A gyártó, aminek a legnagyobb előnye a pontos, strapabíró, megbízható kvarcóra volt szép lassan emelte a tétet, pontosabban az árkategóriákat. Az MTG és az MRG szériák már nem az olcsó kvarcórák közé tartoztak, hanem a minőségi, modern technológiai megoldással felvértezett kollekciók közé. Az MTG-B1000 érkezésével pedig a Bluetooth kapcsolat felé is nyitott az acéltokos sorozat.
Hirdetés
-----------
A generációk közepette pedig évfordulóhoz érkezett a széria, mégpedig a huszadikhoz. Eme jeles alkalomnak szentelve készítették el a Casio portfóliójába egyébként színességével is teljesen beillő MTG-B1000RB-2A-t. továbbiakban nevezzük egyszerűen Lunar Rainbow-nak, ahogy a gyártó is teszi.
A lunar rainbow, mint jelenség, más néven moonbow, egy a hold fénye mellett, vagyis annak hatására megjelenő szivárvány. Mondhatnánk úgy is, hogy éjszakai szivárvány. A Casionál pedig úgy gondolták, hogy az MTG szériát méltó módon lehetne ünnepelni, egy éjjeli szivárványos modellel.
Meg kell valljam, amikor először láttam, akkor nem tudtam mit kezdeni a látványal. Az óraipar szó szerinti szürkeségébe, amit a fekte, fehér, szürke, kék és néha a zöd váltakozása irányít, elsőre nehéz feldolgozni egy ennyire színes órát. Az idei Baselworld alatt felvett vlogunkban (link) Dávid már megemlítette, mint kedvenc, aztán azt gondoltam, hogy a lelkesedése alábbhagy, de a Bázel után egy hónappal megjelenő részben is emlegette (link), de én még mindig nem értettem.
Aztán egyre többet nézegettem, olvastam róla teszteket, de a legmeggyőzőbb mégis a róla készült videók voltak, valamint a svájci óraipar szürkesége. Így sikerült végül rászánni magam, és felkutatni egyet, amiben a Timecenter.hu volt a segítségemre. És miért kellett ehhez segítség? Az ünnepi kiadás mindössze 1500 darabban készül úgy, hogy minimális a felára a többi MTG-B1000-hez képest, ez is 1000 euró. Mivel a színes, játékos órák egyre nagyobb népszerűségnek örvendnek, a limitált kiadások szintén, sőt a közepesen drága Casiok is, így okkal gondolkodtam azon, hogy jut-e még nekem, főleg úgy, hogy hazánkba július végén kerültek, én pedig október elején szántam el magam. Még prohardver (óra)fórumos időkből tudtam, hogy a Timecenter.hu igen segítőkész ilyen fronton, így megkerestem őket, hogy ha még netán lenne szivárványos Casio, elhoznám. Volt, ha jól tudom egy darab még.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Kezdjük a mérettel. Hatalmas. Nem akorábbi MTG-hez képest, hanem a többi órához képest. Érdemes ezeket a G-Shockokat mindig egy kicsit más szemmel nézni. Ennek nem az a dolga, hogy beférjen az ingujj alá, vagy az, hogy szolidan megbújjon az ember csuklóján, hanem az, hogy minden lehetséges módon védje az óra szerkezetét a külső behatásoktól. És az sem hátrány, ha még jól is néz ki. Ha kellően széles a csuklónk, és nem lóg le az óra, akkor viszont egy pillanatig sem fog zavarni a mérete.
A tokfülek szerencsére nem nyúlnak hosszan előre, van lejtésük, így a puha, kényelmes gumiszíj szépen rásimul a csuklóra. A Casionál nem bízták a véletlenre a szíj rögzítését sem. Egy rendkívül masszív rendszert találtak ki. Ha ez rendesen be van csavarva, nehezen szétrobbantható. Legalábbis a szíj rögzítése biztosan tovább fogja bírni, mint a csuklónk.
A számlap fényérzékeny – a tough solar szerkezet fénygyűjtője -, négy segédszámlapot helyeztek el, látványos, egy számlaphoz képest monumentális keretekkel. Fent 12 óránál egy 24 órás számlap, 9 óránál egy funkcióválasztó számlap, ahol láthatjuk a hét napjait, a funkciókat, és egy skálát az akku töltöttségének, 6 óránál egy második 12 órás segédszámlapot, és mellette egy apró délelőtt/délután kijelzést.
Érdemes kiemelni az indexeket, a segédszámlapokat és a számlap textúráját. A négyzetrácsos minta visz némi finomságot az összhatásba, mégis erőteljes, az indexek és segédszámlapok pedig masszívak, kiemelkednek a számlapból, és kifejezetten jó kidolgozásúak. Gondoljunk csak bele, hogy piedesztálra emeli magát a svájci óraipar, ha festett helyett rakott indexeket használnak, itt pedig alapvető.
Bal oldalt egyetlen gomb van, a funkcióválasztó. Ha az alaphelyzetben egyszer megnyomjuk, akkor a funkcióválasztó segédszámlapon a mutató átugrik a hét napjáról a stopperre, ha még egyszer megnyomjuk, akkor az időzítőre, harmadszor pedig az ébresztőre. Az időzítőt és az ébresztőt úgy tudjuk beállítani, hogy a funkció kiválasztásakor kitekerjük a koronát, elő állásba húzzuk, és beállítjuk a kívánt értéket. A koronát visszanyomjuk, betekerjük, és bekapcsoljuk az ébresztést. A másodpercmutató egyik szerepe ugyanis, hogy egy-egy funkció helyzetére mutat. Például, hogy az ébresztő be van-e, kapcsolva, vagy nincs. Ha időzónát váltunk, akkor a másodpercmutató lépked a számlap szélénél lévő gyűrűre írt városkódok között.
A jobb oldalon két gombot és a koronát látjuk, a felső indít, megállít (stopper, időzítő), az alsó pedig nulláz. Ha alaphelyzetben vagyunk, az alsó gomb nyomva tartásával a másodpercmutató a 10 órai index mellé festett kis Bluetooth jelre ugrik, innentől lehet vele kapcsolódni. A telefonra letöltve a G-Shock connected appot, könnyedén tudunk kapcsolódni, és pont azokat a funkciókat beállítani, amiket telefon nélkül is tudnánk. Más téma, hogy itt látunk akksi töltöttséget, szinkronizálások és idő-korrigálási adatokat, satöbbi. Szóval jó, használható, néha tényleg gyorsabb így beállítani az időzítőt, vagy az ébresztőt, vagy a második időzónát (a 6 órai segédszámlapon), sőt, egészen látványos, amikor a telefonon rányomunk, hogy cserélje fel a klasszikus órafunkció által mutatott időt a kis segédszámlapon levő második időzónával. Ekkor a mutatók elkezdenek táncolni, és egyszercsak beáll minden a pontos helyére. Itt meg is jegyezném a szőrszálhasogatóknak, hogy a másodpercmutató indexre üt, nincs elcsúszás.
Az 5544-es szerkezet MultiBand 6-os, tehát 6 atomóra jelét képes fogni a világ különböző pontjain (nem egyszerre, hanem összesen) egy nap akár hatszor is szinkronizálhatja a jelek alapján az időt, de az első sikeres után aznap már többször nem próbálkozik. Az akksija 5 hónapig bírja, ha nem éri közvetlen fény, de nincs teljes sötétben, ha pedig teljes sötétben van, akkor 18 hónapig, ekkor ugyanis megállítja a mutatókat, és csak akkor lépnek újra működésbe, beállva a pontos időre, ha fény éri. Érdekes megoldás még a mutatók működtetése. Ahhoz, hogy a lehető legkevésbé függjenek egymástól a segédszámlapok, mindegyikhez külön motort kellett elhelyezzenek.
A végére maradt a tok, pontosabban a színe. Az IP bevonat (ez olyan, mint a LED dióda, meg a CD lemez, mivel az IP-ből a P a plating, tehát a bevonatot jelenti), a PVD (Physical Vapor Deposition) egyik fajtája. A PVD-t már ismerhetjük a fekete bevonatos órákról. Sokan nem szeretik, mert kopik. Az ion plating némileg más módszerrel készül. A tokok itt is PVD bevonatot kapnak, viszont eközben abba a térbe, ahol ez rákerül a tokra, ionokat gyorsítanak fel mesterségesen és „ütközetik” az anyaggal. Ez nagyjából így néz ki a valóságban, és így egy nagyon fura levezetésben. A kezelés végére a felület elnyeri ezt az érdekes, különböző szögekből enyhén máshogy játszó, szivárvány-szerű színt.
Tegyük félre a szivárvány napjainkra már-már negatív mellékzöngéjét (ami nem a pride miatt negatív, hanem azok miatt, akik annyira egyszerűek, hogy egy színkombinációt kizárólag egy valamihez képesek kötni) és lássuk meg benne a játékosságot, a változatosságot és a vidámságot. Mert a színek – számomra – a vidámságot hordozzák magukkal. A tok felső része szálhúzott, a pereme 45 fokban tört (anglázs), tükörpolírozott, de itt is szépen játszanak a bevonat színei. Számomra a tok oldalán a bevonat egy kicsit elnagyolt lett. Közelebbről megnézve viszont látjuk, hogy nem a bevonat elnagyolt, hanem a felületkezelés. Ettől függetlenül a hangulatát ott is ugyanannyira visszaadja, ez csak egy apró részlet, amire jobban figyelhettek volna. Igaz, Európa ezen feléről nem lehet tudni, hogy ez bug, vagy feature.
Nem szabad megfeledkezni három nagyon fontos jellemzőről: A tükröződésmentes zafírüvegről, ami tényleg nagyon jól áll neki, valamint a menetes koronazárral, és az egyik legfontosabbról, a 200 méteres vízállóságról. Ez tényleg egy „ultimate” darab. Bár színházba nem venném fel. A számlapot egy 7 óránál elhelyezett apró LED világítja meg gombnyomásra. Nem rossz, de nagyon fura, ahogy részelegesen vetíti csak a számlapot. Cserébe feltölti annyira az indexeket és a mutatókat, hogy pár percig még látszódjanak.
Ami számomra egy nagyon érdekes tapasztalat az órával kapcsolatban, hogy amióta megvan, az egyik legkedvencebb darab lett. Sokszor még a Datejustot is visszataszítja az óratartóba, és ha összeszámolom, akkor az elmúlt másfél hónap alatt többször volt rajtam ez, mint bármelyik másik óra, akár saját, akár olyan, ami tesztelni, vagy vlog forgatásra került hozzám. A szerethetőségével és különcségével elfeledteti, hogy kvarc. Pontosabban nem elfeledteti, hanem eléri, hogy ne zavarjon, ne legyen ezzel kapcsolatban egy szem rossz érzésem sem – ami kizárólag azért lehetne, mert a mechanikus órák híve vagyok. Érdekes élmény volt, amikor egy órás rendevényen az egyik kiállító megszólított, azzal a mondattal, hogy az egész rendezvényen nekem van a legkúlabb órám. Ez tényleg meglepő volt. Ha hozzátesszük, hogy ez a darab biztosan nem jön minden nap szembe, akkor bátran mondhatjuk, hogy egy különleges Casioról van szó.
A Lunar Rainbow beszerzésében a Timecenter.hu nyújtott segítséget.
Galéria:
