Így találkozik a tradicionális óragyártás a modern művészettel egy Louis Moinet órán.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
2021-ben jelent meg az első Astronef, amit a Concepto nevű szerkezetgyáró cég tourbillonokra specializálódott tervezőcsapatával hozott össze a Louis Moinet, akiket eddig is hajmeresztő technikai megoldásaikról és merész megjelenésű óráikról ismertünk. Akkor az Astronef rátett erre még egy lapáttal, pontosabban kettővel, két, egymáshoz képest ellenkező irányba forgó tourbillon gátszerkezettel, és megmutatták, hogy az egyik leghaszontalanabb, de annál szebb, nagyon régi komplikáció is lehet modern. Most egy különleges, szilíciumból készült számlappal turbózzák az eddig sem épp unalmas Astronefet.
A Louis Moinet Astronef Techno 43,5 milliméter átmérőjű tokja egy titán keretből és egy abban ülő, átlátszó zafír kapszulából áll. Hála a zafírnak és az áttört tokfüleknek, minden szögből, akár oldalról is megcsodálhatjuk a két kiemelt tourbillont, melyek körbejárják a számlapot és néha összefutnak. A tok alján egy 3,75 milliméter vastag részben lakik a szerkezet többi alkatrésze, melyek így helyet hagynak a főszereplőknek kibontakozni. Külön érdekes a ráma, ami látszólag ott van, de csak optikai feladata van, nem csatlakozik a tok többi részéhez, a zafír kapszula tetején ül, így ha odaütnénk valamihez az órát és szerencsénk van, akkor nem a zafír törik rögtön darabjaira.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Mikrochipekre emlékeztet a különös számlap, amit a képek nem tudnak megfelelően átadni. A szilícium számlap rengeteg színben pompázik fényviszonyoktól függően, és a csuklónkat mozgatva folyamatosan átalakul. Efölött forognak a tourbillonok, melyek egymással szemben forognak és körülbelül három percenként találkoznak. Még feljebb találjuk az élénk citromsárgára festett mutatókat, amik nem hagyományos indexekre, hanem három pöttyre és a Louis Moinet logóra mutatnak a számlapot körülölelő, arra merőleges peremen.
Az órát megfordítva látszik a gyönyörű szerkezet, egy nagy funkciójelzővel, ami mutatja, hogy a koronával épp a rugókat húzzuk vagy az időt állítjuk. Szépen látszanak a rugók is, amik egyik-másik gátszerkezethez csatlakoznak. Egy differenciálmű kapcsolja össze a két torubillont, melyek így kiátlagolják egymás apró eltéréseit és pontosabb lesz a szerkezet. Valójában az a lényeg, hogy iszonyú jól néznek ki. 3Hz-es frekvencián dolgozik a kézi-húzós szerkezet és 48 óra a járástartaléka, ami egészen sok, ha figyelembe vesszük mekkora súlyt mozgat a szerkezet.
Egyetlen darab készült az órából, aminek 330.000 svájci frank az ára.
