Omega 1957 Trilogy

Az alábbi cikk több, mint egy éve frissült utoljára, az olvasása során kérünk ezt vedd figyelembe! Bár az órák technikai specifikációi visszamenőleg nem változnak, és cikkeinkben a mindenkori véleményünket, valamint legjobb tudásunk szerinti ismereteinket vetjük papírra, a használtpiaci árak és trendek kifejezetten hektikus változók.

Az Omega egy új szintre emelte a vintage darabok felélesztését és elkészítette azok pontos, modern mását. Ez az ‘1957 Trilogy’.

Az óragyártás a 21. század elejére felismerte, hogy ideje újraéleszteni régi, sikeres szériákat, melyek eredeti darabjai alig, vagy szinte nem is kaphatóak.

Ezeket nevezzük homage-nak, vagy -a szó eredeti jelentése szerint- replikának, a 25-30 évnél régebbi darabokat, amikhez az homage-ok nyúlnak a vintage darabok. A replika szó használatát az óraipar felfüggesztette, amióta a hamisító-ipar használja, mint a “hamisítvány” szó szépítése (lsd.: eufemizmus).

Omegákból, leginkább Speedmasterekből, ahogy a rossznyelvek tartják minden hétre jut egy limited edition. Viszont 2017-ben három legendás modell is hatvanadik évfordulóját ünnepli, és ahogy akkor, úgy most is Trilogy-nak keresztelték el őket. Akkor már konkrét rétegeknek gyártották a különböző típusokat, Így a Seamaster 300-at búvároknak, a Speedmastert autóversenyzőknek, a Railmastert pedig olyan közönségnek, akik munkájukból, vagy hobbijukból kifolyólag erősebb mágneses terek közelében tartózkodnak -ekkoriban a vonat erősebb mágneses térnek számított-.

Laborban

Az Omega Railmaster (ref.220.10.38.20.01.002) referenciaszáma sajnos nem sikerült olyan könnyen megjegyezhetőre, mint az eredeti verzióé (CK2914), de egyéb jellegzetességeit megőrizte. 1957-ben a Railmaster volt a gyártó első típusa, ami fel tudta venni a versenyt a Rolex Milgaus-szal és az IWC Ingeniurrel a maga 1000 Gauss (0.1 Tesla) antimágnesességével, míg az akkoriban megszokott adat a 60 Gauss volt. Bár sokáig nem gyártották, mindössze hat évig, 1963-ban futott ki a modell.

38 milliméteres acéltokján belül a szerkezetet egy a későbbi Omegákból is ismert lágyvas lemez védte, a számlap pedig 0.4 milliméter helyett 1 milliméter vastag volt, így alkotva gyakorlatilag egy Faraday kalitkát a szerkezet körül. A számlap és a mutatók világítottak a sötétben, akkoriban ezt még rádiummal kevert festékkel oldották meg.

A 2017-es modell is világító számokat, 38mm átmérőjű, az eredeti vonalaival megegyező tokot kapott, és már nem 1.000, hanem 15.000 Gauss mágnesességnek is ellenáll. A 8806-os jelölésű Co-Axial szerkezet az Omega saját fejlesztése Master Chronometer minősítéssel, 25.200-as óránkénti lengésszámmal, és 55 óra járástartalékkal.

Ha a konkrét vetélytársakat nézzük, és eltekintünk attól, hogy ez egy 3557 darabban limitált széria, akkor a Rolex Explorer 1 lehet méltó kihívója akár a 36, akár a 39 milliméteres változatban, de akár a Tudor Heritage Ranger is méltó ellenfél lehet, ha eltekintünk a werktől, a mérettől, és az árától. Fogalmazzunk úgy, hogy a Tudor az olcsóbb alternatíva. Az ára, amíg el nem fogy a limitált széria, 6.300 svájci frank lesz.

Vízben

Minthogy az Omega Seamaster szériája hosszú történelmi múltra enged visszatekinteni, vintage modellből a 300 az igazán ikonikus. Az első homage 2014-ben érkezett, de nem volt annyira pontos mása a CK2913-as modellnek, mint az idei, 234.10.39.20.01.001 referenciaszámú, Railmasterrel és Speemasterrel együtt bemutatott “1957 Trilogy” darabja. Az idei 39 mm-es tokot kapott, a Railmasterhez hasonlóan 8806-os Co-Axial szerkezetet, és SuperLuminova festékkel világító indexeket és mutatókat -itt szomorkodhatnak azok, akik mindenben ragaszkodnak az eredeti megoldásokhoz, egyrészt, mert a rádiumos festéket 1968-ban betiltották, másrészt nem “old radium” hatású festéket használtak -, és festett, acél lünettabetétet. Egy apró részletet elrejtettek a tervezők -nem rejtették el, kifejezetten szem elé rakták-, a klasszikus Naiad ikon a korona Omega logójának közepében teszi teljessé a formatervet. Ugyan a belső felén tükröződésmentes réteggel ellátott zafírüveg nem idézi az ötvenes éveket, a mai környezetben ennek a fejlesztésnek használatára mindenképpen szükség volt. Ebből is, mint a Trilogy sorozat két másik tagjából 3557 darabot készítenek, 6.500 CHF egységáron.

Versenypályán

Idilli emlékképek, mikor a versenypálya széléről kézi stopperrel, vagy karstopperrel mérték a köridőket. A 311.10.39.30.01.001 referenciaszámú Speedmaster a CK2915-öt idézi meg. Bár Broad Arrow Speedmaster (az elnevezés a széles nyíl alakú óramutatóra utal) jelenleg is kapható a gyártó kínálatában, a probléma hasonló, mint a Seamaster esetében: 42 mm, és más werk, más számlap elrendezés. Így az új homage 38,6 mm átmérőjű, 6 bar statikus víznyomásnak ellenáll és a Moonwatch-okból ismert 1861-es kézihúzós szerkezetet találjuk benne. Az üvege természetesen nem üveg, hanem az Omega speciális plexije, amit Hesalite-nak neveztek el, ezzel találkozhatunk a Moonwatchban is. Árazása beleillik a sorozatba, 6.700 frankért lehet hazavinni.

Csuklón…

…kisebb, mint a mai divat. Ez egy kifejezett előnye ennek a szériának. Amíg a Rolex még tartja magát a klasszikus, kis méretekhez (Date 34, Oyster Perpetual 36, Datejust / Day-date 36) a legtöbb gyártó egyre nagyobb, és nagyobb órákat készít. Az órakedvelők tábora itt kettészakad: Akik képesek és/vagy akarják követni a kor lendületét és nagyobbnál nagyobb 42 milliméternél nagyobb órákat hordanak (lsd. Breitling, Hublot stb.), valamint azok, akik az órát klasszikus méreteiben kedvelik 38-40 milliméter között.
Az Omega az idei Baselworld-ön elsősorban azoknak kedvez, akik hiányolták a kínálatból a közepes, vagy kisméretű csuklón is kényelmesen viselhető darabok, bár nem hiszem, hogy a konkrét cél ez lett volna. Mindenesetre az ötvenes évekbeli legendás modellek újraélesztésével ennek az igénynek is eleget tettek.