Az óraiparban nem ritka jelenség, hogy egy gyártó beszáll valamely sportágba, mint akár egy csapatnak, akár egy egész sporteseménynek a támogatója, vagy névadó szponzora.
Kis hazánkban ritkább az ilyen, egy kiemelkedőt viszont az órakedvelők jelentős része tud mondani, ez pedig a Seiko, a verseny-katamaránjával, amivel már jó pár éve kergetik a Kékszalag győzelmet, évről évre egyre inkább megközelítve.
2021 nyarán, a Kékszalag után a csapat kormányosa bedobta az ötletet, miszerint ha fejlődni szeretnének, akkor kell egy új hajó, építsenek egyet. Meg is volt az irány, csak elhatározás és pénz kellett volna hozzá. Az egyik maradéktalanul megvolt, a másik meg…
Ez volt az a pont, ahol a csapat tulajdonosa, a Seiko Magyarország ügyvezetője és tulajdonosa Lichtenberger Attila úgy döntött, hogy ezt meg kell filmesíteni. Egy stáb követte nyomon a csapatot a fontosabb-, valamint a fontosnak remélt napokon.
Mielőtt teljesen elmerültem volna az órák tengerében, film utómunkával foglalkoztam, és az utolsó 4-5 évben, amikor én vállaltam bizonyos archiválási feladatokat – HDCam szalagra kellett kiírni a hazai finanszírozású játék-, és dokumentumfilmeket -, láttam néhány magyar filmet. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy 3-400 film biztosan végigment a kezeim között. Legyen az rövid-, animációs-, kisjáték-, vagy egész estés film. A végére már éreztem, hogy könnyedén el lehet dönteni, hogy mi jó, mi nem jó, mi lett túl rövid, vagy hosszú, érdekes volt-e a történet, és a többi.
A „Viharok hullámain a Kékszalagért” című film éppen több, mint 1 óra 40 perc, ami elsőre soknak tűnhet, de egy teljes hajó megépítését –egy hazai repülőgépgyárban, ahol mi is forgattunk, ITT – , a kékszalagra való felkészülést, és egy nagyon izgalmas versenyt foglal magába, nagyon gyorsan eltelik az idő. Ami nekem különösen tetszett, az a csapaton érezhető bajtársiasság, a közös cél szentsége és a tenni akarás. Szépen hullámzik a film csúcs-, és mélypontok között, néha azt gondolod, hogy végre minden sínen van, menni fog nekik, aztán történik valami teljesen váratlan, ami nem csak nekünk, hanem a csapatnak is váratlan. Visszalép a szponzor, késik a megrendelt alapanyag, kiesik egy-két csapattag és még több minden más, amire nem gondolna senki. És minden hullám között azt reméljük, hogy mostmár végre jobbra fordul a csapat sorsa, együtt izguljuk velük végig az építést, a felkészülést, és a versenyt. A stáb általában jókor volt jó helyen, így sok izgalmas pillanatot sikerül lencsevégre kapni, a hajózós pillanatokat pedig profin elhelyezett akciókamerák örökítették meg.
Minden nyáron egy-egy alkalommal van szerencsém egy rövid körre felszállni a Prospex team hajójára, így nem volt teljesen ismeretlen a csapat és a hajó, természetesen az a fél-fél óra szinte semmi, de nagyon sok olyan vitorlás, vagy verseny-vitorlás mozdulat, mondat van, amit legalább egyszer át kell élni, különben nem értjük. Amikor a semmiből elhangzik, hogy „nagy pöff jön” és 3 másodperc múlva érezni, hogy egy erős szél kap bele hatalmas vitorlába, és gyakorol egészen félelmetes erőhatásokat a hajóra, elképesztő érzés. Az is hihetetlen, hogy a víz fodrozódásából látják, hogy milyen szél következik pillanatokon belül. Bátran merem állítani, hogy ez összességében több, mint egy hobbi, ilyen szinten művelni ezt, már abszolút professzionális szint.
Aki ismeri a Prospex-Delta teamet azért, aki csak a Seiko-t szereti, de a csapatot nem ismeri azért, aki pedig az órák világában nincs otthon, de a vitorlázásban annál inkább, az pedig azért nézze meg a filmet. A Prospex Team YouTube csatornán 2023.06.25-től elérhető a film: