Búvárok az aszfalton – 1. rész: Oris Divers Sixty-Five

Divers Sixty-Five – Best seller

Az elmúlt 5 évben közel hatvanféle variáció készült az eredeti modell újragondolásából, beleértve a limitált szériákat. Még kézi húzós és kronográf is létezik, bár nekem ez utóbbi funkcióját tekintve mindig képzavar volt. Búvárkodásnál mire jó a stopper, pláne, ha a víz alatt általában nem lehet használni a gombokat?

Hirdetés

-----------

Ennyi lehetőségből szinte bárki megtalálhatja a neki tetszőt. Szinte. Nekem mégis hiányérzetem van, ugyanis pont a legalapvetőbb kombináció hiányzik. Ez pedig a 40mm-es tokkal, fekete indexekkel, hagyományos acél lünettával és fémcsattal rendelkező modell. Fura, hogy pont ilyet nem csináltak. Hosszas – értsd hónapokig tartó – vívódás után végül a 40 mm-es, bronz lünettás, fekete indexes és fémcsatos kivitelt választottam.

Minőség, kidolgozás – majdnem tökéletes, majdnem

Ha órát vásárolok, akkor alaposan utánajárok a kiszemelt típusnak. Elolvasom a számomra hiteles oldalak beszámolóit és megnézem a vonatkozó vlogokat. Személyesen nem volt lehetőségem megnézni vagy felpróbálni a kollekcióm új kedvencét, ezért meglehetősen izgultam, mikor a megérkezett a csomag.

A prezentáció szolid, a mondhatni szokásos dupla dobozos csomagolás, garanciakártyával és használati utasítással. Felesleges is ennél több, hiszen az ember legtöbbször maximum kétszer használja ezeket a körítéseket, a kibontáskor és az esetleges értékesítéskor. Sosem értettem például az Omega Speedmaster Professional órákhoz adott több kilós koffert. Jópofák a benne lévő kiegészítők, de én inkább kérném pár tízezer forinttal olcsóbban az órát és cserébe szívesen lemondok a mikrohullámú sütő méretű marketingről.

Hirdetés

-----------

Hirdetés

-----------

Ha már elég sok óra megfordult az ember kezében, akkor szinte az első kézbevételnél érezni, hogy milyen minőséggel van dolgunk. Ez az Oris pedig nagyon rendben van. A selyemfényű számlap gyönyörű, a búvárlünetta jelzései is szépen igazodnak az indexekhez. Sajnos ez utóbbi nem evidens még a millió feletti óráknál sem, mint tapasztaltuk, van gyártó, ahol legendásan nem foglalkoznak az ilyen szintű precizitással. Persze van, akit nem érdekel, ha ott egy tizedmilliméteres eltérés, de ha az én szemem egyszer kiszúr egy ilyet, akkor onnantól folyton észreveszem. Plusz piros pont jár a számlappal megegyező színű dátum tárcsáért.

A tok és a számlap kidolgozása tökéletes, ugyanígy az arányok is. A tokon található élek határozottak, oldalt szép a polírozás, felül pedig szálhúzott a felület. Így kell ezt csinálni, ezektől az apró részletektől állítom egy óráról, hogy kifinomult.

Tanácsolom, hogy aki ilyen óra vásárlásában gondolkodik, a fenomenális fémcsattal vegye. Az óra amúgy lapos, vastagságának jelentős részét a domború zafírüveg teszi ki, így hiba lett volna egy vaskos fémszíjjal ellátni. A fémszíj kellően vékony, tökéletesen méretre állítható az elegendő pótszem és az 5 mikro-állítási lehetőségnek köszönhetően. A csat 20 milliméterről 16 milliméterre „szűkül”, igényesen szálcsiszolt, oldalán szegecs imitáció és polírozás. Nem tépi a szőrt a kézen, nem csörög, nem dörzsöli ki a bőrt. Az óra összhatása a csuklón egyszerűen makulátlan. A csavaros, jelzett korona nagyon finom menettel van ellátva. Egyedül a lünetta járása nem tökéletes, van egy kis holtjátéka. Együtt lehet élni vele, volt már drágább órám rosszabb mechanikával.

Szerkezet – lehetne jobb

Ez az a fejezet, ami miatt az Orist a legtöbben megszólhatják. Félre ne értse senki, alapvetően nincs gondom a Sellita SW200-zal, amit az Oris 733-as kalibernek keresztelt el. Ez egy könnyen szervizelhető, megbízható igásló, az ETA 2824 klónja. Racionális választás, hiszen a Swatch Group minden bizonnyal nem szállít már ETA szerkezeteket az Orisnak sem. Mégis azt gondolom, hogy egy ilyen nagymúltú cég a piros rotor beszerelésén túl többet is tehetett volna azért, hogy a belbecs méltó legyen a külcsínhez. Nem hiszem el, hogy Hölsteinben nem érzeték cikinek, hogy beleírják használati útmutatóba a -5 és +30 másodperces járáseltérést. Valószínűleg nem, mert egyébként legalább nem az alap Sellitákból választanának, hanem a Premium SW200-asokat rendelnék. Most komolyan, egy Steinhart is meg tudja ezt tenni fele ennyiért.

