Érthető módon a karórák a leggyakrabban használtak és legjobban ismertek. Könnyen magunkkal vihetőek, sok mindent tudnak és sokféle van belőlük, lehetetlen az összes márkát, típust megismerni. A karórák tömegesen a 20. század fordulóján jelentek meg, addig inkább nagyobb méretű testvéreik mutatták az időt otthon vagy az utcán. Közöttük is láthatunk nagyon sok érdekeset, szépet.
Pontosan nem ismert az első csuklón viselt óra elkészítésének ideje. Az első karon viselhető órát, amiről bővebbet tudni, I. Erzsébet királynő kapta 1571-ben. Valószínűleg már ezelőtt is voltak olyan kisebb méretű órák, amiket karon hordtak, de ebben az időben – ahogyan általában az órák – nagyon ritka, nagyon értékes tárgyak voltak, csak a leggazdagabbaknak voltak elérhetőek. A 19. század második felében, a 20 század elején kezdődött a karórák gyors terjedése. A karórák és általában az órák könnyen elérhető, olcsó használati tárgyak lettek, sőt, az óra eredeti funkciójához, az idő méréséhez, mutatásához már óra sem szükséges, sok más használható erre.
De a szokásos bombasztikus és általában téves jóslatok ellenére a könyv nem tűnt el a film és az internet miatt, a bakelitlemezeket is használjuk a CD vagy az internet megjelenése után és a mechanikus órák sem haltak ki a kvarcórák miatt. A karórák elterjedése sem jelentette azt, hogy a karórák nagyobb méretű, kevésbé vagy egyáltalán nem hordozható elődjei, mint például a zsebórák, az asztali, fali vagy az állóórák már csak régi könyvekben és fotókon láthatóak és nem készülnek belőlük újak.
Részben megváltozott használatuk célja, az időmérés mellett egyre nagyobb szerepet kaptak az olyan, kevésbé praktikus funkciók, mint a díszítés, a státusz jelzése vagy a befektetés, értékőrzés (azt hiszem, ez igazából nem tér el a mechanikus karórák esetétől sem). A nagyobb méret pedig előnyös is lehet, részleteik jobban láthatóak lehetnek, mint a karórákon, több hely van a kreatív díszítéseknek, kísérletezésnek. Például a hosszú, több napos járástartalék elérése érdekében sem szükséges különösebb technikai trükköket bevetni, a nagy méret miatt ez könnyebben megoldható, mint egy néhány centiméteres átmérőjű fémtokban.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
A „nem-karórák” világa szintén beláthatatlanul nagy, ma is sok ilyen órát készítenek mindenféle minőségben, árban. A nagy gyártók kínálata alapján talán az asztali órák a leginkább kedveltek, ezért itt most néhány érdekes darabot mutatunk be leginkább azért, hogy felhívjuk a figyelmet erre a kevésbé ismert, de nagyon fontos és nagyon látványos kategóriára.
Az asztali órák kiemelkedő szereplője a Jaeger-LeCoultre Atmos, ahol a szerkezetet a hőmérséklet változásai mozgatják egy nagyon érdekes, nagyon ötletes megoldással. A kronometer.hu-n jelent már meg cikk erről a különleges óráról, ebben a működés részletes leírása is elolvasható.
Az Atmos számtalan változatban készült és készül még most is. A korábbi cikkben szereplő, talán legjobban ismert aranyszínű, keretes üvegbúra alatt látható mellett készültek teljesen más, modern verziók is, mint például a Transparente, az Infinite vagy a Marc Newson által tervezett. A Jaeger-LeCoultre saját legfelső brutál kategóriájában, a Hybris Mechanicában is készült egy Atmos, a Hybris Mechanica Calibre 590. A 10 példányban limitált, kb. fél millió dollár árú különleges műalkotás az idő mellett megmutatja a Nap, a Föld és a Hold mozgását.
Az Atmos mellett a Jaeger-LeCoultre sok másik szép asztali órát gyártott, közöttük jellemző az a megoldás, amikor valamilyen teljesen átlátszó felületre rögzítik magát az órát, a szerkezetet, mintha lebegne az asztal lapja felett.
A modern asztali órák másik érdekes szereplője az MB&F, ők más koncepcióval dolgoznak, mint a többség. Hipermodern és nagyon magas minőséget képviselnek, készítenek kar és asztali órát is, de náluk nem különülnek el a kategóriák, mindent ugyanúgy gépnek hívnak. Az asztali óráknál, gépeknél legtöbbször természeti vagy űrkutatási témával dolgoznak, mint például: t-rex, medúza, pók, űrhajó, robotok.
A karórákon túli világ is hatalmas és érdekes, érdemes felfedezni.
Galéria:
