Lássuk be, az órák funkciója napjainkban sokkal inkább (úri) huncutság, hobbi, múltidézés, semmint teljes mértékben szükséges funkció – legalábbis többnyire.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Nem az óra és perc kijelzésére gondolok, hanem azokra a további feladatokra, amikre egykoron az órák plusz funkciói, azaz komplikációi jelentették a megoldást. Öröknaptár, holdfázis, stopper, és fokozott vízállóság. Most maradjunk ez utóbbinál, a búváróráknál.
Az Orient M-Force sok-sok év után tavaly kapott modellfrissítést, ami igazán ráfért már. Az előző generáció is keresett volt, de dizájnja fölött eljárt az idő és régóta a palettán volt már. A japán gyártó búváróráit, ha rangsorolnunk kéne, akkor az első lépcsőfokon áll az egyik legjobb ár/érték arányú búváróra, az Orient Mako 3, amit éppen 100.000 forint környékén kaphatunk meg, zafírüveggel, másodperc stoppos, kézzel is húzható szerkezettel. A második lépcső a korábban már bemutatott Orient Diver RA-AC0K sorozat, a harmadik a Triton, ami már ISO minősítéses búváróra, de kifejezetten letisztult, hétköznapi dizájnnal, a negyedik lépcső pedig az M-Force.
Ami miatt fél lépcsővel a Triton fölött állhat, az a brutalista megjelenés. A vlogunkban a megjelenéskor már foglalkoztunk a modellel, több színkombinációt megismertünk, most pedig egy limitált darabhoz van szerencsénk. Az órák világában két féle limitációt különböztetünk meg. Az egyik az „egy a valahányból” feliratot kapja. Itt teljesen ellenőrizhetetlen, hogy hányadik a miénk, hány darab készült, satöbbi, pedig egyáltalán nem lenne nagy munka a hátlapokat megsorszámozni, a sablonszöveg helyett. A másik féle limitáció, amikor pontosan tudjuk, hogy a miénk a hányadik a mennyiből. A plusz 1 a Casio-féle, amikor csak annyit mondanak, hogy limitált, a neten annyit írnak, hogy háztartásonként 1 darab készült (one per household), de megjelenés után 10 perccel már nem elérhető online – se.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Az Orient az őszintébb utat választja, és láthatjuk, hogy hányadik darabot foghatjuk a kezünkben a limitált szériából – ezesetben egy egészen különleges darab került hozzánk, az 1. darab az 1000-ből.
Az új M-Force Raikou (azaz villám, mint a megjelenést inspiráló jelenség) dizájnbeli lényege, hogy a saját képükre formálták a Seikonál a Tuna kollekcióban már 1978 óta ismert külső héjat – amit a Seikonál a gyártó ‘shroud’-nak nevez, a fanok pedig a tonhalkonzerv konzervdobozának. Amit az Orient viszont nagyon másként csinált, hogy a vékony konzervdoboz bár körbefogja az egész órát – pontosabban a lünettát és a tokbelsőt -, de a korona alá és fölé rendkívül masszív, brutális koronavédőket rajzoltak. A kerekítve 48 milliméteres tok (pontosabban 47,3mm) viszont nem hat hatalmasnak, mivel a tokfülek aránylag rövidek lettek, és a fekete szín is slankít.
Amitől az M-Force egyrészt elpusztíthatatlannak hat, másrészt meg tényleg nehéz úgy beütni a koronát, (vagy akár a lünettát), hogy sérüljön, de mégsem macerás tekergetni – természetesen menetes koronazár rögzíti a biztos vízállóság érdekében. A szíj az úgynevezett jól elvégzett házi feladat kategóriájába tartozik: nem éri el az Orient Starok nagyon jól kitalált és kivitelezett szögletesített-szemű szíjainak minőségét, de az árkategóriájában kiválóan helyt áll.
Az F6727-es szerkezet nem nyújt újdonságot, de a dolgát tisztességgel végzi. Másodperc stoppos, kézzel is húzható automata szerkezet, dátumkijelzéssel, 40 órás járástartalékkal. A zafírüveg ebben a szegmensben már alapkövetelmény – pedig pár éve még… -, és kiemelendő a jó minőségű tükröződésmentes réteg is, ami miatt néhány szögből olyan, mintha nem lenne üveg az órán.
A cikk végére hagytam a lényeget, hogy mitől limitált ez a kiadás? A színektől! Igaz, szín nincs benne sok, de az a kettő, ami van, az a személyes kedvencem. A fekete és a sárga egészen jó összhangját találták meg a japánok, a fekete PVD-bevonatos tokkal kontrasztban, a sárga számok a lünettán, a sárga gyűrű a koronán és a percmutató sárga vége pont adnak annyi életet a feketének, hogy egy látványos összképet kapunk. A hatalmas fehér indexek és a szépen kidolgozott, kivágott mutatók könnyen leolvashatóak – egyébként kategóriájához képest ezek a mutatók kiemelkedőek minőség és forma szempontjából is.
A kényes kérdés mindig a legvégére marad: az ár. Ez az 1000 darabra limitált fekete-sárga M-Force Raikou pár forint híján 200.000. A nem limitált alapmodell gumiszíjon 175.000 forint, a többi változat – amik a videóban is szerepelnek -, 190.000 forintért vihetőek haza. Tehát a limitációnak nincs jelentős felára, és ez a méhecskék színkombináció bőven megéri ezt a különbséget.
Galéria:
A teszt darabot az Orient hivatalos importőre a Next-Time Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.
