A búvárórák igazi fanatikusainak talán mond valamit a Squale név, a kezdő órakedvelőknek viszont kevésbé. Pedig egyike azoknak a gyártóknak, akik a búvárkodásra alkalmas tokok tervezésében és készítésében már a kezdeti időkben is kivették a részüket.
Hirdetés
-----------
A technológia azóta sokat fejlődött, kisebb és nagyobb gyártók egyaránt megtervezik és elkészítik, vagy elkészíttetik maguknak a 3-500, vagy akár 1-2000 méter mélységig vízálló tokokat, ez már nem okoz különösebb fejtörést. Talán ezért is merült feledésbe az annál többre érdemes Squale.
A negyvenes évek végén kezdett a márka későbbi alapítója Charles von Buren tokokat és egyéb alkatrészeket készíteni óragyártó cégeknek, akkor még Buren S.A./Montres cégnév alatt, de már a későbbi logóval, a cápával. Az ötvenes években, egész pontosan 1959-ben hozta létre a mai napig létező Squale márkát, és vitte tovább a logót. Az általa készített tokok búvárberkekben legendásnak nevezhetőek. Rajta kívül egy ismert tokkészítő neve forog a mai napig az órások között, Erwin Piquerez SA (EPSA), akinek a nevéhez köthetőek a két koronás Super Compressor tokok, amit a Longines Legend Diver által ismerhetnek azok is, akik nem mélyültek el a búvárórák történetében.
Térjünk vissza a Squale-hoz és nézzük meg az 50 Atmos ref.1521 elnevezésű, heritage vonalakra épült típust. A tok acél, minden része polírozott, érezhető, és látványos, de nem hegyes élekkel, oldalába gravírozva a márkanév. A búvárlünetta széle úgynevezett coin-edge, tehát „pénzérme szélű”, ezzel próbálták a víz alatti tapadást növelni.
Az acél lünettabetét a számlap kékjével megegyező színű, a számlap pedig kék.
De nem is akármilyen. A textúrája (selyemszámlap) a kék számtalan árnyalatát mutatja meg nekünk, attól függően, hogy milyen irányból esik be a fény. Ahogy mozgatjuk az órát gyakorlatilag minden szögből más színe, más árnyalata van a számlapnak. A narancssárga percmutató emellett még egy kis játékosságot hoz az óra színvilágába. Ezen felül egy kedves részlet a polírozott „chapter ring”, tehát a számlap szélein körbefutó ráma, amin bizonyos szögből tükröződnek az indexek (amik a SuperLuminovától világítanak sötétben), ezzel is növelve a számlap részletgazdagságának érzetét.
A szerkezet egy elabore ETA 2824-2, ami a maga nemében és árkategóriájában az elvárható minőség, és optimális választás egy ilyen kaliberű órához, 28.800-as lengésszám és 38 órás járástartalék jellemzi. Az ETA a szerkezeteit négy féle minőségi besorolásban készíti, standard, elabore, top, COSC. Apró, 1-2 alkatrészt, a pontosságot, beszabályzást és finishelést érintő változások vannak a változatok között.
A tok 42 milliméter átmérőjű, 500 méterig vízálló. A széles lünetta miatt az óra egyáltalán nem hat kellemetlenül nagynak, kényelmes viselet. A 14,5 milliméteres vastagság pedig nagyjából átlagos a búvárórák között. Az üveg természetesen zafírüveg, belső felén tükröződésmentes bevonattal, és nem sokkal, de a lünetta szélénél mélyebben helyezkedik el (láttunk már ilyet például a Seiko SKX007-nél), így nehezebben karcolható. A lünetta szélén lévő apró csavarokat kicsavarva lehet darabokra szedni a lünettát, de ilyenre otthon semmiképpen ne vetemedjünk. Többféle szíjjal választható, a szembejött darabon az ún. mesh, vagy milanese, másnéven hálós fémszíj volt. Furcsa mód szálhúzott, nem polírozott. Egy kék, vagy narancssárga NATO szíj, egy vintage hatású bőrszíj -az óra funkcióját megölve- talán jobban állna neki, de így is mindenképpen figyelemfelkeltő és szemrevaló óra.
A vízpartra és vízbe való órák következő részébe nem kerül majd be, annál sokkal jobb helyet kapott a Szembejött rovatban. Sajnos aránylag nehezen beszerezhető, a márka mára olasz kézbe került (minthogy a márka neve is olaszul cápát jelent), és egy kifejezetten gyenge webshopjuk van. Viszont Szingapúrból (!), a gnomonwatches webshopjából elérhető, érdemes rászámolni az ÁFA-t és a vámot, vagy körbenézhetünk eBay-en is, hátha szerencsénk van. Az ára nagyjából 220-300.000 forint között alakul.
