Amikor ár/érték arányról beszélünk az órák esetében, akkor figyelembe vesszük a felhasznált anyagokat, megjelenést, a számlap részleteit, a szerkezetet, vízállóságot és a tartósságot. Ennek a versenynek az egyik nagy győztese az Orient Ray lehet.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Melyik a legolcsóbb in-house szerkezetes – tehát ahol a cég maga gyártja a szerkezetet és nem külső beszállítótól veszi-, mechanikus búváróra fémszíjjal, igényes kidolgozással? Nem a Rolex Submariner, nem Seiko Marinemaster, sőt, nem az Omega Seamaster. Ez az Orient Ray II.
Az órakedvelők három kategóriájának tudnám ajánlani szívből ezt az órát. Azoknak, akik egy aránylag olcsó, mechanikus órát keresnek vízpartra, vagy szabadidős viseletként, azoknak, akik egy megbízható és jó megjelenésű mechanikus órát szeretnének a mindennapokra és azoknak, akik búváróra-fanok.
A tok 316L rozsdamentes acél, 41,5 milliméteres, tehát a legtöbb férficsuklóra megfelelő méret. Legnagyobb előnye a Ray első generációjához képest, hogy a 2 óránál éktelenkedő napváltó gombot, amivel a dátum napját lehetett váltani, nemes egyszerűséggel eltüntették. A tökfülek felénk eső része szálhúzott, a tok oldala polírozott felületű. A fémszíj zárószemei sajnos továbbra sem tömörek, hanem hajtott kialakításúak, valamivel gyengébb ez a változat, mint a tömör szem. Maga a szíj szálcsiszolt acél, Oyster stílusú, 22mm széles. Picit csörgős, de masszívnak masszív. A számlap színével egyező színű búvárlünetta már 120 klikkes. A 200 méteres vízállóság mellé az egyik alapkövetelmény a menetes koronazár, ezt sem hagyták ki a modellből.
Két különböző számlappal lehet kapni, feketével és sunburst kékkel. Utóbbi lényegesen látványosabb, és élettel telibb. A számlapról semmiképpen nem mondanánk meg, hogy milyen értékű órában van, a kidolgozása remek, és a kék számtalan árnyalatával játszik a fény beesésétől függően. Három óránál pedig leolvashatjuk a hét napját és a dátumot. A rakott indexek pedig ha nem is másnap reggelig, de kifejezetten erősen világítanak.
A szerkezetet is frissítették az elődhöz képest, ami még hetvenes évek beli alapokra épült. Ennek köszönhető a 2 órától eltűnt napváltó gomb is. Az új, F6922 elnevezésű szerkezet az alsó és középkategóriás japán szerkezetekhez hasonlóan 21.600-as lengésszámon működik, újdonság és japán viszonylatban kifejezetten említésre méltó a másodperc stop és a koronáról való felhúzás lehetősége. A napi pontossága gyárilag -10 és +25 másodperc, de tovább szabályozható.
Amiről még nem volt szó, az az ára. Használtan 40-45.000 forint környékén hozzá lehet jutni, de azoknak, akiknek a bolti átvétel fontos 60-65.000 forint között vehetik meg az Orient Ray-t. Ez több, mint baráti, főleg azért az összhatásért, amit ez az óra ad. Alkalmas egyetlen órának, ha más nincs mellette a gyűjteményben, bár öltönyhöz már véleményes, vagy egyszerűen „játszósnak”. Az egyetlen dolog, ami a hiányérzetet felkeltette bennem, az a zafírüveg hiánya, de tény, ha még azt is megkapta volna a modell, akkor nem lenne különösebb jelentősége az USA belpiacos „Ray USA” modellnek. A szembejött darabok, tehát az Orient Ray II. és a fekete PVD bevonatos Orient Ray Raven II. jelenleg egy hosszútávú járáseltérés-mérésen futnak tulajdonosuknál, így jobbnak láttuk nem elállítani az időt. Biztató lehet viszont, hogy 208 óra, tehát éppen több, mint 8,5 nap alatt összesen 9 másodperc pluszt szedett össze, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy napi ~1 másodpercet siet az óra. Ez mindenképpen a gyári -10/+25 másodperces határon belül van, de bármelyik svájci óra is megirigyelné ezt az adatot. Tegyük hozzá, ez éjszakai pozicionálás, tehát az órát egy kitapasztalt pozícióban kell letenni éjszakára, és szerencse függvénye ebben a kategóriában.
Az órák a FiatalNémetAutók.hu tulajdonosának csuklójáról jöttek velünk szembe.
