A 20. század végét nem igazán nevezhetjük szerencsés korszaknak az órák szempontjából. A kvarcválság megtizedelte a gyárakat, még nem indult el a mechanikus óraipar feltámadása és kevés azóta is emlékezetes történt technológiában és a design-ban. De mégis fontos korszak volt: megalapozta a későbbi fellendülést, sokaknak ez az időszak jelentett belépőt ebbe a világba, ekkor fedezték fel az órák szépségeit – ezért néha érdemes pillantást vetni ezekre az órákra is.
Egy korábbi cikkben szintén ebből a korszakból származó Universal Geneve óra szerepelt. A mostani bemutató alanya a Certinától származik, akik sokkal jobb bőrben vannak, mint az Universal Geneve. Mindenhol ott vannak a világon, óráik között vannak kiemelkedően jó ár-érték arányúak és az óriás Swatch Group részeként valószínűleg a jövőjük is sokáig biztosított. De a cikkben szereplő óra egy korábbi időszakban született. A Certina akkor is az egyik nagy svájci órás csoport része volt, ami később több másikkal együtt a Swatch Group-ban egyesült. De nehéz azt mondani, hogy ezt a típust beválasztják a legsikeresebbek közé, és az sem várható, hogy ebből olyan újragondolások születnek hamarosan, mint a Certina 1960-as búváróráiból vagy néhány héttel ezelőtt DS Chronograph Automatic 1968 néven a négyszögletes Argonaut kronográfból.
Az óra a Certina Cascadeur sorozatából származik, ami leginkább sportos acél kronográfokat jelentett, típusa 539-8000-8100. Ez az az óra, aminél a tervezőket szívesen megkérdezném, mire gondoltak, amikor lerajzolták. Van rajta minden, búvár hatású nagymutatók, három kismutató, tachyméter skála, összesen négy gomb és a korona, két kis digitális kijelző, búvárlünetta utánérzés. Lehet, csak annyi volt az elképzelés, hogy „tegyünk össze mindent, ami aktuálisan menő, akkor biztosan nagyon menő lesz”. Abban az időben, amikor sokan „hétzenés” kvarcórára vágytak, valószínűleg muszáj volt rátenni néhány digitális kijelzőt és minél több gombot a kvarc szerkezet mellé. Sok hasonló keverék született akkor, jó példa az a TAG Heuer S/EL, amit Ayrton Senna hordott.
A Cascadeur sorozatra jellemző az óraüveg felett található acél védőkeret, ami szerintem nagy védelmet nem nyújt a két fémszál távolsága miatt, cserébe megnehezíti az óra leolvasását és nem is szép. A Certina ezt később át is dolgozta, finomította, nem külön „drótok” kerültek az órákra, hanem a tok része volt a számlap felett átfutó fémszál. A számlap szintén tele van mindenféle eklektikus részlettel, az ezüst számlap feketével csíkozott, a szokásos indexek helyett fémszegecseket tettek rá. A színekről is elmondható, hogy van itt minden, a lünetta jelzései sötétkékek, a kismutatók sárgák, a Certina logója fekete-piros, a számlap ezüst, a segédkörök feketék.
A funkciókkal viszont nincsen probléma, az óra sok mindent tud. Dátum, kronográf, ébresztő, zafír üveg, 100 méteres vízállóság, 40 mm átmérőjű acéltok.
Az óra szerintem legérdekesebb és legjobb része a fémszíj. A szíj szemei között nyílásokat láthatunk, emiatt létra (ladder) szíjnak is nevezik. Masszív acél, a fényesre, simára csiszolás és az ovális formájú szemek miatt jól felfekszik. Furcsasága pedig jól illik az órához.
Az óra nem a svájci óragyártás egyik komoly teljesítménye, ezt biztosan állíthatjuk, de egy korszakra nagyon jellemző, a svájci órák történetéhez nagyon is hozzá tartozik. Ha valakinek tetszik ez a stílus, ajánlott darab, pont a népszerűség hiánya miatt olcsón megszerezheti – noha lassan gyűjtői darabbá válása az árakat hamarosan már felfelé korbácsolja -, a mindennapokban nagyon jól használható és feltűnő, érdekes órája lesz.
Galéria:
