Az órakedvelők között véres vita marad örökre a kvarc-mechanikus ellentét. Melyik a jobb, melyik inkább óra, mindenki mással érvel. És azt sem szabad elfelejtetnünk, hogy a kvarcórák a svájci óraipar erős megdőlését okozták annak idején. Mégis, újraélesztették a valódi versenyt, és olcsóbban elérhető, kiemelkedő pontosságot hoztak.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Egyszerű, a fogaskerekek tömkelegét nem igénylő szerkezetük, az IC, az elem és az olcsóbb, alsó kategóriában elterjedt fröccsöntött műanyag alkatrészek köszönőviszonyban sem voltak az addig ismert, látványos mechanikus szerkezetekkel, ezért inkább nem is mutogatták.
Cserébe a mechanikus órák esetében már jó pontosságnak számító kronométer szabvány helyett, ami napi -4/+6 másodperces megengedett járáseltérést jelentett, a kvarcórák átlagosan ezt az értéket nem napi, hanem havi szinten biztosították. Sőt, a kvarc kronométer szabvány évi (!) 25,55 másodperces eltérést engedélyez.
Voltak próbálkozások szép és/vagy látványos kvarcszerkezet készítésére, így a tényleg nagyon látványos Bulova Accutron Spaceview – ami valójában hangvillás szerkezet volt, nem a megszokott kvarckristályos -, a Rolex Oysterquartz, vagy a Patek Philippe kvarcszerkezetei. A Seiko 9F is ide tartozik. Kvarcórához képest szép, és kiemelkedően pontos.
Idén 25 éve, hogy a Seiko bemutatta a legfelsőbb kategóriás kvarcszerkezetét 9F néven. Igényesen dekorált hidakat, alkatrészeket és modern tartalmat kínáltak. A kvarcok esetében kifejezetten sok, 9 köves a szerkezet, a kerékrendszer tökéletesen porvédett, a kialakítása ízléses, tényleg jó érzés ránézni.
A dátumváltás nem átfolyásos, hanem egy pillanat alatt történik, és a Seiko saját megoldásának köszönhetően nincs holtjátéka a másodpercmutató mozgásának, mivel a másodpercmutató kettőt kép. Ez olyan holtjáték, amit szabad szemmel alig, vagy nem lehet észrevenni, viszont a szerkezetet fárasztja, koptatja. Ha ez a holtjáték nincs, a másodpercmutató lépései szabályosabbnak hatnak, és kevésbé terheli a kerékrendszert is. Az alábbi videón tökéletesen látszik a működése, a videó első felében normál sebességben láthatjuk, majd lassítva, itt érhető tetten a dupla léptetőmotor.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Most, a jubileumra két modellel készült a japán gyártó. Az egyik, 39,1 milliméteres acél változat egy egészen klasszikus formájú tokban az SBGT241, valamint a 40 milliméteres, jellegzetes Grand Seiko vonalvezetésű, arany-acél SBGV238.
A számlap textúráját a Seiko kvarc vonalának saját logója adja sűrű sormintában és Grand Seikohoz méltó kivitelezésben. A mutatók, indexek és a lünetta 18 karátos aranyból készült a SBGV238-as típuson és minden az ismert Zaratsu felületkezelést kapta, tehát minden irányból szép éleket és egészen hibátlanul tükröződő polírozott felületek jöttek létre. És ez nem hízelgés, a korábbi, Grand Seikoról készült cikkünkben [LINK] is kiemeltük már ezt.
Elől-hátul zafírüveget használtak, ráadásul az első zafír ívelt, a 9F tényleg az a kvarc werk, amit érdemes nézegetni. Szép kidolgozású, sehol egy feleslegesen éktelenkedő fekete műanyag alkatrész, és a lényeg: a hőkompenzált kvarcszerkezet éves (!) megengedett eltérése +- 5 másodperc, ami tényleg rendkívüli kvarc ide, vagy oda. Erre a pontosságra utal egyébként 6 óránál az apró csillag a számlapon. Az acél modellnél a nap-dátumos 9F83, az arany-acélnál pedig a dátumos 9F82 kaliberszámú, hőkompenzált werket építették.
Mindkét modell limitált példányszámban készül, az acél SBGT241-ből 1500 darab, egyenként 3700 eurós áron, az arany-acél SBGV238-ból pedig 600 darab készül, 5000 eurós darabáron. Tény, hogy egy kvarcóráért ez nem kevés, viszont egyrészt GS viszonylatban, másrészt kidolgozás szempontjából egy ilyen óra 3700 euróért nem rossz ár. Azoknak az órakedvelőknek, akik kvarc-fanatikusok, vagy éppen csak Seiko kedvelők és egészen más jelentőséggel bír a 9F kvarc werk jubileuma, mint egy kevésbé Seiko specifikus órakedvelőknek, számukra még kedvezőbb lehetőség lehet. ez.
