Érthető módon a karórák a leggyakrabban használtak és legjobban ismertek. Könnyen magunkkal vihetőek, sok mindent tudnak és sokféle van belőlük, lehetetlen az összes márkát, típust megismerni. A karórák tömegesen a 20. század fordulóján jelentek meg, addig inkább nagyobb méretű testvéreik mutatták az időt otthon vagy az utcán. Közöttük is láthatunk nagyon sok érdekeset, szépet.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Pontosan nem ismert az első csuklón viselt óra elkészítésének ideje. Az első karon viselhető órát, amiről bővebbet tudni, I. Erzsébet királynő kapta 1571-ben. Valószínűleg már ezelőtt is voltak olyan kisebb méretű órák, amiket karon hordtak, de ebben az időben – ahogyan általában az órák – nagyon ritka, nagyon értékes tárgyak voltak, csak a leggazdagabbaknak voltak elérhetőek. A 19. század második felében, a 20 század elején kezdődött a karórák gyors terjedése. A karórák és általában az órák könnyen elérhető, olcsó használati tárgyak lettek, sőt, az óra eredeti funkciójához, az idő méréséhez, mutatásához már óra sem szükséges, sok más használható erre.
De a szokásos bombasztikus és általában téves jóslatok ellenére a könyv nem tűnt el a film és az internet miatt, a bakelitlemezeket is használjuk a CD vagy az internet megjelenése után és a mechanikus órák sem haltak ki a kvarcórák miatt. A karórák elterjedése sem jelentette azt, hogy a karórák nagyobb méretű, kevésbé vagy egyáltalán nem hordozható elődjei, mint például a zsebórák, az asztali, fali vagy az állóórák már csak régi könyvekben és fotókon láthatóak és nem készülnek belőlük újak.
Hirdetés
-----------
Részben megváltozott használatuk célja, az időmérés mellett egyre nagyobb szerepet kaptak az olyan, kevésbé praktikus funkciók, mint a díszítés, a státusz jelzése vagy a befektetés, értékőrzés (azt hiszem, ez igazából nem tér el a mechanikus karórák esetétől sem). A nagyobb méret pedig előnyös is lehet, részleteik jobban láthatóak lehetnek, mint a karórákon, több hely van a kreatív díszítéseknek, kísérletezésnek. Például a hosszú, több napos járástartalék elérése érdekében sem szükséges különösebb technikai trükköket bevetni, a nagy méret miatt ez könnyebben megoldható, mint egy néhány centiméteres átmérőjű fémtokban.
A „nem-karórák” világa szintén beláthatatlanul nagy, ma is sok ilyen órát készítenek mindenféle minőségben, árban. A nagy gyártók kínálata alapján talán az asztali órák a leginkább kedveltek, ezért itt most néhány érdekes darabot mutatunk be leginkább azért, hogy felhívjuk a figyelmet erre a kevésbé ismert, de nagyon fontos és nagyon látványos kategóriára.
Az asztali órák kiemelkedő szereplője a Jaeger-LeCoultre Atmos, ahol a szerkezetet a hőmérséklet változásai mozgatják egy nagyon érdekes, nagyon ötletes megoldással. A kronometer.hu-n jelent már meg cikk erről a különleges óráról, ebben a működés részletes leírása is elolvasható.
Az Atmos számtalan változatban készült és készül még most is. A korábbi cikkben szereplő, talán legjobban ismert aranyszínű, keretes üvegbúra alatt látható mellett készültek teljesen más, modern verziók is, mint például a Transparente, az Infinite vagy a Marc Newson által tervezett. A Jaeger-LeCoultre saját legfelső brutál kategóriájában, a Hybris Mechanicában is készült egy Atmos, a Hybris Mechanica Calibre 590. A 10 példányban limitált, kb. fél millió dollár árú különleges műalkotás az idő mellett megmutatja a Nap, a Föld és a Hold mozgását.
Az Atmos mellett a Jaeger-LeCoultre sok másik szép asztali órát gyártott, közöttük jellemző az a megoldás, amikor valamilyen teljesen átlátszó felületre rögzítik magát az órát, a szerkezetet, mintha lebegne az asztal lapja felett.
A modern asztali órák másik érdekes szereplője az MB&F, ők más koncepcióval dolgoznak, mint a többség. Hipermodern és nagyon magas minőséget képviselnek, készítenek kar és asztali órát is, de náluk nem különülnek el a kategóriák, mindent ugyanúgy gépnek hívnak. Az asztali óráknál, gépeknél legtöbbször természeti vagy űrkutatási témával dolgoznak, mint például: t-rex, medúza, pók, űrhajó, robotok.
A karórákon túli világ is hatalmas és érdekes, érdemes felfedezni.
Galéria:
