Az első Datejust mementó azért íródott meg lassan két éve, hogy emléket állítsak első Rolexem történetének – ami egy óra…i számára egy hatalmas mérföldkő -, és elmeséljem azt az utat, ahogy eljutottam hozzá, a közös kálváriát, és a továbblépést. A történet viszont folytatódott, mivel nem tudtam elszakadni a Datejustoktól, és az első rész után valamivel több, mint egy évvel megírtam a második részt, ami arról szólt, hogy hogy találtam vissza. Most pedig itt a harmadik. Megnézzük milyen egy személyes kvarc-válság, kalandozunk a Magyar Postával és elutazunk Kambodzsába, valamint Thaiföldre…
2019 nyarán ért véget az előző rész érdemi része, azóta pedig rengeteg minden történt, nagyon sok óra ment át a kezeim között, legyen szó frissen bemutatott darabokról, vagy vintage modellekről, és egy nagyon érdekes fordulat is történt, mondhatni megéltem a magam kvarcválságát. Nagyon hosszú lesz ez a fejezet, három egész oldal, érdemes előtte bekészíteni üdítőt, csipszet.
Hirdetés
-----------
Az egész ott kezdődött, hogy szeptember környékén egyre többször került elém a Casio G-Schock MTG B1000RB reklámja, vagyis a Lunar Rainbow-é. Bár láttam és fogtam már drágább Casiokat az MRG szériából is, már az acél G-Shock körüli hájpról is azt gondoltam néha, hogy nonszensz, elvégre egy óra, ami alapból 30-40.000 forint, az acéltokban, elég gyér minőségű acél szíjjal miért kerül 160-180.000 forintba – érthetetlen. Később pár hétig volt nálam egy, értettem, hogy csak úgy lehet kiemelni ennek a modellnek a jelentőségét, hogyha jelentősen drágább az alapváltozatnál, elfogadtam. De hogy az MTG Lunar Rainbow 1000 euró… Ez egyre jobban mozgatta a fantáziám és azon kaptam magam, hogy érdekel az óra. Gondoltam egy nagyot és a Timecenter (Borkutime) segítségével még sikerült hozzájutnom egy darabhoz – limitált modell révén nem árasztották el vele kis hazánkat.
Természetesen bekerült a Vlogba, született róla szép hosszú, kimerítő cikk is, és rengeteget volt rajtam. A Lunar Rainbow 2019. október első felében érkezett meg hozzám. Nem sokkal később végre sikerült megcsípnem egy kiskaput a Timex rendszerében, és időben lecsapni egy Q Timexre. Aranyos kis heritage modell, ami a bejelentése után sokáig elérhetetlen volt, mivel ahogy újra elérhető lett, percek alatt el is fogyott. Ami abból a szempontból nem csoda, hogy relatíve olcsó, Pepsi lünettás, plexis, és nagyon jó, valóban késő-hetvenes évek hangulata van.
Itt kezdődött csak igazán a baj. Azon kaptam magam, hogy a Lunar Rainbow és a Q Timex van rajtam a legtöbbet, a Datejust pedig csak néha napján. A Datejust, amit annak idején visszasírtam. De ilyen az ember, mindig az új dolog az érdekesebb. Két mechanikus óra mégiscsak be tudott férkőzni a mindennapokba, az egyik a Datejust, a másik pedig az Alexander Shorokhoff Kandy Avantgarde 2. Ezt még a nyáron, alapvetően az esküvőmre vettem, hogy legyen egy bolondos, szórakozott darab, végül mindig ez lett az inges-óra. Tetszett a bohókássága, az anyaghasználat, a gyöngyház-sakktábla 12 óránál, fölötte a vékony aranyszálból kiírt 60-as, a mintázat, tehát egy kifejezetten vidám, szokatlan, de a maga módján mégis elegáns darab. Mostanra pontosan a Shorokhoff került háttérbe, talán Inhorgentán volt rajtam utoljára, amikor magával a mesterrel, Alexanderrel találkoztunk.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Amellett, hogy számtalan érdekes óra próbálta elterelni a figyelmem a kvarcokról, így például a kerámiából készült Panerai Luminor 1950 kronográf, vagy egy kék számlapos 116200-as Datejust, de egyik sem tudott megingatni, a Lunar Rainbow és a Q Timex uralták a mindennapokat. Elérkeztünk 2020 januárjához és úgy éreztem nem halogathatom tovább a Datejust jubilee szíjának felújítását. Ekkor még nem tudtam, mire vállalkozom.
A Posta és a Rolex szíj
Tisztességesen eljárni úgytűnik ezesetben egy nehezebb, lassabb és drágább út, mint élni a távol keleti rendelések jellemző trükkjeivel. Úgy gondoltam, hogy átlépve a harmincat, a lehető legtöbb dologban megpróbálok a lehető legszabálykövetőbben eljárni, mert gondolom azt, hogy ha én így teszek, és legalább egy embernek példát mutatok és ő is így tesz, akkor szépen lassan jobb hely lehet a Föld. Két és fél hónappal később eziránt a lelkesedésem nem volt ilyen erős, de ne szaladjunk előre.
Elhatároztam, hogy kijárom az útját annak, hogy hogyan lehet ugye javításra kiküldeni egy szíjat Hongkongba úgy, hogy az javított termékként visszajöjjön, és ne kelljen a vámmal azon vitatkoznom, hogy azt a terméket nem most vettem, hanem felújításon járt kint – tavaly ugye pont kellemetlenül jött ki, hogy másfél hónapig kellett bizonygatnom a vámnak fotókkal, egyebekkel, hogy nem egy új Rolex Oyster szíj van a csomagban, hanem egy javításra küldött szíj, ami az enyém. Végül nem tudtak mit kezdeni velem, és átengedték, pont valamelyik tavaly év eleji vlog rész forgatása alatt jött meg.
Na most januárban leleveleztem a Magyar Postával, hogy hogyan kell ezt csinálni. Letöltöttem a formanyomtatványokat, kitöltöttem előre, pontosan, mindet.
01.24-én elmentem a postára, de sajnos a csomagfelvevő bácsi nem tudott mit kezdeni a feladási igényemmel, mivel szerinte ilyen kifelé is vámolós eljárással csak 1000 euró fölött lehet, az enyém meg csak 800 euróra lenne biztosítva. De a főosztályvezetőt fel tudja hívni, igaz már otthon van, de ha nagyon szeretném, akkor megpróbálja elérni, mert akkor ő megmondja, hogy akkor hogyan lehet EMS-sel kifele vámolással értékbiztosítva feladni egy borítékkal együtt bruttó 88 grammos csomagot. Nem vette fel a főosztályvezető. Szomorúan eljöttem és írtam egy levelet a Postának, hogy minden tiszteletem azé, akivel leleveleztük a folyamatot, de ez nem ért semmit, mert nem tudtam feladni.
Felhívott még hétvégén egy kedves hölgy, hogy mikor mennék legközelebb és melyik postára, mert akkor odaszól, hogy vegyék át tőlem a csomagot, nem is érti, hogy történhetett és elnézést kér. Megállapodtunk 01.27 hétfő reggel 8 órában, nekem aznap délben kellett elindulnom a reptérre, hogy a saját nászutamat le ne késsem, titkon volt egy olyan vágyam, hogy mire hazaérünk két hét múlva, a szíj már-már készen lehet pár napon belül, elvégre az EMS, mint nemzetközi gyorsposta biztos nem viccből gyors.
De.
Lapozz! Utazunk…
