Mostanra beláthatjuk, hogy az IWC idén felült az automata pilóta kronó vonatra. Lássuk ezúttal mivel leptek meg minket.
Ma már sok luxusóra gyártót nem a földrengető újdonságok bemutatása mozgat, hanem a jól bevált formák és szerkezetek finomítása. Így tett az IWC az utóbbi időkben a pilóta kronó kollekciójukkal. A lassú fejlődés egyik – logikus – előnye, hogy több idő alatt több órát kapunk. Ennek eredményeképpen ez az új megjelenés idén a harmadik, családjában pedig a kilencedik kronó. Nézzük, miként indult történetük.
Az IWC azon álmok rabjává vált, hogy óráihoz a légi közlekedésből merítsen inspirációt. Ha visszatekintünk a márka történetébe, ez teljesen érthető. Az elmúlt évek során a luxusóra gyártó több forrásból gyűjtött ötleteket óráihoz. Történetünk szempontjából az első megemlítendő IWC kronó a Porsche Design Chronograph 1, ami egyben a világ első titán tokkal szerelt, sorozatgyártott órája egyenesen 1980-ból.
Ezt követte az első Portuguese (majd Portugieser) kronó, mely „csak” az egyik a leghíresebb az IWC-k között. Az első pilóta kronó 1992-ben debütált 3711 referencia szám alatt. Ezen megjelenés óta töretlen az IWC pilóta óráinak sikere. A 2016-os SIHH-en bemutatott 3777-es ref. számú órák mai napig sikeresek, ennek bizonyítéka a frissen megjelent IW377726, melyből 1000 darabos limitáció készült.
Ezen forma előde csupán pár dologban különbözött: Ami legszembetűnőbb, hogy elhagyták a „T” alakú dátumablakot, így átkerülhetett a márkajelzés 3 órához. Eltűnt a számlap külsőbb széléről a számos percosztás, valamint a mutatók anyaga is változott. Összességében egy sokkal letisztultabb lett a megjelenése.
Az új IW377726-os modellt szépen megmunkált 43 milliméteres rozsdamentes acél tokkal, 21 milliméteres barna borjúbőr szíjjal és 60 méteres vízállósággal kapjuk kézhez, most először a „versenyzöld” – British Racing Green – számlappal. Kapunk mellé menetes koronazárat és zafírüveget. Sajnos-nem sajnos egy egyszerű dombornyomott hátlappal érkezik az óra, ami a belső lágyvas kerettel együtt teszi védetté a szerkezeteta mágneses mezőkkel szemben. A három segédszámlapon a folyamatos másodpercet (9 óránál), a stopper percgyűjtőjét (12 óránál) és az óragyűjtőjét (6 óránál) találjuk, melynek mutatói ródiumozva vannak.
A BRG, tehát British Racing Green a brit motorsport, valamint autóipar egyik meghatározó tényezője. Története még az 1900-as évek elejére nyúlik vissza, amikor – dióhéjban – Angliában tiltottak voltak az autóversenyek, viszont Írországban nem. Az akkori szokás az volt, hogy az adott év bajnokának országában tartják a következő évi versenyt, és mivel 1902-ben a brit Selwyn Edge nyerte a Gordon Bennett kupa versenyét, az 1903-as futamot Angliában kellett volna tartani. Mivel ott nem lehetett, így Írországba került, és az ír házigazdák tiszteletére a brit Napier versenyautók shamrock-zöldre lettek festve – minthogy minden országnak egy saját színre kellett fényezni a versenyautóit. Onnantól kezdve ez a zöld szín “ráragadt” a brit motorsportra és később, egyébként az egyszerű, hétköznapi autóiparban terjedt el a British Racing Green kifejezés.
A versenyzöld selyemszámlap pompázik a fényben. Talán csak a másodpercmutatón található piros díszítés töri meg kissé a finom eleganciát, és csempészi bele azt a kevés sportosságot, ami azzal jár, hogy vadászpilóták vagyunk. Egy 25 köves magas lengésszámú (28.800) szerkezet ketyeg bennne (caliber 79320) melynek alapjait az ETA 7750 adta. 44 órás járásideje mondhatni átlagos. Ugyanez a szerkezet található meg a 2016-ban megjelent testvéreiben is, ezen a téren tehát nem érkezett frissítés.
A modell több variációban is elérhető, majdnem minden pilóta óra családban található egy, ebből az ikonikus „örökzöld” formából. Választhatjuk őket bőrszíjjal vagy fémcsattal, különböző számlap variációkban, melyek közt szerepel a klasszikus fekete, az ugyancsak limitált fehér, az ezüst Spitfire, a barna Antoine De Saint Exupéry, és a kék Le Petit Prince.
Ezen óra a Classic család tagja, az ára pedig 5,250 font.