Egyszerűen méltatlannak, sőt bosszantónak érzem egy ilyen patinás gyártótól. Bízom benne, hogy idővel ők is – a Tag Heuer példájához hasonlóan – kijönnek egy olcsóbb in-house werkkel vagy legalább upgradelnek a Sellitáknál.

Performance – hozza a minimumot

Az én példányom szerencsére egész szépen teljesít, átlag 8 másodpercet siet naponta. A járástartalék hivatalosan 38 óra, a gyakorlatban elég aktívan kell napközben hordani az órát, hogy másnap délelőttre ne álljon meg. Hiába, az SW200 ezt tudja.

A vízállóság 100m. Majdnem leírtam, hogy csak 100. Mert ma már 200 méteres vízállóság alatt búvárórának hívni valamit, amit csuklókon hordunk minimum fura. A valóságban bőven elég ez az érték mindenre, amit az átlag halandó teste kibír a víz kapcsán. Ne feledjük, hogy ez egy ún. skin diver, tehát eredendően egy casual, vízi sportokra alkalmas óra. Akinek ez nem elég, válasszon Oris Aquis-t, azzal 300 méter mélységig lesz lehetőségünk lemerülni, ha már nem kedves az életünk. Nem mellesleg az Orisnak elhiszem, hogy a 100m tényleg valós érték, nem csak ráírják az órára.

Hangulat – non-plus ultra

Ki merem jelenteni, hogy nincs olyan mindennapi helyzet, amihez ezt az órát ne lehetne stílusosan viselni. Fémcsattal, bőr-, textil vagy gumiszíjon bármilyen alkalomhoz passzolhat. A szíj választásában segít a 20mm-es tokfül távolság. A vintage hangulatot kiválóan hozza, nem kis részben köszönhetően a bronz lünetta gyors patinásodásának. Kicsit rá is segítettem egy kis sós vízzel, hadd barnuljon szobrosra.

A sokoldalúsága és kényelme miatt nagyon hamar elnyerte nálam a „legtöbbet hordott óra” címet. Konkrétan egy Casio F91W-vel együtt letudható minden, amire a hétköznapokban óra fronton szükség lehet. Gyűjtőként ez komoly elismerés részemről.

Ár – nem olcsó, de alig van versenytárs

Az újkori árak változattól függően 450.000-680.000 Forint között mozognak, a kronográf pedig 1.2 millió Ft körül kapható. Ha a versenytársakat nézzük, akkor ettől az ártól szerintem csak felfelé van valódi konkurencia. Nem jut eszembe olcsóbb, vintage stílusú és ilyen patinás márkától származó óra.

A TAG Heuer nagyon közel van árban és minőségben is, de vintage skin diver jellegű órájuk nincs, hiszen a búvárkodás sosem volt az ő terepük, nincs mihez visszanyúlni. A TAG Heuer Aquaracer műszakilag ugyanazt nyújtja, mint az Oris, de hangulatában és stílusában teljesen más. Árban feljebb már ott van a Bretiling, ami jól példázza, hogy Sellitával is el lehet adni valamit 1,2-1.5 millióért. Jöhet a kérdés, hogy egy Breitling Superocean vagy két Oris (mondjuk különböző változatban)?

Az a véleményem, hogy az Oris egy jobb szerkezettel akár Tudor vásárlókat is átcsábíthatna és az évszázad vétele lenne. Így azonban ezt a címet jelenleg a vintage búvárórák között Tudor Black Bay 58-nek illik odaítélni, ami 1,3 millió Ft-ért kapható. Igaz, a Tudor már más ligában játszik például a rendelkezésre álló erőforrásokat tekintve (Rolex a nagytestvér) és még ők is a Breitlinggel együttműködve fejlesztettek új szerkezetet – szerkezetcserével bővítve saját szerkezet-portfóliójukat.

Verdikt:

Csak ajánlani tudom az Oris Divers Sixty-Five kollekciót mindenkinek, aki szeretne egy stílusosan retro, kényelmes, minőségi svájci órát egy független és patinás márkától. Csak tudjunk dönteni, hogy melyik kivitelt válasszuk.

Galéria:

Kiemelt kép: Ace Jewelers