A Seiko búvárórákról szóló első részben a legkorábbi 62MAS után a nagyon népszerű, elterjedt, de alacsonyabb árkategóriájú és egyszerűbb kivitelezésű órák szerepeltek. A Seiko búvárórák bemutatása ebben a második részben a minden szempontból komolyabb, nagyobb igénybevételre és magasabb minőségben gyártott típusokkal folytatódik.
A búvárórák nagy sikere -ami a széleskörű használhatóságuknak és megjelenésüknek köszönhető leginkább, nem annak, hogy hirtelen mindenki búvárkodni kezdett- miatt a Seiko is elkezdte bővíteni választékát, amelyek utódjai a mai napig megvásárolhatóak.
Seiko Tuna
A Seiko legnagyobb és legsúlyosabb búvárórája Tuna becenévre hallgat. A Tuna (Tonhal) nevet a legendáriumok szerint arról kapta, hogy hatalmas tokja sokakat konzervdobozra emlékeztetett. A legenda szerint egy japán búvár annak idején levelet írt a gyárnak azzal a problémával, hogy munkája során egyik óra sem bírja a mélytengeri nyomást, még a 6159-es Marinemaster is küzd a Héliummal. Ezen a szálon elindulva kezdte fejleszteni a menetes hátlappal szerelt acél tokos, és az egy darabból készült, monoblokkos titán verziót, speciális “L profilú” tömítéssel, Tuna néven a Seiko. Innen indult és jelenünkben, a Spring Drive-nál tart a Tuna története.
A Tuna modellcsalád régóta a Prospex Master (Professional Specifications) sorozat búvárórái között található -de elterjedtebb nevén akár Marinemaster-nek is nevezhtetjük-, a hazai Seiko honlapján a mai változat SBDX013 és SBDX014 néven szerepel. Vízállósága 1000 méter, a tok mérete 52,4 mm, az óra üvege zafír, a lünetta egy irányba forgatható. Az órában a 8L35 típusú automata szerkezet dolgozik, aminek járástartaléka ~50 óra, 26 kővel. A tokot és a szíjat is úgy alakították ki, hogy a vastag búvárruhán hordható és kesztyűben is kezelhető legyen. A tok titánból készült, fekete, kopásálló bevonattal, az SBDX014 esetében bizonyos pontokon rózsaaranyozott felületkezeléssel.
Az automata szerkezetes mellett a kifejezetten a kvarc Tuna számára fejlesztett 7C46 számú, 5 évenkénti elemcserét és havi 15 másodperces járáseltérést biztosító kvarc szerkezettel működő darabok is kaphatóak, az SBBN sorozat 300 méteres és 1000 méteres vízállósággal rendelkező órái 1000-2000 dollár közötti árral vásárolhatóak.
Fontos említést tenni a Tuna “L profilú” tömítésrendszeréről, aminek hatékonysága okán nincs szükség hélium szelepre, valamint a monoblokk tok kialakításról, amivel bár a szerelhetőséget valamennyire megnehezítették, de annál többet növelt az óra masszívságán.
Az elmúlt évtizedekben a Tuna tokos Seikok nagyon nagy számban jelentek meg, ezért most a legfontosabbak bemutatása következik.
A legelső Tuna tervezése 1968-ban kezdődött el és hét évig tartott. Ezután 1975-ben készült el a már ekkor is nagynak számító, 51 milliméteres, 6159-7010 típusszámú modell, 600 méter vízállósággal. Az extrém méretű és formájú tok oka teljesen gyakorlati volt, ezzel a kialakítással elkerülhető búvárkodáskor a külső nyomásváltozásból eredő, tokon belüli túlnyomás kialakulása és a héliumszelep alkalmazása- ami sok svájci gyártó modelljén megtalálható-. A nagy óra és tok a víz alatti használhatóságot is növeli, könnyebb kezelni egy ekkora órát búvárruhában-kesztyűben.
A “becézési kedv” nem csak a tokot érinti, a legelső Tuna a nagypapa, (Grandfather Tuna) nevet kapta a rajongóktól.
Az első típus után a Seiko hamarosan továbbfejlesztette az órát. Három év múlva megjelent a részben titán-nitrid felületkezelésű, könnyebb és a víznek jobban ellenálló titán tokú változat, amelyen ezzel a kemény, speciális bevonattal növelték meg a felület karc és más sérülésekkel szembeni ellenállóságát. A titán-nitrid bevonat színe miatt ez a típus az arany (Golden Tuna) néven is ismert. Az automata szerkezetet kvarcra cserélték, ami a professzionális felhasználásnál előnyt jelentett: pontosabb, ütésállóbb volt, mint az automata felhúzású.
Az első Tunák mára ritka és drága gyűjtői darabokká váltak, forintban milliós árakkal.
A Tuna család gyorsan bővült, a Seiko folyamatosan fejlesztette, változtatta a különböző jellemzőket és a szerkezetet. Az 1975 óta kiadott sok típus között vannak csúcsmodellek, limitált változatok is. Ilyen például a 2000-ben kiadott, 1000 darabban limitált SBDX005, amelynél a szerkezet az igazán lényeges, a Grand Seikokban használt, 50 óra járástartalékú 9S55 kissé egyszerűsített változata, a 8L35 működteti. Ezt a típust tartják a legritkábbnak és legkeresettebbnek az összes Tuna közül.
Az első Tuna 40. évfordulójára 2015-ben frissítették a már 2009 óta kapható “Császár”, vagy “Uralkodó”-ként fordítható (Emperor Tuna) modellt, ami mindenből a legjobbat tartalmazza: belül a 8L35 számú szerkezete ketyeg, a tok pedig kopásálló bevonattal kezelt titán. A Seiko ezt is tudta fokozni, létezik az Emperor Tuna rózsaarany bevonatú tok elemekkel elkészített verziója SBDX014 jelzéssel, 3-3500 euró körüli áron.
Lapozz!
A második oldalon folytatjuk a Marinemaster és Grand Seiko típusaival!
3 hozzászólás