A nyárral érkezik a strandidő és a nyaralás. Óráinkkal kapcsolatban két lehetőségünk van. Otthon hagyjuk, biztonságban, vagy magunkkal visszük a vízpartra. Utóbbihoz viszont elővigyázatosnak kell lennünk.

Hirdetés

-----------

Hirdetés

-----------

Karbantartás

Alapesetben évente érdemes akár mechanikus, akár kvarcóráinkat elvinni egy óráshoz, és nyomáspróbát kérni. Ezzel a néhány ezer forintos eljárással kideríthető, hogy óránk tokja hány bar nyomásig tartja kívül a vizet. Semmiképpen ne vigyük vízbe óránkat, ha a tömítése nem megfelelő, vagy nem ismerjük a tömítettség állapotát.

Ha a nyomáspróba során kiderül, hogy az óránk tömítettsége nem megfelelő, ne kockáztassunk, cseréltessünk tömítést az órán. Ennek költsége típustól, márkától és tömítéstől függően változhat. Egy márkátlan tömítés cseréje munkadíjjal együtt sem kerülhet többe 1500-4000 forintnál, mivel a művelet nem bonyolult, a hátlap letekerése után a tokon levő erre a célra kialakított „vájatból” kiemeli az órás a régi tömítést, belehelyezi az újat, és amennyiben szükséges, vékonyan bekeni kenőanyaggal a gumitömítést, és visszahelyezi a hátlapot.

Amennyiben a koronánál is van gumitömítés -márpedig egy legalább 10 bar vízállóságú óra esetben van-, a teljes biztonság érdekében érdemes azt is cserélni. Több gombos órák, például kronográfok esetében ennél összetettebb a feladat, mivel minden nyomógombnál ki kell cserélni a tömítéseket, ezek valójában nagyon apró „o” gyűrűk.

A márkás, vagy gyári tömítések ennél költségesebbek. Hogy valójában mennyivel jobbak, mint olcsóbb társaik, nem tudjuk biztosan megmondani, de azt tudhatjuk, hogy a gyár minőségbiztosítási osztálya elfogadta, és a nevét adta hozzá, így ha teljesen biztosra akarunk menni, érdemes ezt választani. Márkától függően egy komplett, gyári tömítés szett 15-40 ezer forint között mozoghat. Amikor tömítést választunk, gondoljuk át, mekkora érték számunkra az óránk, akár eszmei, akár anyagi értékről is beszélünk, és ennek megfelelően válasszunk. A tömítéscsere után mindenképpen végeztessük el a tesztet ismét, és ha van rá mód, kérjük el az órástól a gépből kinyomtatott mérési eredményt. Ezen láthatunk deformációt és nyomásértéket. Nem biztos, hogy értjük a részleteket, de a cetlin  ott a számunkra fontos sor: „Test: Good”

Megfelelő órák a vízpartra

A kritériumok

Mind hallottunk már olyat, hogy egy ismerős, vagy annak az ismerőse éveken át hordta mindenhova a „water resistant”, vagy „water resist 30m” feliratos óráját, és sosem ázott be, de ennél legyünk körültekintőbbek. Érdemes, és javasolt legalább 10 bar / 100 méter vízállóságú órát választani, ha vízbe tervezünk menni vele.
Nem azért, mert bármelyik véletlenszerűen érkező pillanatban fennállna a lehetősége, hogy 100 méter mélyre merülünk, mivel a könnyűbúvárok is jellemzően ~40 méterig szoktak, hanem mert ezek határértékek.

Nézzük a vízállósági jelöléseket sorban. Érdemes tudni, hogy kétféle ISO szabvány szerint vizsgálják és szabják meg az órák vízállóságát. Az ISO 2281 egy valamivel lazább, kevésbé részletes teszt, amit inkább csak útmutatásnak, vagy egy megközelítőleges értéknek érdemes tekinteni, az ISO 6425 pedig a búvárórák esetében szükséges részletesebb, több tesztből, kisebb tűrési határértékekkel operáló minősítés (aki ennél jobban elmélyülne az ISO minősítésekben, és tud angolul, ezen a linken olvashat többet).

