Az alábbi cikk több, mint egy éve frissült utoljára, az olvasása során kérünk ezt vedd figyelembe! Bár az órák technikai specifikációi visszamenőleg nem változnak, és cikkeinkben a mindenkori véleményünket, valamint legjobb tudásunk szerinti ismereteinket vetjük papírra, a használtpiaci árak és trendek kifejezetten hektikus változók.

Majd’ minden cikkben elhangzanak olyan kifejezések, amik az óraszerkezet működésével kapcsolatosak, fontosak, mégsem magyaráztuk el, vagy fejtettük ki ezeket eddig. Most egy leegyszerűsített, lényegretörő írásban foglaljuk össze a mechanikus óra működését. In medias res.

A képen egy zsebóra szerkezetet látunk “kiegyenesítve”, hogy jobban értelmezhető legyen, a tengelyeket (csapok) közrefogó csapágylemezek és hidak nélkül. Ezek az órában nem így lineárisan helyezkednek el, hanem a szerkezet alapvető formájának megfelelően, kompaktabb módon.
Nézzük vázlatosan:

A mechanikus óraszerkezet működése - az alapok

 

  1.  Korona és felhúzótengely. Ahogy a koronát tekerjük, a felhúzótengely végén levő fogaskerék-áttétellel húzzuk fel a motorrugót, ami a rugóházban van (2.)
  2. Rugóház és motorrugó. A felhúzás során a motorrugót húzzuk. A felhúzott rugóból az energia távozni akar, ez az energia a rugóház, mint fogaskerék közvetítésével jut el a kerékrendszerig (3.)
  3. A kerékrendszer. Ne bonyolódjunk bele a köztes és negyedes kerekekbe, amik alapvetően áttételek, maradjunk az egyszerű példánál. A kerékrendszerben található fogaskerekek tengelyére helyezik a mutatókat.
    A másodperc-, perc-, és órakerékre, elnevezésük őszinte, az adott egységben forognak, tehát a másodperc kerék 60 másodperc alatt tesz meg egy teljes fordulatot, a perc kerék 60 perc alatt, az órakerék pedig 12 óra alatt. Ezek a számok az egymás közötti áttételekkel jönnek létre (fogaskerekek egymáshoz viszonyított mérete).
    Mivel a rugóházból fékezetlenül jön eddig az energia, ezt meg kell gátolni, vagy, szabályozni, különben pillanatok alatt lefutna a rugó, és szétverné a kerékrendszert (kezdő órások biztos találkoztak már olyannal, hogy az összerakottnak hitt órát felhúzták, nem indult, megpiszkálták, és hirtelen olyan hangot hallottak, mint a felhúzott lendkerekes kisautó, amit egyszercsak felemelnek a földről). Itt ér el a fogaskerekek áttétele a gátkerékig (4).
  4. Gátkerék, és horgonyvilla. A gátkerék a ritka fogú fűrészfogas kerék, a horgonyvilla pedig a  felső képen takarásban van, egy kétágú villa, aminek a hegyei kövek, tehát mesterséges rubinból készültek -a kopás csökkentése okán-, a villa szára pedig a billegő (5.) tengelyénél ér véget. A működési elv aránylag egyszerű: a kerékrendszeren át megérkező energia hatására a gátkerék is folyamatosan forogna. Itt pedig elindul egy oda-vissza ható kölcsönhatás. -Alábbi képen balról jobbra: gátkerék, horgonyvilla, és a billegő tengelyének része a vezetőtárcsa (a képen “9.”)-.
    A mechanikus óraszerkezet működése - az alapok
    1: Gátkerék, 2: Horgonyvillaszár, 3: Kimenő emelőkő, 4: Bemenő emelőkő, 5: Horgonyvilla, 6: Biztonsági pecek, 7: Biztonsági tárcsa, 8: Billegő tengely alsó csapja, 9: Vezetőtárcsa, 10: Vezetőkő, 11: Határpeckek // A képen a billegőt nem látjuk, csak annak tengelyét, a kép jobb szélén zöld színnel. Forrás: mvltrade.hu

     

  5. Billegő és hajszálrugó: alapvetés: a billegő a hajszálrugó hatására mozog, tehát “billeg” jobbra-balra.
    A gátkerék a rugó energiájától hatalmas sebességgel forogna, viszont a fűrészfogas megoldásnak köszönhetően megmozdítja a horgonyt. A horgonyvilla tengelye a két fog köztespontja felé található, ennek köszönhetően van lehetősége vertikálisan -jobbra és balra mozogni.
    A billegő tengelyének alján egy apró kiemelkedés, a vezetőkő az, amihez a horgony szára hozzáér, megmozdítja a billegőt, és ennek a mozdításnak a hatására a billegő hajszálrugója megfeszül, kienged, a másik irányba megfeszül, kienged, és így tovább. Ezeket hívjuk lengésnek (féllengésnek, hiszen körbefordulni nem tud a tengelyén lévő vezetőkő miatt). Ahogy leng, a vezetőkő minden lengésnél mozdítja horgony szárát, ami szintén jobbra, és balra mozdul, ezáltal a a horgonyvilla két foga felváltva “fogja meg”, gátolja a gátkereket a féktelen forgásban, ezt láthatjuk modellezve az alábbi videón:

