A gyártók egy része még mindig az upsizing, a méretnövelés irányába halad, még így ~15-20 évvel a trend indulása után. Néhány márka már észrevette, hogy ezt meg kell állítani, és vannak, akik felismerték, hogy a könnyű óra jó.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Pedig milyen sokszor lehet hallani órás berkekben, hogy „nem szeretem a titániumot (sic!), mert nincs súlya”, meg „szeretem, ha érzem, hogy ott van az óra a csuklómon”. Itt tegyük hozzá, hogy ez az anyag magyarul nem titánium, hanem titán. Ami érthető, hiszen ahány órakedvelő, annyi óraviseleti szokás. A gyártóknak is megvan a maguk speciális – vagy annyira nem speciális – anyaguk, amivel kísérleteznek, amit fejlesztenek. Lehet ez kerámia, vagy másféle acél, vagy speciális aranyötvözet, vagy éppen a titán.
Az Omega előszeretettel használta a kerámiát eddig, lünettabetétekhez, számlapokhoz, tokokhoz, most pedig a titánba nyúlt bele mélyebben és elkészítették az Aqua Terra Ultra Light modellt. A speciális Gamma Titánból – ha Gamma Titánt írunk, megváltozik a jogvédett anyagnév, ha Gamma Titaniumot, akkor holnaptól még többen használják rosszul ezt a szót – készült tok 41 milliméter, és a letisztultabb dizájn kedvéért némileg át is tervezték.
Az óragyártóknál rendszerint használt grade 2, vagy grade 5 titánnál könnyebb és ellenállóbb Gamma Titán a repőlőgép-és űripar világában már ismert anyag. Ezzel sikerült elérni, hogy az óra mindössze 55 grammot nyomjon úgy, hogy a 150 méteres vízállóság és a mindkét oldalán tükröződésmentes zafírüveg megmaradt. A korábbinál sokkal kisebb súllyal és kényelmes, könnyű szíjakkal a gyártó szerint már megfelel a profi sportolók – golfjátékosok – igényeinek.
Érdekes a számlap is. Grade 5 titánból készült és kifejezetten vékonyra lett faragva, hogy igazán könnyű legyen. A teljesen szürke órát az alumínium másodpercmutatók dobják fel, amik piros, zöld és kék színben választhatóak – mindezt persze úgy, hogy a szíj varrása passzoljon hozzá.
Az Omegánál eddig még nem látott újdonság a letisztult dizájnt erősítő rejtett korona, ami a megnyomására kiugrik, és pont úgy néz ki, mint bármelyik Aqua Terra tokján, és benyomás után pedig kattan és bent marad, teljesen sík felületté varázsolva az oldalát.
A szerkezet sem maradhatott eddig ismert verzió, hiszen azok egy ultra könnyű órához túl nehezek lettek volna. Ezért készítette el az Omega a 8928 Master Co-Axial elnevezésű kézihúzós, ultra könnyű szerkezetet. A hidak és az alaplemez titánból készültek – az Omega Ceramised Titaniumnak nevezi, de arról, hogy miként készül pontosan, vagy milyen eljárással, nem tesznek említést.
A járástartalék két rugóházzal összesen 72 óra, a gátszerkezet az Omegától mára már megszokott co-axial gátszerkezet a szilícium hajszálrugóval, Master Chronometer minősítéssel és a 15.000 gauss mágnesességnek is ellenáll.
Meglepő, de nem limitálják a darabszámot, cserébe ha dollárból átszámoljuk, 14,5 millió forintért lesz majd elérhető idén decembertől.
Galéria:
u.i.: Végig, amíg a képeket nézegettem azon gondolkodtam, hogy melyik órára emlékeztet annyira engem, és végül – igaz csak egy szögből, de – megtaláltam, a Rado HyperChrome Ultra Light-ra.
hozzászólás
Kedves Viktor!
Nagyon kedvelem a cikjeidet, tényleg korrektül bemutatod az órákat. Teljes mértékben egyet is értek a második bekezdésben leírtakkal: ” A speciális Gamma Titánból – ha Gamma Titánt írunk, megváltozik a jogvédett anyagnév, ha Gamma Titaniumot, akkor holnaptól még többen használják rosszul ezt a szót… ”
de annyit szeretnék csak hozzátenni, hogy ha helyesen magyarul szeretnénk írni, akkor nem Grade 5 titán, hanem 5-ös erősségi fokú titán (vagy grade jelentése magyarul: • rang, fokozat, lépcsőfok, kategória, bérkategória, minőség, osztály, fajta, szövettani fokozat, hevesség, stádium, fázis…). Amúgy rengeteget filóztam és kutakodtam a nyelvtanunkban, mikor lett alkalmazva a periódusos rendszerben a nemzetközi Titanium helyett a Titán elnevezés (mivel a Titánok ugye görög misztikus lények), de még nem találtam pontos dátumot. Érdekes, hogy a magnézium, kálcium, trícium… és még rengeteg elem nem hagyta el a magyar helyesírásban az -IUM tagolást. Érdekes is lenne: doktorúr, kérnék egy magnéz pezsgőtablettát 🙂 Na mindegy, a lényeg az, hogy szerintem amennyiben a Grade szót használjuk (helyesen vagy helytelenül, nézőpont kérdése) a fokozat szó helyett, akkor a titanium kifelyezés is ugyanannyira helyes. Órakedvelői üdvözlettel, Áron
Kedves Áron,
ebben teljesen igazad van, én is sokat gondolkodtam, hogy a grade-et ezesetben miként lehetne magyarosítani, de nem találtam olyan megfelelőt, ami egyértelműen arra utalna, mint az angolban a grade szó. Miután áttúrtam először kémiával, majd fém-, titánfeldolgozással és forgalmazással foglalkozó oldalakat, arra jutottam, hogy nincs külön magyar szakszó erre, és a Ti 6Al-4V ötvözetet, ami ugye a Grade 5, azt itthon is sok esetben Grade 5-nek hívják.
A Grade használata pedig azért is előnyösebb, mint az „5-ös erősségi fokú”, mert a grade nem erősségi fokot jelent, csupán az osztályba soroláskor az is egy tényező, valamint ha egy órák iránt érdeklődő rá szeretne keresni a neten, akkor erre a magyar kiejezésre keresne rá, akkor semmit(!) nem fog találni. Az angol kifejzésre pedig legalább képeket talál, ha esetleg nem beszéli a nyelvet.
A titán a kémiai szaknyelvből érkezik: kapott magyar kifejezést. Csak úgy, mint a króm, ami az angol periódusos rendszerben chromium, vagy platina – platinum, stb.
Sok félrefordítás van egyébként az óraiparon belül – Magyarországon!!! – ami kizárólag a hozzá nem értésből, vagy figyelmetlenségből fakad. Hányszor lehet azt látni, hogy szilikon hajszálrugót említ valaki? Vagy egyáltalán szilikon-völgyet. Miközben a silicon magyarul szilícium.
Mindenkinek szíve joga azt használni, amit szertene, ahogy Dr. Bódi Zoltán nyelvész tanár úr mondta nekem annak idején, a nyelv nem torzul, hanem változik. Ettől függetlenül a titán osztályzását grade-ként fogom említeni, és ha valaki titaniumot mond, kijavítom. 🙂
Üdv,
Viktor