Tissot PR516 Automatic – páros lábbal a középkategóriába!

Nem újkeletű a Tissot kollekciójában a PR516-os család. No nem is csak a kétezres-, de egészen a hetvenes évekig repülhetünk vissza.

Nálunk sem újkeletű a típus, szinte az összes aktuális verzióval foglalkoztunk már. Nagyjából egy éve jelent meg a kézihúzós kronó, aztán jött a kvarc változata, ősszel pedig személyes kedvencem, a hárommutatós PR516, valamint idén év elején beszámoltunk röviden arról is, ami most végre a kezeink közé került, az automata PR516-ról. 

Kétség sem férhet hozzá, hogy egyre csak frissülő modellkínálatával a Tissot egy nagyon jó úton halad ahhoz, hogy megerősítse az előző évszázadban megszerzett nimbuszát. Noha a Swatch Group családjába tartozó Tissot-t a csoport alsóbb felébe, a svájci belépő kategóriába sorolta id. Nicholas Hayek a nyolcvanas években, napjainkban már nehéz csak egyszerűen belépő kategóriaként emlegetni a Tissot-t és nem csak az árcédulák, hanem a nyújtott teljesítmény miatt sem. 

Árazás szempontjából kifejezetten széles tartományban mozog a Tissot, a 120.000 forintos kvarcórától a félmilliós karbontokos automatán keresztül egészen az egymilliós határnál az automata kronográfok zárják a sort. A PR516 pedig annak ellenére, hogy 2.145 frankos árral harangozták be, itthon br. 838.900 forintos áron jelent meg, ami kifejezetten jó HUF-CHF árfolyamot sugall (pedig nem erről van szó). 

Ennyiért pedig megkapjuk a hetvenes évek egy ikonikus kronográf dizájnját, egy középkategóriás, megbízható svájci kronográf szerkezettel. De a száraz adatokon túl a lényeg a hordhatóság, a leolvashatóság és a hangulat, ami a legnehezebben jöhet át képekről, videókról. 

A 14 milliméteres vastagság egy olyan szerkezetnél (A05.231) ami a 7750-es Valjoux család egyik leszármazottja, pontosabban a 7753-é, egyáltalán nem kirívó, sőt, 17-19 milliméteres tokvastagságokkal is találkozhattunk már más márkáknál. A vastagság mellett nagyon fontos adat még a tok hossza, tehát az alsó tokfülektől a felső tokfülekig. Aránylag kisebb átmérő mellé is társulhat hosszabb tok, és fordítva is igaz. Ami a kényelem alapját adja, hogy a hosszban a tok ne lógjon túl a csuklón. Ezt pedig a PR516 kiválóan teljesíti mindössze 48 milliméteres hosszával. A 41 milliméteres átmérő pedig egyébként arany középútnak számít.

A számlapon a fehér és a kék szín dominál, némi ezüstöt fémességgel fűszerezve. A számlap maga tiszta fehér, már-már porcelánfehérnek hat, de matt. Az indexek kerete és a mutatók polírozottak, így olykor világosnak, olykor sötétnek tűnnek. A stopper segédszámlapjainak pereme kék, csak úgy mint az üvegbetétes lünetta, és a percskála a számlap szélén, ezzel a színkombinációval érdekes, de nagyon jól leolvasható összképet alkotnak. 

A tok kidolgozása kifejezetten jó, a szálcsiszolás markáns és a polírozott letörés is kifejezetten pontosan készült el. Sőt, nem csak a tok oldalán, hanem a jubilee jellegű fémszíj szemeinek szélén is végigfut egy polírozott letörés. Nem csak jól néz ki, de drágának is hat. 

Elől-hátul zafírüveg zárja a tokot, ezt a werket érdemes is nézegetni. Összhatásban egy aránylag sportos, de világos alapszíne miatt akár elegánsnak is felfogható múltidéző kronót kapunk képességeihez mérten elég jó áron. A konkurencia első sorába a Baltic kerülhet, utána pedig már az egy lépcsővel drágább márkák.

Galéria: