Most, hogy a szürkepiacos Rolexek ára kezd konszolidálódni, egyre többen érezhetik úgy, hogy nem hiába néznek be havonta a legközelebbi Rolex butikba, hogy merre jár a Submariner amire feliratkoztak, mégis a valóság azt mutatja, hogy továbbra sincs átlagos vásárlóknak kiszórható készlet, akik ezért kikacsintanak a Cartier, Hublot, Omega, Breitling, vagy épp Tudor kereskedőkhöz, hogy ott csillapítsák luxusórák iránti vágyukat belátható időn belül. Mi erre a logikus lépés? Fel kell szippantani a lemorzsolódást, lehetőleg házon belül, úgy hogy a Rolex presztízse ne csorbuljon. Szerintem ezért jelent meg most egyszerre a Rolex és a Tudor tömörarany búvárórája és a feltűnően Submariner hangulatú Black Bay.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Kezdjük a Tudor Black Bay legfrissebb kiadásával. Igen, a Black Bay-jel, azzal A Black Bay-jel, aminek a nevében nincsenek számok és a 41 milliméteres alapmodellt jelenti a Tudor kissé sem átlátható vagy épp követhető elnevezései között. Tavaly láttuk először az új Black Bay-t, vékonyabb tokkal, új szerkezettel, új csatokkal és szíjakkal, de csak arany színű indexekkel, szinte mindig valamilyen színes lünettabetéttel. Ezen változat most a monokromatikus Black Bay 7941A1A0NU, ami visszatér a komoly búvárórák alapjaihoz, ahol akaratlanul is szembetalálja magát a Submarinerrel.
Kényelmesen hordható a 41 milliméter átmérőjű és 13,6 milliméter vastag acél tok, ami már nem a kishíján 15 milliméter vastag monstrum, mint közel két évvel ezelőtt. Maradt az elegáns, polírozott letörés a tokfüleken és az azokat kiemelő szálhúzás mindenütt máshol. Kisebb, jobban a tokhoz simuló koronát és erőteljesebben rovátkált lünettát kapott az óra, miközben megtartotta a 200 méteres vízállóság és a domború zafírüveget.
Ami igazán érdekes az a számlap, ahonnan száműztek minden színt, hogy csak a fekete és az ezüst maradjon, akárcsak az aluminium lünettabetéten. Eltűnt a snowflake máspercmutató, helyét nyalóka alakú mutató vette át, épp olyan, mint a Submarineren, és nem a Beatles félén. Visszafogott a számlap feliratozása csupán pár sor nyomatott szöveggel. Természetesen, mint minden búvárórán itt is Super-LumiNova fedi az indexek és mutatók bizonyos részeit az éjszakai leolvashatóságért.
Az új Black Bay tömör hátlapja mögött egy Kenissihez köthető MT5602-U szerkezet ketyeg, ami jelenleg a legnagyobb szakadékot képzi a nagytestvér és a fekete öböl között. Persze, 70 órás járástartaléka és Master Chronometer minősítése meggyőző, de mégsem annyira, mint egy házon belül kifejlesztett werk, ami a Rolexnek van – mégha a Kenissi a Tudorhoz tartozik is részben. Az új modell elérhető egy háromsoros Oyster jellegű és egy Jubilee stílusú acél csaton, valamint gumiszíjon is, az ára pedig 3.950 svájci frank.
A másik elsőre nem túl érdekes sőt, talán nem is logikus megjelenés a Black Bay Fifty-Eight 18 karátos arany változata. Valljuk be, nincs sok értelme egy tömörarany búvárórának, mégis veszik. Venném én is, mert van egy különös varázsa annak, amikor ekkora funkcionális tárgyakat készítenek aranyból, de amiért különösen figyelemreméltó az új Fifty-Eight, az a vele egyidőben megjelent arany Rolex Deepsea. Ami tovább fokozza az izgalmakat, az az a tény, hogy ez a Tudor egy nehéz, de még komoly kompromisszumok nélkül hordható óra, míg a Rolex egy súlyosabb egyéniségnek ígérkezik a hírek alapján.
Már-már bronzra emlékezetet a 39 milliméter átmérőjű és 12,7 milliméter vastag 18 karátos arany tok szatén felületkezelése, amit 2021-ben már megkaptunk szövetszíjon, de csak most lett elérhető arany csattal. Magabiztos társ lehet 200 méteres vízállóságával, de inkább egy partközeli koktélbárba való, mintsem korallzátonyok közé.
Hiába a megosztó koncepció, maga az óra, mint termék kiválóan sikerült, amire a hétvége biztos MT5400 szerkezet is rásegít 70 órás járástartalékával. 30.000 svájci frankos ára kilóg a márka kínálatából, de talán nem hiába ez a kockázatvállalás, ha később új utakhoz vezet.
