Az óratörténelemben sokszor láthattunk olyat, hogy egy-egy butik, ékszer-, vagy üzlethálózat és egy óragyártó hosszas együttműködését valamilyen módon megkoronázták. Így került bizonyos Omegák számlapjára a Turler ékszerüzlet neve, vagy Rolexekre, Patek Philippe-ekre és más luxusórákra a Tiffany & Co. jelölés, és egy hasonló közreműködés során jött létre a Sinn BLU1, amit kizárólag a londoni viszonteladó, Page & Cooper részére készített a német gyártó.
Hirdetés
-----------
A Sinn U1 alapvetően egy nagyon érdekes és üde színfoltja a búváróráknak. Már csak azért is, mert se nem svájci, se nem japán, mégis nagyon jó minőség. Tehát német. Ahogy a márka szlogenje is mondja, „Spezialuhren zu Frankfurt am Main”, a különlegessége a felhasznált anyagokban mutatkozik meg. A Sinn tengeralattjáró acélt használ a megszokott 316L acéltól eltérően az óráinak tokjához. Ennek két kiemelkedő előnye van: a sós tengervízzel szemben sokkal ellenállóbb, valamint „tengeralattjáró acél”.
Készülnek tokok többféle acélból (akár damaszkból), zafírból, aranyból, karcolhatatlan aranyból, platinából, titánból, de nem tengeralattjáró acélból. Ha más előnye nem is lenne, mint az, hogy kevésbé korrodálódik, már akkor is olyan érzés kimondani, mintha a Das Boot egy darabját viselnénk. Marketingből ötös. És tényleg más tapintású, mint a 316L acél.
Aki kevésbé szentimentális a tengeralattjáró acéllal szemben, annak ott a számlap, annak is a színe. Színátmenetes számlapot -és nem a középről kifelé sötétülő „vignette” mintára gondolok- már láttunk például a Rolex Sea-Dweller Deepsea D-blue esetében, ahol fentről, tehát 12 órától sötétedik a számlap lefelé, 6 óránál pedig már fekete. A BLU1 esetében viszont sokkal világosabbról indul a kék, szinte fehérből, és halad a nagyon sötétkék felé, végül elérve a feketét. Pontosan úgy, ahogy a tengerbe merülve a felszínről indulva egyre kevesebb napfény szűrődik a mélybe.
50 darab készül a speciális BLU1 változatból, 15 darab PVD bevonatos és 35 darab tengeralattjáró acél színű. Előbbi 770.000 utóbbi 630.000 forintnak megfelelő angol fontért vásárolható meg, a készlet erejéig.
A specifikációkat megfigyelve, a BLU1 csak úgy, mint az U1, 1000 méteres mélységig vízálló, 44 milliméteres tokja a speciális Tegiment technológiával kezelt, ami a Sinn egyedi felületkezelési eljárása, aminek hatására a Sinn tokok sokkal ellenállóbbak a karcokkal szemben, mint átlagos acél versenytársaik (erről órákat lehetne beszélni).
A BLU1-ben egy Sellita SW200-as werk dolgozik, ami egyelőre nem hű klónja -véleményem szerint- a kopírozott ETA2824-2-nek.
Az U1 egyébként nem akar többnek látszani, mint ami: Egy ízig-vérig búváróra, ami minden szempontból arra lett kialakítva, hogy használják. A BLU1 is, és bízzunk benne, hogy ilyen képességekkel nem az üvegszekrényben fognak porosodni.
Hirdetés
-----------
lábjegyzet: A cikk végére ugye mindenkinek leesett, hogy a „Blue”, mint „kék” és az „U1” keveréke a BLU1 típusnév?