Hirdetés

-----------

Hirdetés

-----------

• A „water resistant” feliratú órák jellemzően csak cseppállóak. Az esőt elviselik, de egy zuhany már végzetes is lehet.
• A 30, vagy maximum 50 méter mélységig vízálló órákat nem érdemes vízbe vinni. Kézmosás, és egyéb enyhe folyóvíz esetén még nem történhet baj, hiszen alapvető gumitömítésekkel rendelkeznek, de sem a tokcső, sem az üveg és hátlaptömítés, vagy akár a hátlap rögzítése nem alkalmas komolyabb nyomás esetén megfelelő tömítettséget biztosítani.
• A 100 méteres vízállóság az, ahol már bátran vízbe vihetjük az órát. Úszásra, és nem extrém vizisportokra megfelelő. Könnyű-búvárkodásra ez sem feltétlen alkalmas, azokra az ISO 6425-ös előírások vonatkoznak, 70-es, 80-as évek beli búvárórák az ISO 6425 szabványnak megfelelő 100-150 méteres mélységig voltak hitelesítve, ezeken jelölik is, „Diver’s 100”, vagy „Diver’s 150” felirattal. Érdemes a 100 méteres vízállóságú órák közül olyat választani, ahol koronazár is van, és a hátlap is menetes, nem csavaros.
• A 200 méteres vízállóság már a keményebb vizisportokra is alkalmas, például jet-skire. 200 méteres besorolásból is találhatunk „Diver’s 200” jelölésű ISO 6425 szabványnak megfelelő órát, ezek is használhatóak könnyű-búvárkodáshoz.
• 300 méteres, vagy annál nagyobb vízállóságú órák -egy-két kivételtől eltekintve- mind megfelelnek az ISO 6425 szabványnak, alkalmasak szaturációs merülésre is.

A megfelelő gyári érték mellett másik hasznos, és talán legfontosabb dolog a koronazár. A koronazár gyakorlatilag az óra felhúzó koronájának menetes rögzítését jelenti. A koronazárral szerelt órákon a felhúzó koronát nem tudjuk „véletlenül” kihúzni a betolt pozíciójából, előbb ki kell tekerjük, és ez után tudjuk a kihúzni. Ennek köszönhetően elkerülhetőek azok a balesetek, amikor a vízben észrevétlenül kihúzzuk a koronát, és megszűnik a megfelelő tömítettség, az óra pedig beázik. Jellemzően legalább 100 méter, vagy annál nagyobb vízállóságú órák esetén alkalmazzák. Fontos: Ne menjünk vízbe kitekert koronával, mindig, szárazföldön is, tartsuk betekerve!

Foglaljuk tehát össze: Strandra, vízpartra, vízbe, ha nyugodtan szeretnénk tölteni a szabadidőnket és nem szeretnénk otthon hagyni az óránkat, akkor legalább 100 méter vízállóságú, lehetőleg koronazáras órát válasszunk, és minden évben egyszer -javasolt a strandszezon elején- vigyük el egy óráshoz és ellenőriztessük az óra tömítettségét.

Ha már megtörtént a baj, elővigyázatlanok voltunk és az óra üvegének belső felén párásodást tapasztalunk, vagy a számlap szélein elszíneződést, javasolt mielőbb felkeresni egy órást. Ebben az állapotban már esélyes lehet, hogy egy teljes, előrehozott időszakos szervizt igényel a szerkezet. Ha alapvető órás szerszámokkal rendelkezünk, akkor a legtöbb, amit tehetünk, hogy száraz, pormentes helyen, lehetőleg otthon, levesszük a hátlapot, és bízunk a mielőbbi kiszáradásban, viszont ezt tényleg csak akkor tegyük, ha tudjuk, mit csinálunk, mert még nagyobb kárt is okozhatunk az órában.

Ennyit dióhéjban, a következő részben konkrét példákat nézünk arra, hogy milyen órákat érdemes vízpartra, vízbe vinni, amik amellett, hogy jól bírják a vizet, a hétköznapokban is hordhatóak.