Ha akarnám sem tudnám titkolni, hogy nagyon kedvelem az Evolvens Budapestet. Hazai márka, hazai motiváció és kivitelezés is, mindez alulról építkezve. Most egy finomabb, némileg visszafogottabb darabbal találkozhattunk.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Persze nehéz a klasszikus visszafogottságról beszélni, ha valami 44 milliméter átmérőjű és búvárlünetta van rajta, de most nem egy LUC Chopard-hoz, vagy Vacheron Constantinhoz kell mérjük a visszafogottságot, hanem a márkához, magához. Korábban már többször ejtettünk szót az Evolvensről, ’18-ban bemutattuk a márkát, ’21-ben, amikor frissült az online konfigurátoruk, akkor pedig elkészítettem egy darabot saját magamnak, és ezen keresztül mutattam be a konfigurátor működését, tavaly karácsonyra pedig állandó szerzőnket Dobai Dánielt leptem meg egy általa megtervezett modellel. A kínálat évről évre bővül, változik, vannak választható tokformák, méretek, amik eltűnnek, vagy megjelennek, de az alapító Mezei István elég jó úton halad afelé, hogy egy összekeverhetetlen stílusvilágot teremtsen márkájának.
Bár már van 43 milliméteres, lágyabb vonalvezetésű, kevésbé vastag tok svájci szerkezettel, ebben az esetben maradtam a 44 milliméteres, 8-as Miyotát használó toknál. A 8-as szériájú Miyota sokáig szitokszónak számított az életemben, nem lehetett koronáról húzni, nem volt másodperc stop, csúnya is volt, és pontatlan. Aztán szép lassan reszeltek rajta, a hiányolt funkciókat megkapta és személyes tapasztalatom szerint a járáseltérés frontján is kisebb a szórás. Varázslat nincs, ez egy olcsó werk, nem véletlen kerül 200.000 forint alatti órákba, a Miyota 9-es szériája, már bőven ETA színvonalú, de az ára is magasabb. 42 óra járástartalék, 21.600-as lengésszám és 5,67 milliméteres vastagság jellemzi a werket, ez abszolút belépő kategória.
A konfigurátorban az órának szinte minden része választható, így az összeállítható kombinációk száma millió fölötti, ami nagy szó. A saját szkelettált számlapos DLC-s modellhez képest most sikerült egy igen visszafogott órát összerakni. Matt acél tok, hozzá passzoló korona, szálcsiszolt lünettabetét apró fekete számokkal és egy teli kék számlap, amire nyugodtan rámondhatjuk, hogy szendvics számlap, noha az indexek helye nincs világító festékkel töltve. A szálcsiszolt felületen szépen játszik a kék szín, az egészen világos jégkéktől a sötétebb árnyalatokig.
Az egységes, nem kirívó összeállításhoz egy világosbarna bőrszíj passzolt leginkább, a kék szálcsiszolt számlappal együtt csak folytatja az összhatás frissességét, lazaságát, miközben egy olyan órát látunk, amit kellő csuklóméret mellé akár inghez is felvehetünk, nem lesz megbotránkoztató.
Tény, hogy nem egy klasszikus öltönyóra, de akinek szimpatikus a márka, nem csak az eddig ismert szkelettált számlapok közül válogathat, hanem átevezhet a visszafogottabb, csendesebb vizekre. A számlapra, rotorra, tokra egyébként bármilyen logót, feliratot kérhetünk, én most megelégedtem egy kronometer logóval.
