2021-ben a 2020-as mélyponthoz képest a vártnál gyorsabban állt helyre a svájci órák külföldre eladása, exportja. De ahogyan ez megszokott, a különböző piacok között most is nagy különbségek voltak. Az USA-ba és Kínába exportált óráknál volt igazán nagy növekedés, ez a két ország húzta felfelé az adatokat, ugyanakkor sok piacon a helyzet továbbra sem javult igazán.
A válság előtti szintet már szeptemberre elérték, az ezután következő utolsó negyedévi pozitív teljesítmény pedig a valaha volt legjobb éves eredményt hozta 22,3 milliárd frankkal. Ez az adat 2,7 százalékkal magasabb, mint a járvány előtti utolsó évben, 2019-ben és 31,2 százalékkal magasabb mint 2020-ban. Kis mértékben, 0,2 százalékkal pedig magasabb, mint az eddigi rekorder 2014. Bár a COVID világjárvány tavaly is egész évben éreztette hatását, az órapiaci következményei az eredmények alapján nem voltak komolyak, a luxuscikk kereslet Kínában és az Egyesült Államok piacán gyorsan nőtt. A jelentést kiadó svájci óraipari szövetség, az FHS szerint ennek fő okai a digitalizáció által teremtett új kereskedelmi csatornák, a lezárások miatt másra fel nem használt megtakarítások elköltése, és más luxus-piacok, különösen a turizmus korlátozása voltak. A jelentés szerint bár az utazások korlátozása miatt az „utazási kiskereskedelem” (amikor a svájci órákat nem otthon, hanem utazás közben, külföldön vásárolják) nehéz helyzetben volt, a hazai, belföldi vásárlások növekedése, a digitális csatornákra való átállás és a Kínában lévő hainani vámmentes piac növekedése – ahol a Kínából érkezők több ezer dollárig vámmentesen vásárolhatnak – részben ellensúlyozta a veszteségeket.
A 2021-es, összességében nagyon jó eredmények ellenére nagy különbségek vannak a svájci óragyártás szereplői között. A növekedést inkább egyes márkák teljesítménye, mintsem a gyártott órák mennyisége okozza. Más márkák kevésbé sikeresek, és vannak olyanok is, akik jelentősen visszaestek. Ugyanez a folyamat látható a piacok és a különböző árkategóriák esetében is, amit a mennyiségek csökkenése bizonyít – azaz egyre kevesebb órával és egyre kevesebb piacon érik el ezeket az eredményeket. Az FHS a jelentésben fel is hívja a figyelmet, arra, hogy ez a folyamat a járványhoz kapcsolódó, átmeneti gazdasági tényezőkkel részben magyarázható, de hosszabb távon ható, aggasztó szerkezeti problémák is vannak. A svájci óragyártásnak ezekre reagálnia kellene és alkalmazkodni a helyzethez. A továbbra is bizonytalan járvány helyzet és a fő piacok kedvezőtlenebb gazdasági kilátásai ellenére 2022-ben várakozásaik szerint tovább nő a kereslet a luxuscikkek iránt, de a nagy bizonytalanság megmarad idén is.
A svájci óragyártóktól ez a fajta negatív hangvétel nem megszokott, ezért el lehet hinni, valóban úgy gondolják, hogy problémák vannak.
Az óraexport számokban
A svájci karórák exportja 3,5 százalékkal nőtt 2019-hez képest, 21,2 milliárd frankra. A kivitt órák darabszáma tovább csökkent, 15,7 millióra, ami komoly, 4,9 millió (23,8 százalékos) csökkenést jelent 2019-hez képest.
Az 500 frank exportárnál olcsóbb órák exportja nagyot esett, a mennyiség csökkenésének több mint 95 százaléka innen származott, exportértékük pedig 25,1 százalékkal lett alacsonyabb. Az 500 és 3000 frank közötti órák export értékének csökkenése lényegesen kisebb volt (3,5 százalék), míg a 3000 frank feletti órák esetében az érték 9,7 százalékkal nőtt.
Darabszám szerint a legnagyobb csökkenés az acéltokos (-21,4 százalék) és az „Egyéb anyagok” (vagyis nem acél és nem nemesfém) kategóriánál volt (-37,4 százalék). Az export érték növekedésében a nemesfémből (+7,8%) és az acélból (+2,9%) készült órák játszották a legnagyobb szerepet.
A legnagyobb piacok közül Amerika (+21,7 százalék 2019-hez képest) a legnagyobb növekedést érte el az Egyesült Államoknak köszönhetően, ide a teljes svájci óra export 17%-a érkezett. Az 52 százalékos piaci részesedést jelentő Ázsiában a növekedés 1 % volt. A kínai piac nagy növekedését ellensúlyozta a kontinens más piacainak visszaesése. Európa összességében csökkent (-3,4 százalékkal) a teljes exportból 29 százalék volt a piaci részesedése.
Az Egyesült Államok (+27,8 százalék) nagy növekedést mutatott, és újra a svájci óraexport legnagyobb piaca lett, Kína (+48,8 százalék növekedés) alig maradt el méretben. Az összes ország közül ez a kettő a teljes érték 27 százalékát és a legnagyobb növekedést jelentette.
Ázsián belül Hongkongban (-20,7 százalék), Japánban (-11,9 százalék) és Dél-Koreában (-18,7 százalék) nagy visszaesés volt. Ugyanakkor Szingapúr (+0,6 százalék) elérte a 2019-es szintet, míg az Egyesült Arab Emírségek (+6,4 százalék) pedig túl is nőtte.
Európában az Egyesült Királyságban volt kisebb mértékű visszaesés (-2,4 százalék), míg Németországban (-5,9 százalék), Franciaországban (-11,2 százalék), Olaszországban (-11,5 százalék) és Spanyolországban (-12,9 százalék) a csökkenés nagyobb volt. Európán belül Hollandia (+12,6%) nőtt nagyobb mértékben, de ennek valószínűleg logisztikai oka volt (pl. átmenő forgalom), nem a helyi vásárlások növekedése.
Az óragyártás őshazájának számító Európa számai mindenképpen elgondolkodtatóak, mi lehet az oka a folyamatos piaci arány és kereslet csökkenésnek, miközben a többi kontinens növekszik a koronavírus-járvány folytatódása ellenére.
Az FHS jelentései nagy halom piaci adattal itt elérhetőek angolul, franciául, japánul, hagyományos és egyszerűsített kínaiul is: LINK.
