Itt a Christopher Ward legújabb nagy dobása, amit saját kategóriájában nehéz lesz übereli.
2022-ben hihetetlen volt a Christopher Ward Bel Canto. Egy csilingelő mechanikus óra 5000 euró alatt. Mindezt egy olyan fiatal, kis márkától, ami mindig is ott lappangott a közös órás tudat mélyén, hogy aztán az utóbbi pár évben egyre előrébb törjön. A Bel Canto-t azóta sem sikerült ebben a szegmensben senkinek fölülmúlnia, de máris itt a következő, saját árától talán még elrugaszkodottabb óra.
A slágertermék, The Twelve-hez – újabban csak C12-höz – képest a Czapek Antartique-tól egy lépéssel távolabbról indít a C12 Loco 41 milliméter átmérőjű és 13,7 milliméter vastag tokja. Teltkarcsúságát a tokprofilon futó, vékony, szálcsiszolt elemmel próbálja leplezni, kevés sikerrel. Igaz, a vastagág nem elhanyagolható részét a kivételes számlapot mutató, megemelt zafírkristály adja, de akkor is egy kompromisszum marad, amivel együtt kell élnünk, ha ennyi pénzért szeretnénk ilyen órát. Cserébe a rendkívül hosszú járástartalékkal itathatjuk fel könnyeinket.
Elhagyták a C12 lekerekített koronavédőit és az egész forma szögletesebb, agresszívebb lett, az óra javára. Nagyrészt szálcsiszolt felületeket találunk, de polírozott részek is akadnak a szögletes rámán és a tok letörésén. Hiába a sportos megjelenés, az integrált szíj és az alap C12 100 méteres vízállósága, a Loco csak 30 méteres vízállóságot kapott, ami újabb áldozat az árképzés oltárán.
12 órához húzódott a klasszikus értelemben vett számlap, zafírkarimájával, rajta az applikált indexekkel. Körben egy szálhúzott skála segíti a leolvashatóságot, egész ügyesen. A mutatók formája klasszikus C12, amit a Girard Perregaux-szerű megemelt hidak is követnek. Szatén fényű a számlap alacsonyabb, alsó fele, így kellő kontrasztot nyújt a polírozott, szögletes hidak alatt.
Vannak áttört számlapos és open-heart órák, aztán itt van a számlap fölé emelt gátszerkezet. Ömlik a Haute Horlogerie hangulat a szorgosan forgó, free-sprung, azaz fix hosszúságú hajszálrugóval szerelt billegő és a gátkerék párosításából. Vannak, akik szerint ez már egyenesen a Haute Horlogerie demokratizálódása, pedig közelről vizsgálva az első valódi képeket és videókat (nem a sajtóanyagot), ezeket a kézzel polírozott alkatrészeket lehet, hogy Feketeszakáll polírozta a rosszabbik kezével, míg a valódi, legmagasabb szintű óragyártás elveszni látszik – de nem is a Christopher Ward dolga azt a léket kapott hajót foltozni. Ennyi pénzért már az is csodálatos, hogy valaki – ha műkézzel is – de hozzányúlt a szerkezethez.
Üvegbetétes hátlapon át látszik a Christopher Ward második in-house, saját fejlesztésű szerkezete, a CW-003, ami 4 Hz-es frekvencia mellett 144 órás, azaz 6 napos járástartalékot ígér, megmagyarázva a vastag tokot. Sok látnivaló nincs a Czapek és egy kicsit Armin Strom stílusúra tervezett werk hátlapi oldalán, mert az izgalmas alkatrészek előre kerültek. -0/+7 másodperces pontossága kifejezetten jó, igaz, másodpercmutató nélkül, és egy pöttöm számlappal a megnyugtató tudaton kívül más hasznunk nem lesz a precizitásból.
Az új Christopher Ward C12 Loco nem limitált, és a Bel Canto megjelenéséből tanulva, ebből már előre legyártottak 750 darabot, hogy tényleg legyenek órák addigra, amikor az értékesítés elindul. Az ára egészen hihetetlen, 4.950 euró, szerencsésebb történelmű országokban. De, még az ÁFÁ-val és a vámmal megtoldott áron is bőven túlteljesít. Rá lehetne írni egy nullával többet is, csak akkor jobban zavarna a félkarú felületkezelés.