Tehát a gátkerék – horgonyvilla – billegő hármasa, a járat, amit az angolok escapementnek neveznek, – a sztaki szótár gátlóműnek-, a zsargon pedig gátszerkezetnek, ami szabályozza a lánc elején látott motorrugó energiájának leadását. Innen levezethetjük, hogyha a rugóméret adott, akkor minél kisebb a billegő lengéseinek száma, annál lassabban jár le a rugó, tehát annál nagyobb a járástartalék. Minél nagyobb a lengések száma, annál gyorsabban jár le az adott méretű rugó.

És mi ez a lengésszám, amiről majd’ minden cikkben lehet olvasni? A billegő egy óra alatt megtett (fél)lengéseinek a száma. Az utca végén ez a szám befolyásolja azt, hogy mennyire látjuk “folyamatosnak”, sokszor szinte már “úszónak” a másodpercmutató mozgását. Sokszor nem számadatként, hanem Hertz-ben adják meg, a 2,5Hz a régebbi szerkezetek 18000-es félengésszáma, 3Hz a japán karórák legtöbbjében elterjedt 21600-as féllengésszám, 4Hz a svájciakra jellemző 28800, és így tovább.

A mechanikus óraszerkezet működése - az alapok
A Patek Philippe új fejlesztésű gátszerkezete – a klasszikus megoldás finom fejlesztése.

A másik megemlítendő tulajdonság a lengésszög. A billegő lengésének a mértékét a legegyszerűbb szögben megadni. Tehát egy frissen szervizelt óra lengésszöge 300-320 fok, az azt jelenti, hogy a billegő egy féllengés alatt közel egy teljes kört, 300-320 fokot mozdul el tengelye körül. Ahogy a kenőanyagok –a szervizelés részleteiről fontosságáról itt írtunk videóval is ábrázolva a szerkezet működését– száradnak, elfogynak az idő múlásával, ez a lengésszám csökkenhet, ezzel is jelezve, hogy az óra szerviz érett.

Hogy mitől egy másodperc egy másodperc? Az áttételezéstől és a hajszálrugótól. A kerékrendszer áttételezései alapján mutatja az óra az órát, percet, másodpercet, a hajszálrugó a szerkezet frekvenciáját, a járat -billegő, horgony, gátkerék- pedig a pontosságát szabja meg.

A mechanikus óraszerkezet működése - az alapok
Incabloc ütésbiztosítás. A billegő tengelye először egy lukas kőbe érkezik, ami pozicionálja, majd a fedőkőbe, amit az arany színű incabloc rugó szorít le. Ez a rugó enged minimális vertikális mozgást a billegő tengelyének rázkódás esetén. A kövek csapágyként funkcionálnak. – kép forrása: incabloc.ch

A hajszálrugó csapágyánál (fedőkőnél) láthatjuk a különböző verziókban készült ütésbiztosítást, és a hajszálrugó kulcsot. Az ütésbiztosítás lényege a mozgásból, rázkódásból adódó energia elnyelése, minimális függőleges mozgást engedve a billegő tengelyének, ezzel kiküszöbölve, hogy rázkódás során a billegő csapja eltörjön (csap=tengely).

A mechanikus óraszerkezet működése - az alapok
Incabloc ütésbiztosítás felülről. – Forrás: wus

 

A hajszálrugókulccsal, aminek számtalan különböző formája van, minimálisan szabályozhatjuk a hajszálrugót, így az óra pontosságát -kivételes esetekben, pl. Rolex, nem a hajszálrugókulccsal szabályozható a pontosság-. Túl nagy eltérés esetén a finomszabályzás már nem segít, napi 20-30 másodperces eltérések még korrigálhatóak, finomíthatóak.

A mechanikus óraszerkezet működése - az alapok
A kép felső részén látható a billegő, a hajszálrugó takarásban, az ütésbiztosítás, és a hajszálrugókulcs, a végén egy csavarral, amit mozdítva finomszabályozható a szerkezet pontossága.

Nagyon röviden így lehet leírni egy mechanikus zseb-, vagy karóra szerkezet működését. Azért is szerepel a cikk címében az “alapok” szó, mivel nem mélyedtünk el az automatikában, a komplikációkban és most csak az alapvető működési elvet néztük meg, nem mélyedtünk el olyan részletekben, minthogy mitől van a korona kihúzásakor több állás, hogy működik a dátum funkció, satöbbi.

Bízunk abban, hogy ezen leírásnak köszönhetően egyre érthetőbb az órák működése az olvasók számára.

 

A rengeteg tudásanyagért, és a képért köszönet az mvltrade.hu-nak.
A címlapkép a Betteridge + James Katt Photography tulajdona.