiák, módszerek tökéletesítése),
- etikusság (felelős módszerek alkalmazása).
Az óramárkákat több csoportba osztják, az értékelési szempontokat ehhez alakították ki. A négy csoport, amibe beoszthatóak az órások-óragyártók:
- Történelmi óraházak: a hosszú múlttal és hagyományokkal rendelkezők (Patek Philippe, JLC, Rolex, Omega és társaik)
- Modern márkák: modern órákkal, viszonylag rövid múlttal (Richard Mille, Urwerk, Ressence stb)
- Luxusmárkák: amelyek más luxustermékeket, legtöbbször ékszereket is gyártanak (pl. Chopard, Hermés, Bulgari, Chanel)
Művészek-alkotók: ide tartoznak a független órások, akik sokszor önmaguk végzik a teljes óratervezést, óragyártást, szerelést, eladást, szervizelést is (pl. Kari Voutilainen, Laurent Ferrier, Armin Strom – ilyen Becsei Áron is, aki még nem tagja az Alapítványnak, de minden lehetséges helyen és időben érdemes beszélni róla és óráiról)
Végül a legfontosabb, hogy milyen szempontok alapján választják ki azokat, akik bekerülhetnek az Alapítványba:
- Kutatás-fejlesztés, gyártás és műszaki tudás: itt értékelik mindazt a technikai és gyártási tudást, minőséget, amit az órákban alkalmaznak, beleértve az anyagokat, minden alkatrészt, a különböző minőségi tanúsítványokat, eljárásokat, amelyeknek házon belüli, saját felügyeletük kell, hogy legyen.
- Stílus, design, művészi hozzáértés: megvizsgálják, értékelik az eredetiséget, újdonságot, a minőségi többletet, amit a márka képvisel.
- Történelem és márkanév: ez a szempont jelenti, milyen módon óvják, ápolják az örökséget, mennyire tartanak ki az alapítók szándékai mellett, hogyan tartják fent a márkanevet.
- Kereskedelem és szerviz: a forgalmazás és a szerviz minőségét vizsgálják – mekkora a lefedettsége, az árazás, az ügyfélszolgálat minősége milyen.
- Gyűjtők és szakértők: azt jelenti, mekkora az érdeklődés az aukciókon, hogyan tartja a márka az értékét, milyen a gyűjtői közösség.
- Márkaimázs és kommunikáció: vizsgálják, milyen a márkáról alkotott kép, milyen a különböző, leginkább digitális kommunikációs térben való megjelenés, hogyan működik a vállalati felelősségvállalás (társadalmi, környezetvédelmi, beszerzési felelősség elsősorban).
- Képzések: milyen minőségűek a vállalati személyzetnek tartott képzések a gyártásban, eladásban, szervizben és marketingben.
Miután az erre megválasztott bizottságok értékelik a jelölteket, pontozást tartanak, és amelyik jelentkező a maximális tízből hatot elér, megkapja a tagságot. A bizottsági tagok a hét szempont szakértőiből állnak, igazán színes társaságot alkotva: muzeológusok, óratervezők, újságírók, kereskedők, aukciós szakértők, egyetemi tanárok, óraipari képzéseket tartók vannak köztük.
A tagok listájából látható, hogy tényleg a legnagyobbak találkoznak, érdemes követni, mi történik az Alapítványnál.
