Végre, amire az egész óraipar számított, az 1969 óta rendkívül népszerű Speedmaster megújult!
Rendben, ez némileg így túlzás, és alaposan meg kell vizsgálni az órát, hogy lássuk a pontos különbségeket, újításokat, de tény, hogy egy valós frissítés történt. Apró kis reszelgetések és látványosabb változtatások is történtek. A Moonwatch rövid történetéről ITT írtunk ITT pedig egy külön vlog epizódban számoltunk be.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Kezdjük a végén. Négy acél változatot mutatott be a bieli cég:
- 310.30.42.50.01.001 – acél tok, acél szíj, acél hátlap, plexi (Hesalite) – 6.100 EUR
- 310.32.42.50.01.001 – acél tok, szövet szíj, acél hátlap, Hesalite – 5.800 EUR
- 310.30.42.50.01.00 – acél tok, acél szíj, zafír hátlap, zafír üveg, a.k.a. „zafír szendvics” – 7.000 EUR
- 310.32.42.50.01.002 – acél tok, bőr szíj, zafír hátlap, zafír üveg – 6.700 EUR
A német Omega oldal árai szolgáltak forrásul, ez abból a szempontból csalóka lehet, hogy ott július 1. óta 16% az ÁFA, itthon pedig 27%, tehát 11 százalékponttal több. Azt láthatjuk, hogy a kifutó modellek közül a Hesalite plexis, acél szíjas modell 4.900 EUR, a zafír szendvics pedig 5.700 EUR, tehát nagyjából 23%-os a drágulás, amit akár jelentősnek is nevezhetünk, közel negyedével lett drágább a Moonwatch. De mit kapunk ezért? [az árakkal kapcsolatos frissítésért görgess a cikk aljára]
Új tokot nem, ahhoz nem nyúltak, ennyire nem bátor az Omega, de tegyük hozzá, semmi szükség a tok újraformázására, hiszen ez a modell pont arról szól, hogy a hatvanas évek beli örökséget viszi tovább apránként modernizálva a típust.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
A szerkezet viszont megújult, a korábbi 1861-et és 1863-at váltja a 3861. Most már nem lesz különbség a nyitott hátlapos és telihátlapos modellek szerkezeteinek finiselése között, ez az egy werk lesz mindegyikben. A 3861 a 1861-re épül, alkatrészeiknek nagyjából fele megegyezik, pár apró finomítás történt, valamint megkapta az Omega védjegyéül szolgáló koaxiális gátszerkezetet. Ezáltal már kiállja a Master Chronometer minősítés próbáját, a napi maximális megengedett járáseltérés a 0 / +10-ről 0/+5-re csökken. A járástartalék kettő órával nőtt, 48-ról 50-re.
A számlapon nagyon apró változtatások történtek. Eddig sem volt teljesen lapos, a mostani verzión pedig markánsabbá tették a segédszámlapok peremét és mélységét, valamint a számlap széle és középső része közötti törést, ezzel is markánsabban felidézve az ún. „step dial”-t, tehát a lépcsőzetes számlapot. Érdekes, hogy a zafíros változaton az Omega logó 12 óra alatt nem festett, hanem rakott logó. A lünetta tachy-skáláján a 90-es index fölé került a pötty, ez az ún. DON, tehát Dot over ninety, szintén korábbi darabok esetében gyűjtői jelentőségű.
A szíjat érdemes kiemelni, a 145.022-es referenciához készített 1479-es szíjra hajaz – amit mit ad isten, step dial verziókhoz is lehetett kapni – viszont a kidolgozáson már tökéletesen érezni, hogy a 21. században járunk. A szemek az előző generációhoz képest rövidebbek lettek, tehát sűrűbbek, a szemeknek az oldala polírozott, a felső részük szálcsiszolt, ahogy a keskeny, köztes szemek is, amik eddig polírozottak voltak -kivéve, a zafíros verziónál, ahol továbbra is polírozottak a keskeny köztes szemek, úgy tűnik a zafíros változatnál ez már a második külön privilégium a Hesalite-os változattal szemben. A csat is egy jelentős változás, egyrészt a szíj sokkal meredekebben, 20mm-es tokfül szélességről 15 milliméterre szűkül, másrészt az egész csatrész új, „retróbb”.
Készült még az Omega „sedna gold” elnevezésű a rózsa-, és a sárgaarany közötti anyagából, valamint a „canopus goldnak” nevezett fehéraranyból is egy-egy változat, bőr-, és arany szíjon, szerény 24.100 és 44.300 euró közötti áron.
Összességében azt mondhatjuk, hogy ideje volt némi frissítésnek, a ’90-es évek közepén érkezett 3572.50-es típus után ez az első alkalom, hogy látványosabb módosítások történnek. A közel 25%-os áremelés kifejezetten erősnek tűnik elsőre, főleg itthon, ahol a forint térden csúszva alázta meg magát és feküdt le az eurónak (két éve januárban 308 forintot adtunk egy euróért), de az óra sztorija van annyira erős, hogy hosszabb távon ne legyen érezhető visszaesés a Moonwatch értékesítésében.
