Sokan úgy tartják, hogy ami jó, és bevált, azon nem szabad változtatni. A Rolex például pontosan ezt az irányt követi, láthatjuk magunk is, ha megnézzük a mostani modellpalettát és a negyven évvel ezelőttit.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Van viszont egy cég, aminek fura perverziója Rolexeket átalakítani olyanná, amire azért többen is gondoltak, de senki nem volt elég bátor ahhoz, hogy időt és pénzt öljön bele, és megcsinálja. A Les Artisans De Geneve viszont olyan mesteremberkből áll, akik bátran vállalkoznak az ilyen feladatokra. Több Rolexet építettek már át úgy, hogy bár Rolexek maradtak, mégis egészen érdekes dolog lett a végeredmény.
Most a Daytonához nyúltak hozzá, és valami nagyon jó dolog született. Persze ez teljesen szubjektív, vaskalapos márkafanatikusok most valószínüleg engem kitagadtak, viszont végre történt valami igazán érdekes egy Rolex-szel.
A gyártó sosem hajlott afelé, hogy a szerkezet megjelnésével vágjanak fel. Aki látott már Rolex werket, tudja, hogy ránézésre is minőségi, masszív darab, kétség nem fér hozzá, de nincs túldíszitve, cserébe nem is mutogatják üveghátlapon át például, ahogy szkelettált számlapjuk sincs. Pedig egy kis plusz munkával és kreativitással olyan jó dolgokat is készíthetnének, mint ez a Juan Pablo Montoya nevével fémjelzett La Montoya Daytona.
A Daytona tokja, gombjai, koronája maradt a gyári, ezekhez nem nyúltak. Viszont kapott nagyon látványos lünettát karbonból, aminek a textúrája máris egy érdekesség. A számlapot szkelettálták, tehát gyakorlatilag feldarabolták – igazság szerint újat készítettek. Az óra és percmutató maradt a gyári, fehérarany, segédszámlapok kerek keretei szinte lebegnek, a számok színe, csak úgy, mint az átdolgozott mutatók a kolumbiai zászlót mintázzák – ahol Montoya született.
Az eddig rejtegetet 4130-as werket végre illő módon vették kezelésbe: szétszedték az egészet, ahol szükség volt rá, megtizedelték a látvány érdekében és egy 22 karátos „szürkearany” rotort készíttek hozzá – a gyári werkről elrejtettünk egy képet lent, a galériában. A hidak és egyéb alkatrészek felületkezelését pedig a míves svájci órásmesterséghez híven oldották meg, mindegy, hogy szálhúzott, vagy polírozott alkarészről van szó. A hidak éleinek finom polírja a valódi kézimunka egyik eredménye, ilyet a szó szerint manufakturális szerkezeteknél szoktunk látni legtöbbször.
Mindent összegezve készítetek egy nagyon merész – ha nagyon akarjuk, akkor modern kori TAG Heuer Carrera, vagy Hublot Big Bang Unico beütést felfedezhetünk, de ehhez már nagyon hunyorítanunk kell – és rendkívül látványos, egyedi Daytonát, ami a teljesen beszerezhetetlen, fekete-fehér és fehér-fekete változatok mellett üdítő látvány.
Az ára már kevésbé üdítő és itt ütközik ki az, hogy egy teljesen külső manufaktúrában nyúltak hozzá a mesterek egy egyébként sem olcsó darabhoz, 42.260 eurót kérnek érte, ami jelenleg 13,6 millió forint egyetlen példányért az 50 darabos szériából. November 26-tól már a weblapjukon is elérhető.
Galéria:
