A Bambino az Orient egyik alap kollekciója. Nincs Orient Bambino nélkül, mondhatnánk. Letisztult elegáns vonalvezetés, egyre több ötlettel és most új színkombinációkkal a 42 milliméteres változatokhoz.
Tavasszal mutattuk be a dátum-segédszámlapos változatokat, tavaly pedig a 38-as széria számított újdonságnak, most pedig a 42-es változatokból jelentek meg érdekesebb darabok. Négy verzió érkezett, mindegyik acél tokos, viszont van egy rózsaarany színű PVD bevonatos változat is, ez bronz színű számlappal (RA-AC0P04Y), a többi acél tokos pedig sötét kék (RA-AC0P02L), világoskék(RA-AC0P03L), és világoszöld (RA-AC0P01E) számlapokat kapott.
A recept változatlan: mindent megcsinálni úgy, mintha, pedig nem is. És ez megint nagyon jól sikerült. Például az üveg. Szokványos, az óraiparból szépen lassan kikopó ásványi üveg, ami viszont annyira domború és oldalról élesen belenézve a számlapot optikailag úgy töri, mintha valami különleges plexi lenne – a domború zafír is szép képet ad, de kevésbé romantikus, mint a plexi.
Amiatt, hogy domború az üveg, szinte észre sem venni a 12 milliméteres vastagságot, ami például a Bering Arctic Circle esetében optikailag sokkal vastagabbnak hatott, mivel ott az üveg teljesen sík volt és az azt körülvevő rámából egyáltalán nem lógott ki felfelé. Optikailag pedig a domború üveg kevésbé tűnik vastagnak, mint a tömör acél.
A tok egésze tükörpolír. Fényes, csillog, elegáns, nem akar különösebben elbújni, de ezt senki nem is várta, egy ing mellé kiváló kiegészítő – amellett, hogy óra is. Extra élek, él-összefutások, letörések nincsenek, nem akar túl sok lenni, nem akarták túlbonyolítani, a Bambino nem erről szól. A 3 bar vízállóság legfeljebb kézmosásra jó, de nem is érdemes egy bőrszíjas órát fürdetni.
A szerkezet maradt a megszokott kategória, F6724 kaliberszámú, automata, de kézzel is húzható, 40 órás járástartalékkal bír, és a gyártó által megadott járáseltérési határérték +25/-15 másodperc naponta. Fontos hozzátenni, hogy ez nem azt jelenti, hogy minden egyes darab ennyire pontatlan, hanem hogy ennek a szerkezetnek a gyárból kikerülve ezeken az értékeken belül kell lennie. Korábbi szériáknál is, az Orient más kollekcióinál is lehet hallani olyan tapasztalatokról, hogy figyelve arra, hogy éjszaka milyen pozícióban teszi le a felhasználó az órát akár kronometer szabványon (-4/+6) belül is tartható, valamint ugye szabályozni is lehet ezeket a werkeket. Az Orient nem veri nagy dobra, valószínűleg a finiseléssel, dekorálással nem foglalkoztak sokat, így egy tömör acél hátlappal takarták el.
Finom tapintású, minőségi anyaghasználat érzését keltő szíjakat kapott a négy modell, érdekes, hogy bár tapintásra szinte mind megegyezik, de az aranyozott tokos és az aranyozott indexekkel és mutatókkal szerelt darabokon szintetikus bőrt jegyez az Orient, míg a két kék modellen csak simán bőrt. Ez a hasított bőr egyébként nagyon jó tapintású, a belső fele klasszikus borjúbőr, tehát nem kell félni bőrirritációtól. Mivel nem egy munkás-óráról beszélünk, így nem kell azon gondolkodni, hogy milyen gyorsan lesz kitisztíthatatlanul koszos.
A legnagyobb attrakció mégis a számlapok. Noha nagy varázslat nincs, sunburst textúra selyemszerű játéka és az egymással formában szépen összehangolt indexek és mutatók nem csak elegáns, de drága óra hatását is keltik. Én személyszerint nem bántam volna, hogyha egy kicsit még hosszabbak a mutatók, hogy az óramutatók közelebb essenek a rakott indexekhez, a percmutatók pedig a percskálához, de ez már csak apróság. A dátumablak szolid, finom fehér kerettel, nem divat a küklopsz Bambinóéknál, de nem is állna jól neki.
A slusszpoén az ára. Az acél tokos daraboknak 99.000 forint, az aranyszínű PVD bevonatos modellnek pedig 109.000 forint. Nem azt mondom, hogy nem pénz, de ez tényleg több, mint kiemelkedő ár/érték arány.
Galéria: