Alexander Shorokhovval a Poljot-International és az Alexander Shorokhoff márka alapítójával volt szerencsénk beszélgetni. Volt szó a Szovjetunió összeomlásáról, új szerkezetekről, új órákról és óraipari trendekről.
Hirdetés
-----------
Dobai Dániel: Ha jól tudom, 1991-ben ment ki Németországba 20 másik mérnökkel, egy közös projekt keretein belül Németország és a Szovjetunió között. Milyen volt akkor a hangulat, hogy jöttek a képbe az órák és milyen volt a szovjet termékek fogadtatása?
Alexander Shorokhov: Igen, Gorbacsov és Helmut Kohl jelölt ki minket, hogy menjünk oda tanulmányozni az ottani környezetet. Egy évig a Német Gazdasági Minisztériumnál voltam, majd elkezdtem a Poljottal dolgozni, az európai águkon. Abban az időben nagyon nyitott volt mindenki a Szovjetunió felé, nem csak mint terület, de a szovjet termékek iránt is. A Szovjetunió is hasonlóan állt Európához. Nem volt nehéz eladni az órákat, 1-2 év alatt több mint 300 bolttal dolgoztunk együtt Németországban, nagy volt a kereslet, nagyon jó számokat produkáltunk.
Mi történt ezután, mi adta a motivációt, hogy saját céget alapítson?
Nagyon jó kérdés. Jó tanulmányi hátterem van Oroszországból és Németországból is. Ismerem a piacokat, ismerem azok filozófiáját és a konkrét embereket a 300 bolton keresztül. Nem csak nevek, tudtam ki dolgozik ott, ki a tulajdonos. 1991 végén végigsöpört a változás, nem volt meg többé a Szovjetunió struktúrája, újat kellett építeni. Mindenhol, az üzleti világban, a kommunikációban, egyszóval mindenhol.
A Szovjetunióban létezett egy terv, egy megegyezés, eladhatunk a környező országnak, Ukrajnának, Fehéroroszországnak és Moldovának, mindenki eladta, amit termelt. Egyszerre ez mind megszűnt. Mit csináljunk? 6000 ember gyártotta az órákat, 80 millió órát, és azokat valahol el kellett adni. Elkezdtek nem válogatni, és bárkinek, aki odament a Poljot gyárhoz és azt mondta, hogy kellenek neki órák, annak eladták. Ez azt jelentette, hogy a szürkepiacon, a feketepiacon rengeteg óra ömlött mindenféle vám és adók nélkül Németországba. Emiatt egy óra, ami a boltban 300 német márka volt, azt meg lehetett venni a szürkepiacon 100 márkáért, hatalmas volt az árkülönbség. Mind a 300 bolt megkeresett, hogy Mr. Shorokhov, valamit csinálnia kell, így nem tudunk értékesíteni, nagy a kereslet, de folyamatosan csökken a forgalmunk. Elgondolkoztam, hogy mit csinálhatnék és arra jutottam, hogy saját márkát alapítok, ez lett a Poljot-International. Megrajzoltam az első dizájnt, hiszen építész vagyok, és levédettem a Poljot-International nevet. Bemutattam az első órámat, ami hatalmas siker volt, a vásárlók szerették, és gyorsan elkezdett növekedni a márka. Felépítettem a saját óramárkámat.
Ha már tervezés, mindent maga tervez? Mi az inspiráció az Alexander Shorokhoff és Poljot-International órákhoz? Van valami konkrét irányzat, amihez szeret nyúlni?
Kezdjük a Poljot-Internationallel, mert úgy gondolom, hogy itt Magyarországon az fontosabb. Hagyományokat követek, hiszen ezek hagyományos, mechanikus órák. Meg kell mutatni a mechanikus részt is: sok márka csinál áttört számlapokat, de csak egyszerűen kinyitják a számlapot, ami nekem nem tetszik. Én tervezem a számlapokat, olyat dizájnokat rajzolok, ami szép, ami megszólítja a viselőjét. De, a Poljot-Internationalnál fontos, hogy klasszikus maradjon az óra, egy kifinomult, jó összhatású óra legyen. Ha pedig az inspirációról beszélünk, akkor az orosz történelmet kell említenem. Sok órám az orosz cárokhoz, orosz épületekhez kapcsolódik. Szentpétervár öröksége fantasztikus, gyönyörű épületeink vannak, amik mindig is inspiráltak. A régi orosz arisztokrácia nagyon érdekes volt.
No de mi a helyzet az Alexander Shorokhoffal? A 19. század végén nem csak Oroszországon, de Európán is végigsöpört az avant-garde olyan úttörőkkel, mint Kandinszkij, Malevics, Picasso, Salvador Dali és még sokan mások. Nagyon szeretem őket, mert szokatlanok, szokatlan formák, egy egyedi nézőpont a világra.
