A Zenith El Primero, aminek verzióiról már sokat írtunk az idei Baselworld kapcsán, -bár sosem lesz egységes vélemény, de – talán az egyik legjobb kronográf szerkezet. Most oda nyerhetünk betekintést, ahol ezek a legendás werkek, órák készülnek.
Hirdetés
-----------
Hirdetés
-----------
A Zenith emellett számos múltbéli modellt és stílust támasztott már fel, a pilótaóráktól kezdve a 60-as évek sportautóinak hangulatát idéző darabokig. Az El Primero család pedig elindult a dedikált kiadások útján. Külön változat a Cohiba szivargyártónak, a Land Rovernek, és hónapról hónapra jelennek meg az egyre különlegesebb kiadások.
Egy kedves olvasónk a Zenith manufaktúrájában járt Svájcban, LeLocle városában, az ő képeiből választottunk ki néhányat, hogy különösebb kommentár nélkül pár percnyi betekintést nyerhessünk abba, hogyan készülnek ezek az órák.
A képek után még álljunk meg pár szóra, hogy elhelyezzük a Zenithet gondolatban. Az egészen letisztult, egyszerű Elite típuscsaládtól kezdve, a klasszikus El Primero kronográfokon keresztül egészen az olyan zseniális Gyrotourbillon-os megoldásokig, mint amit az Academy Christophe Colomb Hurricane esetében láthattunk, igen széles spektrumon terül szét a Zenith kollekciója.
Maga a cég az LVMH (Moet Hennessy Louis Vuitton) csoport tulajdonában van, csak úgy, mint az Hublot, a TAG Heuer és a Bulgari. Ezek után már nem lehet meglepetés, hogy hasonló iramú fejlesztéseket láthatunk ezeknél a cégeknél. A Bulgari az Octo Automatic-ban használt 2,23mm vastag szerkezetével kiemelkedő, a Hublot az Unico kronográf szerkezet mellett a merész formatervezéssel, a kerámia és az egyedülálló Magic Gold – a karcolhatatlan arany– felhasználásával kelti fel egyre jobban az órakedvelők figyelmét, a Zenith pedig az El Primero család folyamatos vérfrissítése és a gyrotourbillonos megoldások mellett az olyan előremutató szerkezeti fejlesztésekkel, mint a Zenith Defy Lab.
Az egyértelmű tehát, hogy a Jean-Claude Biver, mint fő irányítója jelenleg ezen márkáknak a kutatás-fejlesztés irányába fordította a hajókat. A kérdés csupán az, hogy ez hogyan és mennyi idő alatt térül meg. Vajon ezek a fejlesztések nyomot tudnak hagyni az óratörténelemben?
