1969-ben landolt a Holdon az Apollo 11 csapat Omega Speedmasterekkel a csuklójukon, kijöttek az első automata kronográfok, a Zenith El Primeroval volt tele az órás sajtó, pedig volt egy másik figyelemreméltó órájuk is abban az évben, a Defy Plongeur ref. 3648. Idén újult erővel tér vissza ebből az izgalmas korszakból a robosztus búváróra.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Nem véletlenül kapta a Defy kollekció egyik első tagja a „vault”, azaz széf becenevet, hiszen a ma sem elhanyagolható 600 méteres vízállóság a 60-as évek végén igazi unikum volt. Ehhez jött még a szokatlan, 14 szögű lünetta és 8 szögletű tok, jellegzetes narancssárga részletekkel.
A végeredmény egy egyedi, strapabíró búváróra lett, aminek méretei nem is sejtetik komoly specifikációit. Idén a genfi Watches and Wonders expón tért vissza a régi családtag múlthű köntösben.
Minden vintage órának van egy különös bája, főleg ha az űrverseny időszakból való, de a régi órák életben tartása sokkal több időt és pénzt igényel, mint egy modern órát leszervizeltetni 5-6 évente, ezért sokan bele se vágnak. Emiatt szoktak jól elsülni amikor nagyobb változtatások nélkül hoznak vissza egy régi órát, hiszen megkapunk mindent, amit egy vintage darab tud, csak modern anyagokkal, megmunkálással és nem utolsó sorban garanciával.
Ha az új Zenith Defy Revival A3648 37 milliméter átmérőjű összetett tokját összevetjük egy 1969-es darabbal, rögtön feltűnik, hogy mind az élek vonala, mind a felületkezelés minősége sokat ugrott, rengeteget fejlődött a technológia azóta. Ehhez a kompakt átmérőhöz egy komikus 15,5 milliméteres vastagság társul, ami aránytalan, de követi elődjét és valószínűleg elkerülhetetlen a 600 méteres vízállóság biztosításához. Nincs sok 40 milliméter alatti búváróra 600 méteres vízállósággal, ennek pedig szimbolikus jelentése is van. 600 méter az 1969 láb, az órát pedig 1969-ben prezentálták.
Polírozott és markánsan szálhúzott felületek váltják egymást a nyolcszög alapú tokon. 4 órához került a menetes korona, ami sokszor egy esetlen pozíció, de itt megmenti a tok sziluettje. Egyedi a lünetta és középtok találkozása. A vékony forgatható búvárlünetta nem öleli körbe közvetlenül a zafírkristályt, kettejük között ott van még egy 14 szögű acél ráma. Lépcsőzetes a tokprofil, ahogy haladunk beljebb úgy egyre magasabbak az alkatrészek, a kitüremkedő kristállyal a legvastagabb ponton.
Maradt az 1969-es Defy könnyen felismerhető, élénk narancssárga árnyalata, ami visszaköszön a lünettán is. Vaskos fehér, nyomtatott indexek törik meg a narancsot, egy ügyesen elrejtett dátumablakkal négy és öt óra között. Ahogy ez a dátumablak, úgy a mutatók is egy az egyben lettek átvéve az elődről. Könnyen megkülönböztethető a nyíl formájú percmutató a ceruzaformájú óramutatótól. Ma egy vidám, nyári búvárórát varázsol ez a színvilág, pedig eredetileg mindent a praktikusság, a leolvashatóság oltárán áldoztak fel, és milyen jól tették.
Még a magas vízállóság mellet is egy zafírkristály betétes hátlap enged betekintést a Zenith Elite 670 szerkezetre, ami 4Hz-es frekvencián ketyeg és 50 óra járástartaléka. A márkától megszokott, szemrevaló díszítést kapjuk perlázzsal, genfi csíkozással és egy áttört rotorral.
Tokfülek nélkül csatlakozik az összetett acél csat, ami tovább zsugorítja az óra egyébként is baráti méreteit. Ez az ötszemes csat is az 1969-es referenciáról maradt meg. Az óra már elérhető a Zenith állandó kínálatának részeként 7.400 svájci frankos áron.
