A Milgauss története az ötvenes években indult és egészen a nyolcvanas évekig tartott, amikor egy hosszabb szünet következett. Egészen 2007-ig, amikor a villám alakú mutató ismét mozgásba lendült.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
Az ötvenes években az óraipar még nem állt teljesen készen arra, hogy kivédje a tudomány fejlődésével egyre bonyolultabb és modernebb gépek által okozott mellékhatásokat. A mágnesesség, elektromágnesesség bizonyos munkakörökben megnehezítette, de inkább ellehetetlenítette az órák viselését, mivel mágnesesség hatására az óra úgymond felmágneseződött, onnantól járása hektikussá és pontatlanná vált.
Ekkor vált igazán fontossá, hogy készüljön olyan óra, ami a hétköznapi mágneses hatásoknál lényegesen többet visel el. A Milgauss – jelentése 1000 Gauss- 1956 és 1988 között két generáción keresztül volt a Rolex palettáján, ’88-ban megszűnt, akkor úgy tűnt, végleg. Majd 2007-ben bemutatták a modernizált, újjáélesztett Milgauss-t 116400 referenciaszámmal.
A szembejött modell GV jelölésű a referenciaszám végén ami a Glace Verde, azaz a zöld üvegre utal. A Rolex egy speciális technológiát használ a zafírüveg zöld színezésére. Szemből a zafír színezettsége nem látszik, viszont oldalról nézve a zafír pereme szinte zölden „világít”, kifejezetten látványos és érdekes részlet.
A tok a Rolex által gyártott 904L jelölésű acél, 40 mm átmérőjű, viszont a széles, polírozott lünetta és vastag kialakítás miatt számomra nagyobbnak hatott, mint más, ehhez hasonló átmérőjű órák. Szerkezete cal.3131 elnevezést kapta, járástartaléka 48 óra, pontossága tokozás után napi +2/-2 másodperc között kell legyen. A 100 méteres vízállóság a Rolex Oyster modellek esetében (ez a számlapról leolvasható) alapvető követelmény.
A 116400 az első generáció jellegzetességét, a villám formájú másodpercmutatót a második generáció tokformájával ötvözve jött létre. Az indexek fehéraranyból készülnek, 3-6-9 óránál kéken, a többi indexnél világoszölden világítanak, egész látványos, viszont nem olyan erős, mint amit egy Submarinernél tapasztalhatunk. A másodpercmutató a klasszikus villám-alak, narancssárga színben, ami kiegészítve az ötperces osztás fölött szintén narancssárgával írt perc jelölésekkel és a különböző színben világító indexekkel kifejezetten vidám és színes hatást kelt.
Érdemes egy mondat erejéig visszatérni a vastag tokhoz. A Milgauss esetében az antimágnesességet úgy oldották meg, hogy a szerkezet és a hátlap közé egy lágyvas lapot tettek -amin egy B betű, ami a mágneses indukció jele és egy nyíl látható-, valamint -az eredeti, első generációkban- a számlap is lágyvasból készült, ezzel gyakorlatilag egy Faraday kalitkát alakítottak ki a szerkezet körül. A szerkezet és a hátlap közötti lágyvas viszont helyet igényel, így lett a Milgauss tokja ~ 13,5 milliméter vastag, szemben például a ref. 14060 Submariner 12,3 milliméterével, ez jelentős különbség.
A szembejött darab még fóliás, ez látszik is a képeken. A fólia előnye egyben a hátránya, sok helyen megfogja a port, és nem tisztítható, cserébe gyakorlatilag új. Összességében egy masszív, mégis „vidám” hatást keltő óra, aminek a hangulatát a narancssárga, villám formájú mutató, a különböző színben világító indexek alapozzák meg, a különlegességét pedig a zöld zafírüveg adja.
Ha az óra nem megy Kronometerhez, Kronometer megy az órához. A hazai órapiac legnagyobb virtuális piacteréről szemezgetünk és teszünk azért, hogy szembejöjjön egy-egy arra érdemes darab, hogy az olvasók részleteiben is megismerhessék az érdekes, ritka, különleges, vagy éppen kifejezetten elterjedt modelleket.
Így az alábbi Rolex Milgauss is, amihez, ha valakinek épp a cikktől jött meg a kedve, az alábbi LINKen közelebbről is megismerkedhet vele.
