Míg az autók egyre nagyobbak, addig az órák egyre kisebbek lesznek. Már évek óta szajkózza az órás közösség, hogy leáldozott a hatalmas órák kora, már nem menő a 48 milliméteres óra egy vékony csuklón. Most az Edox egyik legnépszerűbb modellcsaládja, a SkyDiver is egy kisebb taggal bővül.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Ahogyan a legtöbb márka, az Edox is meghagyta a méretbeli döntést a vásárlók a kezében. Összességében ez a visszatért kisebb órás trend mindenkinek a javára válhat. Aki 40 milliméter feletti modelleket keres az továbbra is megtalálja azokat a kínálatban, a kisebb csuklójú embereknek pedig itt vannak az új modellek. Aki pedig a kettő között van valahol, annak több választási lehetőség jut.
Az Edox SkyDiver története 1973-ban indult, vagyis valószínűleg akkor indult. A legenda úgy tartja, hogy egy svájci tábornok az ejtőernyős csapatának szeretett volna egy könnyen használható órát, ami végül a SkyDiver lett. Innen az elsőre furcsa, „égbúvár” elnevezés. Ez az egész egy pár éve, a márka archívumából, felbukkant tervrajz miatt lett ismét aktuális. Hogy a rejtélyes tábornok valóban létezett-e azt nem tudni, de egy biztos, hogy SkyDiver már volt a 70-es években is. 2019-ben újraélesztették, majd népszerűségének hála egyre több variációt hoztak ki belőle. 2021-ben megjelent egy igazán vintage hatású limitált kiadás, amely most kisebb méretben, de az állandó kollekció tagjaként tér vissza.
38 milliméter átmérőjű az acél tok, ami 4 milliméterrel kisebb elődjénél, de 13,7 milliméteres vastagságán lehetett volna még csiszolni. Szerencsére ügyes tervezéssel a vastagság optikailag nem zavaró. A túlnyúló lünetta és a levesestál jellegű hátlap karcsúsítja. Ha megkérnék valakit, hogy rajzoljon egy búváróra tokot, szinte biztos, hogy valami hasonlót vetne a papírra. Ez egy egységnyi búváróra, ami népszerű volt akkor és most is. Van aki kifejezetten casual, letisztult órát keres a hétköznapokra, de egy búvárórában sokkal több a karakter és ugyan úgy, ha nem jobban, ellátja feladatát.
A számlap jól ki van töltve, mégsem zsúfolt. Itt is az hozza a vintage érzést, hogy az indexek beljebb kerültek és a percskála hosszú pálcikái érintetlenül futnak körbe. Ha megnézzük a legtöbb modern órát, ott az órajelölők és a percskála egyazon területen osztoznak, ezzel több helyet hagyva a számlap közepén. Egészen egyedi az applikált indexek formája. Természetesen ezek és a mutatók is lume-al festettek. 3 óránál dátumablak köszön vissza. Kissé kaotikus a nyomtatott feliratok tipográfiája. Négy különböző betűtípust találunk.
Egy Sellita SW200-1 ketyeg a tömör hátlap mögött. Nem kell bemutatni, 4 Hz és 38 óra járástartalék. Ez utóbbi már kínos lehet, de még csak itt tart a belépőkategóriás, beszállítói szerkezetgyártás. A Powermatic 80 terveinek jogvédettsége még jó pár évig él, így valami mást kell majd kitalálnia a Sellitához hasonló gyáraknak. Vagy nem. Ha marad a kereslet, akkor fölösleges változtatni. Egy fekete és egy kék számlapos, acél csatos verzió az állandó kollekció tagjaként mutatkozott be, de megjelent pár színesebb limitált kiadás is bőrszíjon. 1.575 euró az új modellek ára adók nélkül.
