Duna különkiadás a Roamertől – Deep Sea 200 Automatic

Bár nincs pontos kimutatás, el tudom képzelni, hogy a búvárórák kategóriája az egyik legnépszerűbb szegmens nem csak hazánkban, hanem világszerte. 

Egy karóra minden szükséges tulajdonságával rendelkeznek: strapabírók, fémszíjjal (bőrrel nem illik vízbe menni), könnyen leolvashatóak, és vízállóak. Bármilyen más stílust néznénk, valami hiányzik – vagy hiányozhat. Tehát ha az ember nem is búvárkodik, örömmel túlbiztosítja magát. Született is erre kifejezés a hazai és nemzetközi órás közösségekben is, ez a desk diver, magyarul aszfaltbúvár.

A Roamer Deep Sea 200 modelljét már ismerjük, járt nálunk női és férfi változatban is viszont azok kvarcok voltak. Most viszont megjelent az automata változat, és mielőtt még a teljes kollekciót bemutatnák, a fehér számlapos, kék mutatós, kék indexes változat jelent meg először. Nem is akárhogy: 100 darabos limitáció a Dunának dedikálva – a magyar forgalmazó és a svájci cég együttműködésének köszönhető, hogy az automata család indulását ez a dedikált sorozat indítja. Ha nem is csak magyar folyó a Duna – mivel átfolyik még néhány országon ugye -, mégis kifejezetten erős pozitívum, hogy egy ilyen kollab létrejöhet.

A tok 43 milliméteres, vastagságban változott csak a kvarchoz képest. A gömbölyded, aránylag rövidebb tokfülek miatt nem érződik nagynak, bár az én csuklóm vastag, az óra jól állt rajta és egy kisebb csuklón sem lenne tolakodó . Vastagsága viszont „átlagos” búvárórás, tehát nem kell attól félni, hogy egy kisebb hokikorongot. A vonalvezetés továbbra is látványos, az egyenes, szálcsiszolt oldal mellett fut egy a tokfülek vége felé kiszélesedő polírozott rész. Némileg hasonlít az Omega „Lyre” megoldására, de különbözik annyiban, hogy ne lehessen ráfogni, hogy onnan másolták a házit.

A számlap textúrája és színei is jók. A fehér-kék polar számlapok számomra első hírmondója a 2022-es pekingi olimpiára készített Aqua Terra volt, ott láttam először úgy a fehér számlapot és a kék mutatókat, indexeket, ahogy azt el kell készíteni. És amíg az egy luxus óra, a Roamer pedig a svájci belépőkategória képviselője a fehér-kék kombináció ebben as szegmensben is jól működik – értem ez alatt, hogy a számlap és a mutatók kidolgozására lényegesen kisebb büdzsé jut a belépő kategóriában, és mégsem tűnik olcsónak. A mutatók, az indexek keretei, a márkafelirat mind egy azon kékből készült, így kifejezetten harmonikus. Bár egy rövidebb estimesét itt is összehoztak hat óra fölött, de nem azvaró, legalább megtudjuk az óra típusát, hogy automata, és hogy zafírkristály zárja a tokot. Ha már itt tartunk, ne feledjünk az új év első napján pezsgőt pukkantani, hogy 2026-ra a svájci óraiparban gyakorlatilag mindenhol alap lett a zafírkristály az ásványi üveg ellenében. Jöhetnek a japánok.
A dátumablak – ami sokak szerint egy búvárórára felesleges, de kérem, itt egy aszfaltbúvárról beszélünk – nem vesz el indexet, mellé helyezték, és nincs keret, vagy egyéb túl látványos körítés, így nem bontja meg az egységet.

A szíj a kategóriának megfelelő. Nem várhatunk el Orient Star minőségű fémszíjakat a svájci belépő kategóriában (mégha ugyanannyiba is kerül), de kényelmes, nem vág, nem szúr, nem nyeklik túlságosan, csak pont annyira, hogy kényelmes legyen. A szálcsiszolt rész matt, a tüköpolír fényes, tehát az alapvető kidolgozottság megvan, de nem markáns a szálhúzás, és nem olyan a tükörpolír, amiben megszámolhatjuk az ősz szakállszálainkat.

A lünettát. visszafogottra rajzolták, matt az egész, kivéve a 10 percenként elhelyezett apró polírozott jelölők. Nem tolakodó, a számok sem lettek festékkel feltöltve, így a figyelem maradhat a számlapon.

A Soprod P24-es werk az ETA 2824-2 megfelelője, 40-42 óra járástartalék, 28.800-as lengésszám, és megbízható működés, nem is kívánhatnánk ennél többet. Ráadásul az üveg hátlapon keresztül láthatjuk is a működését. Ha már hátlap, itt kapott helyet a sorszám jelölése, 100 darabban készült ez a változat, és egyesével számozott is. 329.000 forintért a kategória versenyképes játékosa a Roamer Deep Sea 200.