Nem sokkal korábban láttuk, hogyan lehet feléleszteni egy elfeledett márkát hatékonyan. Az ember aki a visszahozta a Nivada Grenchen-t a köztudatba, tavaly a Vulcain nevű márkát is feltámasztotta. Akkor egy igen ritka, mechanikus ébresztős órával startolt újra a márka, most ismét egy régi modellt hoztak vissza a Nautique személyében.
A recept ezerszer ki lett már próbálva és nem egyszer hatalmas sikert aratott. Fölösleges lenne példákat sorolni, hiszen az utóbbi években mindenki régi modelleket hozott vissza, megtartva megjelenésüket, ám itt-ott modernizálva azokat, hogy megfeleljenek a mai elvárásoknak. A Nautique története a 60-as években indult. Semmi különleges említeni való nincs az eredeti modellel kapcsolatban. Csakúgy, mint rengeteg márka abban az időben, a Vulcain is készített egy akkor generikusnak mondható búvárórát. Azóta a Submariner forma vállt generikussá, így visszatérhet a klasszikus megjelenésű Nautique, viszont a márka eredeti formájában már nem élte meg ezt a korszakot. Mint megannyi svájci tokozócég, ők is bedőltek a kvarcválság tájékán. Most megújult erejét szerencsére nem egy mamutcégcsoport keretein belül kapta, hanem Guillaume Laidet vette szárnyai alá. A 37 éves üzletember maga is órakedvelő, így nem fog korcsot csinálni egy-két megvett márkanévből, mint sok profitorientált vállalat.
A koronavédőket nélkülöző tok, rövid füleivel bármely márkánál megállná helyét. Szinte egészében hű 60 éves elődjéhez. Egy polírozott él fut tokfültől tokfülig, ami sokat dob az arányos, 38 milliméteres acéltokon. Nagyon hordhatóra sikeredett az óra, megtartotta régi méreteit és még így sem lóg ki modern társai közül. Régi plexi kristályokra emlékezetet a megemelt zafírkristály. Körötte egy vékony, kerámiabetétes lünetta fut. Jelölései aprók és sűrűek, ezzel tovább fokozva a vintage hangulatot. Ugyan ez elmondható a percskáláról is, katonás, filigrán vonalaival. Ami először nem feltűnő, de szintén retro hatást nyújt, azok a kintébb tolt indexek. Nem a percskálán belül kaptak helyet, hanem a külső ívet kicsit összezsúfolva lógnak a jelölésekre. Ezzel több helyet hagyva a középső számlapi résznek. A fekete számlap esetében ez egy letisztult, sima felületet eredményez, míg a kék számlap vertikális szál-húzása kellő teret kap érvényesülni.
Szerencsére minden nyomtatva került a számlapra, egy applikált logó nagyon elrontotta volna az összképet, nem még egy dátumablak. Egyszerű téglalap alakúak a mutatók, amik kellően hosszúra sikeredtek. Mind az Inabloc és az L Swiss Made L felirat is régi időket idéz, míg annak idején – egészen 1998-ig a T betű került a Swiss Made felirat két oldalára, jelezve, hogy tríciumos festékkeveréktől világítanak az indexek és mutatók, az L azt jelöli, hogy lumineszcens anyaggal kezelték a mutatókat, indexeket. A tömör hátlap mögött rejlő ETA-2824, ha nem is a legmodernebb, de az elvárásoknak megfelelő teljesítményt nyújt, főleg ha figyelembe vesszük az árat. 1.490 svájci frankért szuper ár-érték aránnyal rendelkezik az óra. Megmutatja, hogy ez nem csak a mikrobrandeknek megy, hanem svájcban is lehetséges.