Ez inspirál és ahogy ők saját utat jártak, én is próbálok saját úton járni. Próbálok valami különlegeset alkotni, mint ők. Kandinszkij vagy Picasso is festhetett volna szokványos képeket, mégis valami sajátot alkottak. Ez inspirál engem, az ő történetük és az avant-garde.
Említette a szerkezeteket. Jelenleg főként Seagull szerkezeteket használ. Van esetleg terv arra, hogy szorosabban együttműködnek egy szerkezetgyárral valami különleges projekt keretein belül?
Igen, két Seagull szerkezetet használunk, ha pedig olyan szerkezetekre gondolsz, amiket magunk is tudunk gyártani, akkor már van egy regulátorunk, amit mi tudunk gyártani, még nincs sorozatgyártásban, de a terv már megvan. Valami különlegeset tervezünk, nem feltétlenül komplikáltat, de különlegeset. Ehhez pedig rengeteg pénz kell.
A Poljot-International használ régi, fellelt szovjet szerkezeteket is. Gondolom elég nehéz ezeket felkutatni, hogy találja meg ezeket az elfeledett raktárakat?
Ahogy mondtam, hatalmas volt az orosz óraipar, ha jól tudom akkoriban a legnagyobb a világon. 1991, ’92 után valahová el kellett adniuk a szerkezetek is. Nagyon olcsón adták ezeket, ezért sokan vásároltak és ismerem azokat, akik akkoriban innen Európából vettek. Felhívom őket és megkérdezem, hogy maradt-e még.
Tehát akkor az orosz-ukrán háború kitörése nem nehezítette meg a beszerzésüket.
A Poljot-International új iránya szerint már nem keresünk ilyen szerkezeteket, sőt kivezetjük a kollekcióból. Méginkább nemzetköziek szeretnénk lenni, európaiak, európai imidzzsel. Ebbe az irányba haladunk, már el is készítettem a tervet három új modellhez, ami idén nyár végén érkezhet majd, Seiko szerkezetekkel.
És az ár nem fog emiatt változni?
Nem, maradnak az árak, még úgy is, hogy fontos volt számunkra, hogy ne a Seiko Malajziában gyártott szerkezeteit rendeljük meg, hanem a japán változatokat. Egy kicsit drágább, de biztosra szeretnénk menni a minőséggel.
Csinált már arany órákat, tervez más különleges anyagokat is felhasználni, mint például titánt?
Igen, csináltunk pár órát aranyból. Épp most beszélgettünk arról, hogy megint legyen arany Poljot-International, ne csak Alexander Shorokhoff. Még nem biztos, de lehet, hogy lesz mégy egy arany óránk. Titánnal tudunk dolgozni, de igen nehéz. Ha lesz titán óránk, nekem fontos, hogy ne csak titánból legyen, hanem kombináljuk acéllal vagy esetleg arannyal, hogy kontrasztos legyen a tok. Sokat fejlesztünk mostanában anyagok és szerkezetek terén is, de fontos, hogy tartsuk magunkat a fő irányhoz. A Poljot-International nem lehet sportos, nem lehet búváróra, tartanunk kell magunkat egy gondolatisághoz. Amiről mutattam neked terveket korábban, az új tourbillon óránk, az első egy 3D-s számlappal. Ez is új fejlesztés.
Igen, mutatott még rajzokat pár hónappal korábban, akkor túl zsúfoltnak tűnt a dizájn. Megvalósítva letisztultabb, de ahhoz, hogy egy ilyet el lehessen adni itt, mögé kell rakni egy jó történetet, jó kommunikációval, hogy a vásárlók tudják kik vannak a számlapon.
Igen, igen. Fontos az is, hogy próbáljuk lent tartani az árakat.
Minden évben, miden hónapban vannak új óraipari trendek. Mit lát most, mi az amit esetleg a Poljot-International is követhet?
Tudod, mi megtaláltuk a saját stílusunkat, tudjuk merre tartunk és mit szeretnénk. Vannak új dizájn ötleteim, de tartjuk magunkat ahhoz, amihez eddig is. Mivel jó a kereslet, így nem változtatunk, azon ami működik.
Melyik új modellt várja legjobban idén? Persze, nem kell titkokat elárulnia.
Nagyon hiszek a tourbillonban, amit mutattam neked, a cárokkal a számlapon. Az a legfontosabb most, a 3D-s számlappal, ami egészen egyedi. Fontos, hogy mi mindenkinek elérhetővé szeretnénk tenni a tourbillon órákat. Szeretném szélesíteni a tourbillonok piacát. 1.800 euró alatt tourbillont csináltunk, ami egy klasszikus tourbillon, jó minőségű, jól néz ki és mindenkinek elérhető.
Köszönöm a beszélgetést, jövőre folytatjuk!
