James Bond újra megmenti a világot és ezt ismét egy Omegával a csuklóján teszi. A kérdés már csak a ‘mikor’.
Eredetileg 2019. novemberére pletykálták az új Bond film, a No Time To Die bemutatóját, de az első hivatalos bejelentés 2020. áprilisára szólt – ami a koronavírus miatt maradt el -, majd 2020. novemberére – ami szintén a koronavírus miatt maradt el -, most pedig a hírek szerint 2021. október 8-án nézhetjük meg a filmet. Érdekesség, hogy idén januári filmes pletykák szerint bizonyos jeleneteket újra kell forgatni, mivel azok az eszközök, amiket a szponzorok biztosítottak – vagy éppen a kütyük, amiket Q adott a 007-esnek – egyszerűen elavultak két év alatt. Ilyen például Bond telefonja, néhány ruhadarabja, az új Land Rover Defender sem annyira új már, és számunkra a fő attrakció, az órája is egy lassan másfél éves modell.
A 25. Bond filmben James órája a 210.90.42.20.01.001 referenciaszámú Seamaster Diver 300M, ami szinte mindenben más, mint a Diver 300M kollekció alapmodelljei. Az órát 2019. decemberének elején mutatták be, ami a 2020. április bemutatóhoz tökéletesen passzolt. A 2021. októberitől már kicsit talán messze van, de mielőtt új különkiadásért kiáltanánk, ismerjük meg a konkrét darabot – a budapesti Omega Boutique-nak köszönhetően hozzánk került az aktuális Bond óra egy példánya.
A méreten és a tok megszokott formáján kívül minden különbözik az alapmodelltől, ha nem is nagyon, de pont annyira, hogy semmiképpen ne keverhessük össze.
A 42 milliméteres tok megtartotta a korábbi formát, az ún. ‘lyre’, vagy csavart tokfüleket és a csonkakúp formájú hélium szelepet 10 óránál. Kivételesen nem acélból készült, hanem a sokkal könnyebb és egészen más színű titánból. Érdekes választás, de kézben fogva egyből értelmet nyer: nagyon könnyű és nagyon jó tapintású anyag, markáns, szálcsiszolt felülettel.
A számlapról a hullámok eltűntek, matt barna számlapot kapunk, ún. „tropical” hatású, csak úgy, mint az alu lünettabetét. A „tropical”, vagyis „trópusi” kifejezést az idők során a napsugárzás hatására kifakult számlapra szokták használni – újabban pedig a szánt szándékkal öregített alkatrészekre is. Erre mondják sokan, hogy ál-vintage, olyannak akar tűnni, mintha régi lenne pedig új. Ez egy elég vitatott területe a modern óráknak, olyan hangokat is lehet hallani, hogy egy modern óra ne akarjon ál-régi lenni, mindeközben azt gondolom, hogy ha sikerült ízlésesen régies hatásúra tervezni egy modellt, akkor mindenképpen érdemes. Azoknak, akiknek nem tetszik, számtalan más típus elérhető a piacon, a heritage modellek viszont virágkorukat élik.
Az indexek nagyobbak, mint az alapmodellen, sőt a domború zafírüveg – mindkét oldalán tükröződésmentes bevonattal – csak nagyít rajtuk. Az alapvetően sárgás színű világító festék kéken világít az indexeken és az óramutatón, a perc mutató viszont zöld. A tropical barna lünettán a számok és az indexek is világítanak, szintén kékkel.
Érdekes a hátlap. Az Omega saját tervezésű, jelenleg legjobb hárommutatós werkjét, a 8806-ost szerelték Bond legújabb Seamasterébe, 55 óra járástartalékkal bír, 25.200-as lengésszámon, Master Chronometer minősítéssel. Mi pedig ezt nem láthatjuk. Cserébe viszont megkapjuk a valósághű katonai jelzéseket. A hátlap tetejéről indulva láthatjuk a „broad arrow”-t, azaz a jellegzetes nyilat, ami jelöli, hogy az óra „A Korona” tulajdona, alatta a 0552 jelöli, hogy az órát a Brit Védelmi Minisztérium bocsátotta a Haditengerészet számára, a 923 7697 a búváróra, mint eszköz azonosítója, az alsó sorban pedig az „A” a menetes koronazárat jelöli, a 007 egy egyértelmű utalás Bondra, a „62” pedig a szolgálatba állás ideje, ami a Dr.No című film bemutatására utal, 1962-re.
A szíj kifejezetten szokatlan. Én alapvetően nem szeretem a mesh/milanese szíjakat, nekem ez a lovagi páncélra hajazó dizájn nem tetszik. Könnyűnek akar tűnni, de közben nehéz, és sok – például a Breitling Superocean Heritage mesh szíja ilyen.
Persze ez teljesen ízlés kérdése. Amikor először megláttam, még 2019. decemberében ezt az Omegát, az első gondolatom az volt, hogy miért nem volt elég a NATO szíj, a Spectre-féle Seamaster 300 is NATO-n futott (a filmben).
Egyrészt egy nagyon kellemes meglepetés a mesh szíj titánból. Pont azt a böszmeséget veszti el – szerencsére -, amit az acélból készült hálós szíjaknál érzek. Könnyű, vékony, de egyáltalán nincs játékóra érzete, főleg nem amikor felvesszük. Jól méretre állítható, könnyed, kényelmes viselet. És könnyedén cserélhető NATO-ra, tehát ha az abszolút Bond-élményt keressük, akkor pár ügyesebb mozdulat, és a tokfülek közé be is húzhatjuk a választott 22 milliméteres szíjat – amiből az Omega oldalán egy virtuális szíjválasztóval elég könnyű a megfelelő darabot kiválasztani.
Térjünk át a piszkos anyagiakra. Az árak az Omega német weboldalán (hazánkból látogatva az oldalt nincsenek kint árak) az alapmodell fekete számlappal és fémszíjjal 5.100 euró. Ha ugyanazt az órát szeretnénk viselni, amit Daniel Craig fog a 25. James Bond filmben, akkor 1100 euró híján kétszer ennyit, azaz 9.000 eurót kell fizessünk.
Megéri-e? Ha azt vesszük figyelembe, hogy egy a megszokott Seamaster Diver 300M-től nagyon sok mindenben eltérő, limitált szériás óránk lehet, és az említett eltérések tetszenek, akkor igen. Ha nem zavar a súlytalansága, a titán mivolta és hogy nincsenek rajta fényes felületek, akkor végképp. És egyébként is Bond…
Bár voltak olyan Seamasterek az elmúlt 28 évben, amik kiemelkedtek, de ha egy Seamastert kéne válasszak, ez lenne az.