2015-ben Karl-Friedrich Scheufele azzal a tervvel indította újra a Ferdinand Berthoud márkát, hogy olyan órákat gyártsanak, mint Ferdinand több, mint 200 évvel ezelőtt. Persze, modern kivitelezéssel, de ugyan azokat a régimódi megoldásokat alkalmazva, mint a máltai kereszt, kiegyenlítő csiga vagy tourbillon. Ferdinand Berhoud óraipari jelentőségéhez méltó lett az első ilyen próbálkozás, egyből elhelyezte a térképen az újraélesztett márkát. Idén utoljára legyártanak még 38 darabot a Calibre FB-T.FC-2 szerkezetből.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Ferdinand Berthoud a 18. század egyik meghatározó órásmestere. Már nagyon fiatalon, 26 évesen kiérdemelte a francia „Master Watchmaker” címet. Később jelentős tengeri kronométereket gyártott, melyek segítették a kor felfedezőit tájékozódni. Ezek rendkívül precíz órák voltak, amik nem engedhették meg maguknak a legkisebb eltérést sem, hiszen ezek az órák voltak a hajós navigáció alapjai. Éppen ezért olyan különleges mechanikákat alkalmaztak ezekben a kronométerekben, mint a kiegyenlítő csiga és a máltai kereszt. Ezek ma már ritkán fordulnak elő az óragyártásban, hiszen egyszerűbb és költséghatékonyabb megoldások is léteznek már, de továbbra is elképesztő mérnöki tudást igényel megtervezésük és kivitelezésük.
A Calibre FB-T.FC-2-ben is találunk máltai keresztet és kiegyenlítő csigát is, valamint a biztonság kedvéért egy tourbillont is. A máltai kereszt lényege, hogy egy bizonyos számú fordulat után megakasztja a főrugó, megállítja az órát. Ezzel biztosítja, hogy amikor már csak kevés energia marad a főrugóban és annak leadott nyomatéka az optimális szint alá csökken, megáll a szerkezet, ahelyett, hogy kevésbé pontosan járna tovább. Ebben az esetben 80 óra lenne a szerkezet teljes járástartaléka, de a kereszt 53 órára korlátozza azt. Az utolsó 27 órában már nem lenen elég nyomaték ahhoz, hogy kellően pontos legyen a werk.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Szintén az optimális nyomatékleadást biztosítja a kiegyenlítő csiga is. A főrugóházat és a csigát egy lánc köti össze és ahogyan a rugóház forog, a lánc letekeredik a csigáról. Mivel a csiga nem henger alakú, így a folyamatosan tekeredő lánc áttétele is változik. Mindezt úgy számolják ki és állítják be, hogy a csiga feszítése ellensúlyozza a főrugó folyamatosan csökkenő nyomatékát. Ha ez nem lenne elég, van még egy tourbillon gátszerkezet is, ami a nem kedvező gravitációs hatást hivatott kiegyenlíteni azzal, hogy állandó mozgásban tartja az egész gátszerkezetet. Ehhez direkt kapcsolódik a másodpercmutató, ami a Ferdinand Berthoud saját megoldása. Mivel a tourbillon éppen egy perc alatt fordul körbe, a másodpercmutatót is hozzá lehetett kapcsolni.
Ezt a 792 alkatrészből álló szerkezetet egy 44 milliméter átmérőjű és 14,3 milliméter magas tokba zsúfolták. Most először kerül kerek tokba ez a mechanika, korábban csak szögletes tokokban volt elérhető. 18 karátos fehér vagy rózsaaranyból kérhetjük. Kérhetjük, hiszen a márka csak három verziót készített el, inspiráció gyanánt. A többit minden megrendelő saját ízlése szerint tervezheti, szinte mindenben szabadságot kap a vásárló. Persze, az alap jegyek maradnak, mint az eltolt óra és percmutató 12 óránál, vagy a tourbillon és a másodpercmutatót összekötő két fogaskereket felfedő kivágás. A konfigurálhatóság miatt konkrét ára sincs még a modellnek, valahol 300.000 euró körül vannak.
Galéria:
